h i r d e t é s

Váratlanul elhalasztják a köznevelési törvény zárószavazását

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Váratlanul elhalasztják a köznevelési törvény zárószavazását

2019. július 02. - 11:03

 

Egy olyan módosítást nyomott be az EMMI az utolsó pillanatban, ami több alternatív iskolát egyszerűen kicsinálna, miközben elvileg nincs konfliktus és az államtitkár is azt állítja, hogy nem kormányzati szándék a megsemmisítésük.

A kép illusztráció! - Forrás: MTI

A 444 tudomása szerint a kormány lényegében az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy ma elmarad a parlamentben a köznevelési törvény módosításairól tervezett zárószavazás. A módosító indítványokról az eredeti terveknek megfelelően fognak szavazni, de egy Semjén Zsolt által jegyzett iromány szerint maga a zárószavazás ma elmarad és a kormány később a zárószavazást előkészítő módosító indtványt fog benyújtani.

Bár a köznevelési törvényhez több, közérdeklődésre számot tartó módosítást nyújtott be a kormányzat, kezdve a magántanulói státusz korlátozásával, információnk szerint egy, a legutolsó pillanatban előkerült, a Fideszen belüli szélesebb egyeztetés nélkül benyújtott módosítás állhat az események hátterében.

Az Index az elsők között írta meg, hogy a köznevelési törvényhez az utolsó pillanatban több más mellett egy olyan módosító javaslat érkezett, és amit az erre hivatott utolsó fórum, a parlament Törvényalkotási Bizottsága be is nyújtott, ami, ha elfogadják és komolyan veszik, selyemzsinórt jelenthet egy rakás, egyébként jól működő és népszerű alternatív iskolának. 

Az indítvány ugyanis két vadonatúj feltételt szabna meg ahhoz, hogy az EMMI elfogadja az ilyen oktatási intémények alternatív kerettanterveit:

  1. "A Nat-ban meghatározott tananyag tartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni a kerettantervekben, összhangban a tanulók félévenkénti értékelésével."
  2. "az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalt tantárgyi struktúrától.”

Csakhogy a legtöbb alternatív iskola alkalmazott módszeréből az következik - éppen ezért hívják ezeket úgy, ahogy - hogy az állami oktatási rendtől eltérő bontásban, tematikával és ütemezésben tanítanak, más koncepció szerint. 

A szakmai szervezeteket egyrészt azért lepte meg alaposan a módosító híre, mert a köznevelési törvény tervezett módosításairól a kormányzat egyébként egyeztetett velük mostanában, így véleményt mondtak a magántanulói státusz szigorításától kezdve több kérdésről, a most beadott módosítóban szereplő témák viszont egyáltalán nem kerültek elő. 

A tervezett módosításoknak több érintett szerint a gyakorlatban sincs különösebb értelmük. Az alternatív iskolák kerettanterveit ugyanis jelenleg is az EMMI és az azt vezető miniszter fogadja el, akinek most is abszolúte megvan a törvényi lehetősége a kontrollra és a bevatkozásra, ha valami olyasmit találna a tantervekben, amit elfogadhatatlannak tart. 

Az alternatív iskolák ráadásul népszerűek és az államnak közben jóval kevesebbe kerülnek, mint mondjuk az egyháziak, ezért is fogadta minden oldalról értetlenkedés a módosító indítványban testet öltő felvetést. 

Az elmúlt 24 órában ezért egészen különös élmény volt információt kergetni ebben az ügyben: a fideszes források is egyszerre voltak meglepettek és kezdetben teljesen tanácstalanok. Még a párt, illetve a Parlament jól informált figurái sem tudták, hogy pontosan ki és miért találta ki az utolsó pillanatban benyújtott módosító indítványt, ami, ha elfogadnák,  lehetetlen helyzetbe hozna egy rakás ismert alternatív iskolát, például az összes Waldorfot

Magán a kérdéses, múlt heti törvényalkotási bizottsági ülésen, ahol az EMMI-től érkező javaslat előkerült, a témába belekérdezett a DK-s Arató Gergely. Amire Bódis József, az EMMI államtitkára reagált, megvédve a javaslatot, de közben azt hangsúlyozva, hogy a kormányzatnak nem célja az alternatív iskolák szorongatása:

"Az alternatív iskolákkal, illetve egyáltalán a kerettantervekkel kapcsolatos fölvetésre pedig azt tudom mondani, hogy nem az a cél, hogy az alternatív iskolák szigorú, nehezebb feltételek között dolgozzanak, hanem rendezettebb feltételek között. Az, hogy két féléves munkarendben, tanrendben kell dolgozniuk, nem hiszem, hogy olyan komoly szigorítás; illetve a tantervi struktúra tekintetében pedig van egy plusz 30 százalékos mozgástér. Bízunk benne, hogy az alternatív iskolák - már a NAT-hoz viszonyítva - meg fogják tudni találni minden olyan szempontjuk érvényesülését, ami az ő módszertanukhoz hozzátartozik." (444.hu)


 

h i r d e t é s