Annyira alacsony az átlagnyugdíj, hogy a magyarok 94 százaléka nem élne meg belőle
A Pulzus felméréséből kiderült, meglepően kis igényűek, vagy éppen realisták a magyarok, ha arról van szó, hogy mekkora nyugdíjra lenne szükségük holnaptól.
Egy átlagos, egyedül élő nyugdíjasnak 140 ezer forintból kell kigazdálkodnia a rezsit, az élelmiszert és a gyógyszereit és nem biztos, hogy ezen felül marad pénze a kikapcsolódásra, akár évente egyszer egy belföldi utazásra.
Ennyi, nem is elég
A magyarok szerint is nagyon kevés ez a pénz a havi megélhetésre, legalábbis ez derül ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. A válaszadóknak ugyanis mindössze 6 százaléka mondta azt, hogy kevesebb mint 150 ezer forint elég lenne a megélhetéshez ha holnaptól nyugdíjba kellene vonulnia.
Nincsenek ugyanakkor komoly elvárásai a relatív többségnek sem, ugyanis az emberek 43 százaléka megelégedne egy 150 ezer és 250 ezer forint közötti összeggel is, míg a 250-350 ezer forintra a válaszadók 32 százalékának van szüksége.
Lényegesen kevesebben, mindössze az emberek 12 százaléka szeretne 350-450 ezer forintot és 7 százaléknyian ennél is többet.
Minél idősebb valaki, annál kisebb igényű
A kutatási eredményekből szépen kirajzolódik, hogy minél idősebb valaki annál kisebbek az igényei a nyugdíjával kapcsolatban vagy éppen a nyugdíjhoz közeledve látja, hogy a több százezres ellátás csak álom.
A 150-250 ezres ellátást a 18-39 éveseknek mindössze 37 százaléka tartja elegendőnek. Ez az arány a 40-59 évesek között már 41 százalék, míg a 60 fölöttiek esetében már 51. Körükben találhatók a közvetlenül nyugdíj előtt állók, akik már egyeztettek a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságával és persze maguk a nyugdíjasok.
Óriási szakadék az iskolai végzettségnél
Egészen megdöbbentő, hogy a megélhetés költségeinél mekkora szakadék tátong a diplomások és az alacsonyabb - közép- vagy alapfokú - végzettségűek között. A Pulzus kutató kérdésére annyira kevés diplomás válaszolta, hogy elég a 150 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíj, hogy számuk nem látható a kutatásban. A diplomásoknak mindössze a negyede elégedne meg 250 ezer forintnál kevesebb pénzzel, míg a többeknél ez az arány majdnem 50 százalék. A diplomások ötöde 350-450 ezer forintot kapna és 14 százalékuknak ennél is több kell.
Város-falu ellentét
A kutatásban külön vizsgálták a Budapesten, a megyeszékhelyeken, a városokban és községekben élők preferenciáját, törésvonalat azonban csak a falu-város vonatkozásában találtak.
A községek lakóinak több mint fele megelégszik 150-250 ezer forinttal, máshol ez az arány 40 százalék körüli. A falvakban pedig úgy tűnik teljesen elképzelhetetlen egy 350 ezer forintnál magasabb nyugdíj (5 százalék). A trend egyedül a legmagasabb, 450 ezer forintnál is magasabb ellátásoknál törik meg, ott ugyanis a budapestiek aránya 15 százalék, máshol jóval alacsonyabb.
Nemek közötti egyenlőtlenség
A nyugdíjakkal szembeni elváráson visszatükröződik a nemek közötti bérszakadék is, a nők körében 11 százalékponttal vannak többen azok, akik megelégszenek egy 150-250 ezer forintos ellátással, az ennél magasabb kategóriákban a férfiak vannak többségben. (napi.hu)