A napokban hagyta jóvá a kormány annak a koncepcióját, hogy hogyan szeretnénk az építészetet és az építésügyet megváltoztatni Magyarországon – egyebek mellett ezt is elmondta Lázár János az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) podcastcsatornáján, a Spakliban.

Az építési és közlekedési miniszter jelezte, hogy az általa vezetett tárca most terjesztette elő az állami beruházások rendjéről szóló törvényt. Szerinte ez mindent meg fog változtatni, az építőipar teljes struktúráját. 

Van egy makroszintű nemzetgazdasági megközelítés: Magyarországot fel kell zárkóztatni, az államnak sokat kell építeni, magyaroknak kell építeni, hogy a magyarok haszna legyen. Ezt úgy kell szabályozni, hogy a valóságban létre is jöjjön

– fogalmazott. Megjegyezte, hogy ő alapvetően mégiscsak az építőipari ágazat lobbistája a kormányzaton belül, és ezt szégyenérzés nélkül teszi, mert ez így sokkal jobb mindenkinek annál, mint hogy tíz helyre kelljen rohangálni az iparág szereplőinek. Ennek azonban része az is, hogy Magyarországon a lobbizásnak, az érdekérvényesítésnek a kereteit ugyanúgy le kell tisztítani, mint a nyugati civilizációban – tette hozzá. Az építőiparosoknak a jelenlegi kormányzati struktúrában csak az Építési és Közlekedési Minisztériummal kell dolgozniuk, amelynek az ajtaja mindenki előtt nyitva van. 

Hogyan tud felzárkózni Magyarország?

Jelezte, hogy 2010 és 2022 között összesen 25 ezermilliárd forintot költött el a magyar állam fejlesztésekre, ami a teljes hazai beruházási portfólió harmada. Ez az arány a legmagasabb az EU-ban. Ugyanakkor ez szükséges, mert a lemaradás csak akkor pótolható be, és a különbség Ausztria és Magyarország között csak akkor csökkenthető, hogyha az állam a legnagyobb beruházó.

Magyarország a világ kétszáz országa közül a 45-50. legfejlettebb. Az a kérdés, hogy tovább tudunk-e lépni

– tette fel a kérdést. Ezért is tartja nagyon fontosnak, hogy fejben rendben legyen, mit akarunk a következő tíz évben az országgal annak érdekében, hogy közepesen fejlett országból fejlett vagy nagyon fejlett legyen, Európa egyik legjobb helye. Ezért lényeges az állami beruházások rendjéről szóló törvény, amely voltaképpen rákényszeríti a minisztériumokat, hogy egy évtizedre előre megtervezzék, milyen beruházásokat akarnak. Ezek alapján készülni fog egy lista több ezer beruházással, amelyet az állam meg akar csinálni.

Mit okozott a magyar építőiparban a háború és az infláció?

Kitért arra is, hogy a rendszerváltozás óta a 2016–2017-es év volt az első, amikor a magyar GDP annyit tudott termelni, hogy a magyar költségvetésben az adósságok kamatainak kifizetése után maradt pénz fejlődésre. Az 1990 és 2016 között időszakban valójában saját erős beruházásra (nem hitel, nem európai uniós támogatás) alig jutott. Utána viszont igen, és ezermilliárdokban mérhető, amit a központi büdzséből fordítottak fejlesztésre egészen 2021-ig. „Abban gondolkodunk, hogy a következő tíz évben lesz európai uniós fejlesztési forrás, és lesz hazai forrás is, egyre kevesebb EU-s pénz és egyre több hazai forrás.”

Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a háború és a háború miatti infláció gigantikus mennyiségű pénzt visz el a költségvetésből. Ezért neki nemcsak jót és jobbat kell építenie, hanem kevesebből többet. Ebből az is következik, hogy sokkal kisebb a mozgástere, mint lett volna öt vagy tíz évvel ezelőtt. Ezzel együtt is azt gondolja, hogy még mindig van pénz, csak észszerűbben és jobban kell felhasználni. Ez az állami beruházások újragondolásának a mottója. Az egyes beruházások kapcsán előrevetítette, hogy most még éppen van belőlük, de a számuk csökkenni fog 2023 második felében. Ennek az átmenet az oka. „Amikor miniszter lettem, az első feladatom volt, hogy több ezer milliárd forintnyi beruházást le kellett állítanom Magyarországon. Azért, mert olyan mértékű volt az infláció, hogy a költségvetésben vissza kellett lépni. De nem dobtuk ki ezeket a beruházásokat, hanem elhalasztottuk” – szögezte le.

