h i r d e t é s

Washington Peking ellen

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Washington Peking ellen

2019. október 12. - 13:36

 

Jelenleg, az Egyesült Államok úgy ítéli meg, hogy nem képes szembeszállni egyszerre Kínával és Oroszországgal.

Forrás: magyardiplo.hu

Az elkövetkező évtizedekben a legfontosabb geopolitikai vetélytársa Peking lesz. Ebben a kérdésben konszenzus van a republikánus Donald Trump vezette kormányzat és a demokraták között, akiket pedig a jövő évi elnökválasztás erőteljesen szembeállít egymással. Kína lépett tehát a szovjetek „gonosz birodalma” és a „iszlám terrorizmus” helyébe mint Washington legfőbb ellensége. De, ellentétben a Szovjetunióval, Kína gazdasága dinamikus, és az Egyesült Államok kereskedelmi hiánya kolosszális. Kína ereje pedig jóval lenyűgözőbb, mint néhány tízezer fanatikus harcosé, akik a volt Mezopotámia és Afganisztán sivatagjaiban barangolnak.

Barack Obama és az amerikai diplomácia már korábban belekezdett a „fordulat Ázsia és a csendes-óceáni térség felé” politikába. Nem ez az első eset, hogy utódja az új stratégiát kevésbé elegánsan és kifinomultan fogalmazza meg. Mivel szerinte az együttműködés mindig csapda, nulla összegű játék, ázsiai versenytársának gazdasági növekedése automatikusa veszélyezteti az Egyesült Államok fejlődését. És fordítva is: „Sikeresek vagyunk Kínával szemben — dicsekedett Donald Trump augusztusban. — Az utóbbi ötven év legrosszabb éves eredményét produkálták, és ennek én vagyok az oka. Nem vagyok büszke rá.”

Nem büszke? Na, ez nem jellemző rá… Alig egy évvel ezelőtt engedélyezte, hogy videofelvételen közvetlen adást mutassanak be egy kormányülésről. És ott minden volt: egyik minisztere örömmel tudatta, hogy a kínai gazdasági növekedés lefékeződött; egy másik a kínai exportnak tulajdonította az Egyesült Államokban a fentanil okozta opioidfüggőségi járványt; egy harmadik az amerikai szankciókra a Kína által hozott ellenintézkedéseket hibáztatta az amerikai farmerek gondjaiért. Nem is maradt más már hátra, mint hogy Donald Trump megmagyarázza: az észak-koreai ellenállás a nukleáris erő kérdésében annak köszönhető, hogy Peking elnéző szövetségesével.

Washingtonnak már nem elég, hogy kicsit több kukoricát vagy elektronikát adjon el Kínának. Izolálnia kell ezt a vetélytársát, amely kilencszeresére növelte a GDP-jét (bruttó hazai termék) az utóbbi tizenhét évben, le kell gyengítse, meg kell akadályozza befolyása erősödését és főleg azt, hogy stratégiai ereje egyenlővé válljon az Államokéval. Mivel jólétének elképesztő növekedése nem vezetett amerikanizálódáshoz, se ahhoz hogy engedelmesnek mutatkozzon, ezért nem fogják megkímélni a rámért csapásoktól.

2018. október 4-én az amerikai elnökhelyettes, Mike Pence egy szélsőségesen agresszív felszólalásában állt ki az „orwelli rendszer” ellen, ahol „a hatóságok lerombolják kereszteket, elégetik a bibliákat, és bebörtönzik a hívőket”, továbbá „kényszerítik a vállalatokat, a filmstúdiókat, az egyetemeket, a think tank-okat, a kutatókat és az amerikai újságírókat”. Sőt felismerte, hogy Kína „a 2020-as elnökválasztás befolyásolására tett kísérleteket”. A „Russiagate” után jön majd a „Chinagate”, amelynek a célja ez alkalommal Trump győzelmének megakadályozása? Az Egyesült Államok határozottan egy meggyengült ország…

Írta: Serge Halimi / Fordította: Morva Judit / magyardiplo.hu


 

h i r d e t é s