Magyarország és Románia viszonya keresztény kultúra szempontjából sok tekintetben összetett és változatos. Mindkét ország gazdag keresztény hagyományokkal rendelkezik, amelyek az évszázadok során kialakultak és tovább élnek az emberek életében és kultúrájában.
Az antiglobalizációs mozgalmak Magyarországon a 1990-es évek elején jelentek meg. Az első ilyen mozgalom a Jubileum 2000 nevű szervezet volt, amely a külföldi adósságok visszafizetését és a globális gazdasági rendszer igazságosabbá tételét követelte.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tagországai kötelesek letartóztatni a bíróság által körözött személyeket. A római statútumot 123 ország, köztük Magyarország is ratifikálta, de mivel eddig országunk ezt nem hirdette ki a Magyar Közlönyben, ezért jelenleg nem tudná végrehajtani a letartóztatást.
Orbán Viktor foglya annak a magyar politikai kultúrának, amely nem képes megkülönböztetni a barátot az ellenségtől – állapította meg Csepeli György szociálpszichológus. Óva int attól, hogy Oroszországgal szemben a „Jaj a legyőzötteknek!” logikája diktáljon.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság egy magyar nemzetbiztonsági megfigyelésről szóló döntését a magyar állam még mindig nem építette be törvénykezésébe, figyelmeztetett a Tanács miniszteri bizottsága. Ennek mielőbbi pótlására is felhívták a magyar kormányt.
Hogyan támasztja alá a statisztika Orbán Viktor miniszterelnök azon állítását, miszerint a magyar infláció azért magasabb, mint Nyugaton, mert a magas ipari termelés miatt energiaigényes a gazdaságunk, és mivel nincs saját energiaforrásunk, sokat kell importálnunk.
Az Aftonbladet napilap a svéd NATO-csatlakozásról szóló, Magyarországgal folytatott tárgyalások előtt úgy jellemezte az országot, mint „a gengszterek, akik tiszteletet próbálnak követelni, ahelyett, hogy jogosan kiérdemelnék”.
Mint azzal sok hazai játékos tisztában van, Magyarországon a sportfogadások és egyéb szerencsejátékok legálisak, tehát engedélyezve vannak. Ezeken engedélyek megléte nélkül nem lehet kaszinókat és fogadó oldalakat üzemeltetni.
Magyarországon a női felsővezetők aránya 10%, miközben a V4 országaiban 25% felett van. Az ugyanabban a pozícióban dolgozó nők 16-18 %-al keresnek kevesebbet mint a férfiak - többek között ez derült ki egy nőnapi konferencián. A nők a közéletben is messze alulreprezentáltak, európai összevetésben a magyar parlamentben a legalacsonyabb az arányuk.