Lázár János elárulta, mi fog történni az állami beruházásokkal 

Másrészről viszont aktuálisan csak az építési és közlekedési minisztériumnál 5000 milliárd forint értékben van folyamatban beruházás, amit úgy kell befejezni, hogy muszáj érvényesíteni az inflációs áremelkedésnek a hatásait, mert nem hagyhatják a magyar vállalkozókat cserben.

A legfontosabbat megtanultam, hogy a beruházásokat sokkal jobban elő kell készíteni. Ennek az lesz az ára, hogy 2023 elején még vannak kint beruházások, 2023 második felében ürülni fog a piac, és lesz egy fél-háromnegyed év, amely nehéz lesz 2023 őszétől 2024 nyaráig

– hívta fel a figyelmet. Akkortól viszont az európai uniós források nyilván meg fognak indulni, és a kormány által elfogadott beruházási tervekre több forrás lesz. Ez ráadásul egybeesik az infláció visszaesésével és az európai energiaárak mérséklődésével. Mindez pedig a költségvetés nagyobb rugalmasságát eredményezi. Szerinte az építőiparosoknak azzal van szerencséjük, hogy 2024-ben minden polgármester meg akarja nyerni a választást, tehát építkezni fognak. A kormány 2026-ban szintén meg akarja nyerni a választást, vagyis 2024–2025–2026-ban komoly beruházásokra kell számítani, hiszen az ország nincsen kész.

Addig viszont nem lesz könnyű, és azok a vállalkozók, akik sok pénzt kerestek az elmúlt tíz évben, tisztességesen tudtak fejlődni, sokat forgattak vissza a cégükbe, és keveset vettek ki, nekik is a tartalékokhoz kell majd nyúlniuk. Szerinte ennek kapcsán a legfontosabb ügy a munkaerő és a kapacitás megőrzése. „A legnagyobb hibának gondolnám, ha egy építőipari vállalkozó elengedné a csapatát, és az átmenne Ausztriába. Ha megint kimegy ötvenezer magyar építőipari munkás Ausztriába, akkor 2024–2025-ben nem lesz olyan munkás, aki építeni tudna.”

Bejelentette, hogy azon dolgoznak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel, hogy átmeneti támogatásokat tudjanak biztosítani a bajba jutott vállalkozásoknak. Vagy az energiaszámláikhoz járulnak hozzá, vagy a működési kapacitás lekötéshez. 

Kiemelte: ha kell, akkor az építőipari vállalkozásokba támogatást, pénzt fognak betenni a szabályoknak megfelelően.

A másik lehetőség, hogy lesznek kényszerű vagy kikényszerített állami beruházások, de nem jóléti típusúak, hanem hatékonyságot javítók. Ezért az ipari fejlesztések felé fognak fordulni 2023–2025-ben, ehhez kell az építőiparnak is változtatni. Kevesebb lakásépítés lesz Magyarországon, de sokkal több közművi infrastruktúra.

Arról is beszélt, hogy a fegyvergyártás vagy a fegyvergyárak építése előtérbe kerül. „Beszéljünk világosan, Magyarországon is fegyvergyárak fognak épülni. Fegyvergyártás lesz, repülőgép-, harcirepülőgép-gyártás lesz. A lengyelek 10 milliárdért vesznek fegyvereket, tehát egy építőiparos gondolkodhat úgy, hogy ipari csarnokot fogok építeni, csak most fegyvergyáraknak.” 

Mi Magyarország szerepe a régióban?

Lázár János az interjúban rövid geopolitikai kitekintést is tett. A háború óriási kockázat, ha eszkalálódik, netán európai uniós vagy NATO-tagország is belesodródik, az végzetes veszély a teljes magyar és az európai gazdaságnak, és jöhet még másfél, két nehéz év. „A következő fél évben azt fogjuk nézni, hogy a háború merre billen. Sajnos én azt gondolom, hogy rosszabb irányba.” A magyar történelemről szóló könyvekben majd arról szeretne olvasni, hogy Magyarország Orbán Viktor és a Fidesz kormányzásának eredményeképpen visszanyerte a regionális vezető szerepét a harmincas évekre. 

Magyarország ennek a régiónak ezer éven keresztül a vezető hatalma volt a Kárpátoktól délre. Azt gondolom, a régió két részből áll: a Kárpátoktól északra a lengyelek, a Kárpátoktól délre pedig Magyarország és Budapest. Azt gondolom, hogy a 2030-as évekre a vezető-húzó szerepünket vissza tudjuk szerezni, ehhez jó úton haladtunk, erről az ambícióról nem lehet lemondani

– összegzett. Az építési és közlekedési miniszterrel készült teljes interjú ezen a linken hallgatható meg. (vg.hu)