“Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek.”

(Máté evangéliuma)

Debrecen fideszes polgármestere – úgy mondják – haragos volt csütörtök délelőtt. A hírek szerint nem számított arra, hogy a rendeletmódosításból – amely nevesíti az ételosztást – országos botrány lesz. Azt gondolta párttársaival együtt, hogy – mint ahogyan eddig – szép csendben lenyomják a javaslatot a közgyűlésen. Nem így történt, a fideszes önkormányzat a pitiség világcsúcsát állította fel. A Fidesz szavazógépezete elfogadta, hogy a civil szervezetek, egyházak, pártok ingyenes ételosztásain 35 forintot kell fizetni, minden igénybe vett négyzetméterért, naponta. Nem éltek a lehetőséggel, elutasították az ingyenességet kezdeményező módosító indítványt, hűséges pártkatonaként szavaztak. Ha majd a tükörbe néznek, szégyellhetik magukat mindazon fideszes képviselők, akik ezt a gyalázatot támogatták.

Jól értesültek szerint indulatosan magyarázta Kósa Lajos utóda, hogy nem változott semmi, csak nevesítették az ételosztást. Nem vette észre a drága jó polgármester, hogy egyrészt már a javaslattal is megmutatták a Fidesz valódi, embertelen arcát, másrészt ország-világ előtt kifigurázták saját magukat. A közvélemény elégtelen bizonyítványt állított ki számukra, emberségből, felebaráti szeretetből.

Az „adó” összege nem számottevő, azonban szerepel a rendeletben a 30 napos bejelentési határidő is. Ez akár azt is jelentheti, hogy a Fidesz helyi urai maguk dönthetnek arról, hogy engedélyezik-e az ingyenes ételosztást. Esetleg még azt is megérjük, betiltják a számukra nem szimpatikus szervezeteknek – ki tudja, maga Soros György áll a hátuk mögött -, hogy gondoskodjanak a szegényekről.

Egy ételosztás általában két órát vesz igénybe. A díj azonban 24 órára van meghatározva. Akkor a szervezőknek a 35 forint időarányos részét kell az igénybe vett területért kifizetni? Ez ugyan a rendeletből nem derül ki, de mivel “nap” szerepel benne , feltételezem csakis a használat idejéért kell fizetni. Nem igazán vagyok jó matekből, de úgy számolom, pár forinttért játssza el a hivatal ezt az egész vásári komédiát. Megéri?

A debreceni uraságok nem veszik észre, nem az összegről szól a történet. Sajnálom, hogy a város vezetői tanultnak tűnő emberekként nem voltak képesek felfogni, azokat kötelezni – akár egy forint – “töltöttkáposzta-adó” fizetésére, akik az éhezőknek saját pénzükből meleg ételt adnak, az arcul köpése, megcsúfolása azoknak az örök értékeknek, amelyek emberré tesznek bennünket. Bár a NER-ben emberi értékekről, erkölcsről, humánumról beszélni elég nevetséges. Arcátlanság az egész, méltatlan a város hagyományaihoz. Debrecen versenyben van azért, hogy a kapzsiság, a mérhetetlen emberi butaság mintavárosa legyen.

A város polgármestere  2017 elején arról beszélt, soha nem volt Debrecennek ilyen magas főösszegű költségvetése, amellyel történelmi jelentőségű programot indítanak el. Az idei költségvetést a Fidesz helyi – közpénzből finanszírozott – hírharsonája szerint 74,1 milliárd forint költségvetési főösszeggel tervezték meg.

Vajon az elfogadott – ahogyan Pallás György, az MSZP megyei szóvivője találóan elnevezte – “töltöttkáposzta adó” mennyivel növeli az önkormányzat bevételét? Igaz, az sem egyértelmű – legalábbis az olvasatomban -, hogy az igénybe vett közterület nagyságát mennyiben befolyásolja az ingyen ételre várók sora. Ha a növekvő sorral számol a helyi hatalom, akkor akár még egy-két ezer forintra is rúghat az alkalmankénti számla. Hát, ebből nem telik lézerblokkolóra a hivatali kocsikra, de még a Loki stadion füvét a megvilágító berendezésnek az éves költségeit sem valószínű, hogy fedezi a befolyt pénz. Valószínűnek tartom, hogy az önkormányzat tisztségviselőinek éves reprezentációs kerete többszöröse a befizetett összegnek.

A közgyűlési vitában a Fidesz képviselői – nagy aduként – azt puffogtatták, hogy szerintük “Debrecen gondoskodó város”. Talán érdemes lenne erről az ételért sorban állókat is megkérdezni, vagy azokat a fedél nélkülieket, akiket a város nagyságai nem kívánnak a központban látni. Tudomásom szerint az ország második legnagyobb lélekszámú városában hétvégén és ünnepnapokon az éhezők nem juthatnak naponta legalább egyszer ételhez. A szociális gondoskodás szünetel, aki nyomorog, az szombaton, vasárnap, vagy többnapos ünnepek idején ne legyen éhes. A hivatal olyankor zárva. Az ingyenes ételosztásokra általában ilyen napokon kerül sor, most már sarcolva. Mélyre süllyedt a fideszes városvezetés, ahelyett, hogy segítené, támogatná azokat, akik készek tenni a szegényekért, indokolatlan bürokratikus akadályokat állít. Képesek közröhej tárgyává tenni magukat némi aprópénzért. Ennyire kicsinyes nem lehet(ne) egy kétszázezres város vezetése, még akkor sem, ha a Fideszt szolgálják.

Amikor az ember házhoz megy azért a bizonyosért, általában elgondolkodik. Talán hogy hibáztam, esetleg nem jártam el eléggé körültekintően. A cívis város polgármestere ahelyett, hogy tudatlansággal vádolta a döntés ellenzőit, vissza is vonhatta volna a javaslatot. Nem tette, ezért nem lehet büszke magára. De ettől biztos vagyok benne, nyugodtan alszik. Nem kísértik a nyomorban élők, az éhezők szomorú, megtört szemei, a sorsukba beletörődöttek mosolytalan, barázdált arca. De egyszer majd számot kell adnia a tetteiről, mint mindannyiunknak, gyarló embereknek. Az Isten ítélőszéke előtt már nem lesz a PÁRT a háta mögött. (gepnarancs.hu)