"A minap - mint fővárosi polgár - éltem jogommal, mert ez még megvan, ha részlegesen is, gondolok itt az alább szóba kerülő Rácz Fürdő esetére, amiről az előterjesztő zárt ülésen akart dönteni, és csak később döntöttek a nyilvánosság mellet, na, szóval ott jártam, ahol a madár is hány(ik). Három dolog érdekelt: milyen a vita a főváros költségvetéséről? - mi lesz veled olimpia 2024? - és a fent már említett fürdő-mutyi újabb fordulója." – írja Pálmai Tamás, a Városi Kurir bloggere.
Hihetetlenül vergődik a magyar külpolitika a léttelenségben. Lavrov még most is röhög Szijjártón, meg az ő kis „lopott” Dunakeszi „palotáján”, azt meséli, „a kis преступник felejthető, a vacsora kitűnő volt”!
A „populista” rendszerek és politikusok megerősödése és különösen Trump megválasztása óta érdekes irányvonal jelent meg a balliberális médiában: ha a választások és népszavazások legitimitását nem is, célszerűségüket erősen kétségbe vonják (hiszen a számukra nemkívánatos politikusokat juttatják hatalomra) - írja az MNO.hu.
Orbán Viktor tipikusan az a vezető, aki hagyja, hogy a beosztottai a jóhoz hozzáférjenek, (lopjanak) azonban két dolgot eddig elvárt, egy, hogy törvényesen, kettő, hogy megfelelő minőségben végezzék el a törvényesen túlárazott munkát.
Fanyar vigyor, vállhúzás, lekezelő félmosoly, ezek jutnak eszembe, ha visszagondolok arra, hogy mi volt a reakciója az ország felelőtlen urainak, amikor az elmúlt években bárhol, bármilyen összefüggésben szó esett a kormány felháborító és felesleges költekezéseiről, amelyek - hogy a témámhoz vágó hasonlattal éljek - elszívták a levegőt, például az egészségügy "kezelése” elől. Nem, a kiskirályok nem segítettek, változtattak.
Szám szerint 266151. Orbán Viktornak nagyon nem tetszhet, hogy a Momentum Mozgalom olimpia ellen szóló népszavazási kezdeménye sikeresebbnek bizonyult, mint ahányan az ő évértékelőjét képesek voltak ébren végighallgatni. Eddig a vitriolos él.
