A holland hatóságok tavaly év elején tartóztatták le az iráni származású Eisa S.-t, miután a holland titkosszolgálat dekódolta az iráni ellenőrzőpontok, rendőrőrsök elleni támadások szervezésére utaló 2017-2020 között küldött chat-üzeneteit.   A végrehajtott terrorcselekmények között szerepelt az Irán Forradalmi Gárdája ellen 2018 szeptemberében elkövetett, 25 halálos áldozatot követelő támadás. Az ASMLA három vezetőjét Dániában, Eisa S. letartóztatásával egy időben vették őrizetbe.

Az AMSLA szeparatista mozgalom célja, hogy független államot hozzon létre az Irakkal határos, olajban gazdag délnyugat-iráni Huzisztán tartományban, amelynek központja Ahváz városa. Eisa S. a bíróságon tagadta részvételét a terrortámadások szervezésében, azt állítva, hogy az iráni titkosszolgálatok rá akarták terelni a gyanút. A bíróság azonban nem talált bizonyítékot arra, hogy a férfi levelezését feltörték volna.  

A bírák szerint "Eisa S. jelentős szerepet játszott a támadások tervezésében, kapcsolatot tartott fenn a terroristákkal, utasításokat adott, és koordinálta a terrorcselekmények végrehajtását is".   A férfi ügyvédje korábban kijelentette: ha a bíróság bűnösnek találja védencét, akkor az "ellenállás jogára" fog hivatkozni, ahogyan valaha  Nelson Mandela dél-afrikai elnök - és sok más aktivista is - tette az apartheid elleni harca során. A bírák azonban az AMSLÁ-t bűnelkövető terroristaszervezetnek minősítették, és egyöntetűen kijelentették, hogy nem létezik olyan "általános ellenállási jog", amely az erőszakot igazolná.

"Az összehasonlítás a dél-afrikai apartheid elleni küzdelemmel, vagy a második világháborús holland ellenállással nem helytálló" - állapították meg. Eisa S. 2014-ben kapott menekültstátuszt Hollandiában, miután elmenekült Iránból, ahol politikai tevékenysége miatt korábban többször is bebörtönözték. (MTI)