Az okok szerteágazóak, és nehéz pontosan egyet kiemelni, ami teljesen indokolná ezt a mértékű különbséget. A legközelebb valószínűleg akkor járunk az igazsághoz, ha az infláción át, a logisztikai költségek növekedésén keresztül, az árstopok negatív hatását egyszerre vetítjük a szóbanforgó tésztára.

Azt gondolnánk, hogy az évtizedek óta nem látott drágulás közepette új meglepetések nehezen érhetik a magyar vásárlókat, de ez nincs így. Legújabb videójában egy magyar TikTokos például azt mutatta be, hogy miközben az egyik szupermarket sajátmárkás tésztája itthon 1 190 forintba kerül, addig Ausztriában ugyanaz a tészta 1 euró 49 centbe, azaz mai árfolyamon kb. 570 forintba.

Ez azt jelenti, hogy a magyar boltokban kapható tészta 109 (!) százalékkal drágább, mint egy osztrák üzletben kapható. Azaz a magyar vásárlók több mint kétszeres árat fizetnek látszólag ugyanazért a tésztáért. Mutatjuk először a videót, aztán a Pénzcentrum kutakodásának eredményeit.

A Pénzcentrum a mai napon, január 24-én némiképp olcsóbban találtuk meg a szóban forgó tésztát a Spar webshopjában, ahol most 1 038 forintért lehet hozzájutni a termékhez. Az osztrák Interspar oldalán azonban továbbra is 1,49 euróba kerül a tészta.

Ez pedig azt jelenti, hogy a mai napon egy magyar vásárló 82 százalékkal többért tudná megvenni ugyanazt a tésztát, mint egy osztrák vásárló. Azaz majdnem ugyanazt a tésztát. A képek tanúsága szerint ugyanis a magyar penne némileg vékonyabb, mint az osztrák. A magyar Spar oldalának leírása szerint azonban a nálunk kapható tésztát is Ausztriában, Salzburgban gyártják, szóval ugyanott, ahol az osztrákot. Így az egyes tészták méretbeli különbsége maximum abból adódhat, hogy a magyar vásárlók ezt jobban kedvelik.

Az S-budget dedikáltan a szupermarketlánc legolcsóbb, sajátmárkás terméket vonultatja fel. Itt tehát nem áll meg a gondolat, miszerint a magyar S-budget penne prémiumabb lenne, mint az osztrák. Ahogy nem áll meg az a gondolat se, hogy a magyarországi pennét mondjuk Magyarországon gyártják, és például a gyártási költségek annyira elszálltak volna, hogy azt a kereskedő így érvényesítse. Hiszen ahogy a Spar oldalán látjuk, az itthon kapható tésztát is Ausztriában gyártják.

Igaz, azt a terméket onnan, ide kell szállítani, és a logisztikai költségek jócskán megnőttek, illetve ott vannak még az országokban eltérő adóterhek, de önmagában ezek az összetevők sem kellene, hogy több mint 80 százalékkal drágítsák az itthon kapható termék árát az osztrákéhoz képest. Ezen a ponton jöhet képbe a magyarországi kiskereskedelmi különadó, de az árstopok azon negatív hatása is, hogy a nagy boltláncok minden bizonnyal az árbefagyasztáson keletkezett veszteségeiket úgy mérsékelik, hogy szétterítik azokat más termékekre, azaz azokat drágítják.

Legközelebb a valósághoz talán akkor járunk, ha úgy szemléljük a pokoli árkülönbséget, hogy a fent említett hatások mindegyikét egyszerre vesszük számításba. Azt persze nem tudjuk, melyik, mekkora mértékben befolyásolja jelenleg az árakat. Sőt, azt sem szabad elfelejteni, hogy olyan, évtizedek óta nem látott inflációs helyzetben, mint amiben most élünk, sok szerepelő úgymond „fű alatt” is tud árat emelni, hiszen ha minden drága, akkor ez elég indok ehhez.

Bárhogy is legyen, jelenleg a szóban forgó tészta Magyarországon több mint 80 (!) százalékkal drágább, mint Ausztriában. Miközben Ausztriában az átlagos nettó fizetés átszámítva 800 ezer forint körül mozog, itthon pedig 340 ezer forint körül. Ott tehát az ő pénzükből 1 404 darab tésztát lehetne vásárolni, tehát 1,4 tonnát. Míg itthon, a hazai átlag keresetből 328 kilót, azaz alig több mint 3 mázsát. (Pénzcentrum)