Navalnij megmérgezése biztos, a felelős már kevésbé
Az orosz vezetés hevesen tagadja, hogy köze lenne az ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij megmérgezéséhez. Eközben a nyugat meglepően készséges kész tényként kezelni a kérdést. Kinek állhatott érdekében a merénylet?
A Hetek cikke.
Alekszej Navalnij az előzetes várakozásokhoz képest meglepően hamar, 32 nap kezelés után távozhatott a kórházból. Putyin főszóvivője heves ellenkezéssel reagált Navalnij vádjára, miszerint az orosz elnök felelős a megmérgezéséért. Ugyanakkor beszédes, hogy az a típusú, Novicsok nevű idegméreg, melyet alkalmaztak, csak a három nagy orosz hírszerző szolgálat (az FSZB, az SVR és a GRU) számára hozzáférhető, és elvileg csak Putyin jóváhagyásával bevethető.
A német kormány azt állította, hogy Navalnij ellen a Novicsokot nevű idegmérget használták (két évvel ezelőtt az orosz katonai hírszerzés ezt alkalmazta Szergej Szkripal és lánya kiiktatására).
Az is tudható, hogy az FSZB szoros megfigyelés alatt tartotta Navalnijt. Feltehetően a szervezet egyik tisztje is vele volt a repülőgépen, ahol útban Moszkva felé az ellenzéki politikus rosszul lett.
Több olvasat is létezik az orosz érdekkörbe tartozó mérgezési esetekről, egyesek szerint Putyin nem tud ezekről a műveletekről, vagy nem vesz róluk tudomást. Mások azt állítják, az elnök megengedi ezeket, vagy egyenesen ő rendeli el őket. Akár így, akár úgy, Alekszej Navalnij megmérgezése nem az egyedüli eset, amikor felmerül az orosz titkosszolgálatok közreműködése.
Ugyanakkor érdemes végigvenni, hogy kinek állhatott még érdekében, hogy kiiktassa az orosz ellenzék népszerű arcát. Érdekes például az avantgárd előadóművészből oknyomozó riporterré vált Pjotr Verzilov története; két évvel ezelőtt, miközben az orosz milliárdosnak, Jevgenyij Prigozsinnak és a GRU-hoz kötődő zsoldosainak a Közép-afrikai Köztársaságban folytatott tevékenysége után nyomozott, az újságírót ismeretlen anyaggal mérgezték meg Moszkvában, majd később ugyanabban a berlini kórházban kezelték, mint Navalnijt. Szerencsére Verzilov felépült, de sajnos a mérget soha nem sikerült azonosítani, ami megnehezítette a további nyomozást. Oroszország szinte mindig tagadja, hogy részt vett volna ezekben a merényletekben.
Nemcsak állambiztonsági szolgálatokhoz köthetőek az „állam ellenségeinek” eltávolításai. Két embernek konkrét haderő áll rendelkezésére ellenfeleik zaklatására vagy meggyilkolására, a Kreml közvetett vagy közvetlen támogatásával: Ramzan Kadirov csecsen vezetőnek és
a már említett Jevgenyij Prigozsinnak, akit „Putyin szakácsának” is neveznek. Kadirovot a két leghírhedtebb merénylethez kötik Oroszországon belül – Anna Politkovszkaja újságíró és Borisz Nemcov politikus, Putyin egyik legbefolyásosabb kritikusa meggyilkolásához.
Míg Navalnij is Kadirov haragjának nyilvános célpontja volt, egyelőre semmi nem utal arra, hogy részt vett volna a megmérgezésében.
Sokan azzal vádolják Putyint, hogy bár lehetséges, hogy nem ő rendelte el a regnálása alatt történt több tucat sikeres és sikertelen merényletet, de olyan környezetet teremtett, ahol több személy és szervezet kvázi büntetlenül iktathat ki embereket, akik szerintük az orosz állam ellenségei. (atv.hu)