Tőkemenekítés indult Kínából
A friss adatok szerint hatalmas mértékű külföldi tőkekiáramlás indult meg februárban Kínából, a jelek szerint a befektetők kezdenek más szemmel nézni az ázsiai országra is. Még nem tudni, trendszerű lesz-e a példátlan tőkemenekítés. - írja a Napi.hu
Az Institute of International Finance adatai szerint hatalmas ütemben kezdték el kivonni a befektetők a pénzüket Kínából azóta, hogy februárban Oroszország megindította támadását Ukrajna ellen. Ez meglehetősen szokatlan változást jelent a nemzetközi tőkeáramlásban - hívták fel a figyelmet az intézet szakértői.
A részletes adatok jelentős mértékű tőkekiáramlást mutattak a kínai részvényekből és kötvényekből egyaránt. Ráadásul mindez egy olyan környezetben zajlott, amikor a többi feltörekvő piacra - persze Oroszország kivételével - új tőke érkezett.
A most tapasztalt tőkekiáramlás mértékét és intenzitását tekintve is példa nélküli, különösen amiatt, hogy a többi feltörekvő országot nem érintette. A folyamat időzítése, az, hogy annak nagy része az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete után zajlott azt feltételezi, a külföldi befektetők más szemmel kezdtek el nézni Kínára is. Igaz, erre vonatkozó hosszútávú következtetéseket levonni még korai lenne - írta az IIF vezető közgazdásza Robin Brooks a Bloomberg szerint.
Az is eladott, aki nem akarna
A hivatalos adatok szerint a külföldi befektetők elsősorban kínai államkötvényektől szabadultak meg februárban, részben amiatt, mert az orosz-ukrán háború miatt egy csomó nagy nemzetközi intézményi kötvénybefektető tőkekivonással kellett szembesüljön. Azaz a befektetési alapokból kivontak pénzt, ezért azoknak el kellett adniuk, még akkor is, ha nem akartak volna. Ráadásul komoly spekuláció indult, miután a nyugati országok befagyasztották az orosz jegybank náluk lévő eszközeit. hogy Moszkva a tulajdonában lévő kínai eszközök, elsősorban államkötvények eladásából szeretne majd likviditáshoz jutni.
De nem csak a kínai kötvényekből, a részvényekből is menekültek a külföldiek. Részben attól való félelmükben, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió által Oroszországgal szemben meghozott szankciók kiterjednek majd egy idő után Kínára is. Ugyanakkor a kínai részvénypiac a múlt héten valamelyest magára talált, nem kis részben az azt megtámasztani hivatott kormányzati intézkedések hatására.
Padhraic Garvey, az ING Financial Markets vezető kötvénypiaci stratégája szerint még korai kihirdetni, hogy tartós trendforduló következett volna be. Szerinte a mostani tőkekiáramlás csak azt jelzi, hogy egy csomó befektető addig nem szeretné pénzét a lejáró kötvények helyett újra befektetni, amíg nem lesz világosabb, az orosz-ukrán háború milyen irányt vesz. Az ilyen típusú kiáramlásokhoz elegendő tud lenni az is, ha egyszerűen nem érkezik új befektetendő pénz az alapokba - tette hozzá. (Napi.hu)