Az antibiotikumok a világon a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerkészítmények közé tartoznak, néha mégis meglepően keveset tudunk róluk, és sajnos nem mindig használjuk őket megfelelően. Az antibiotikumok olyan anyagok, amelyek meggátolják a mikroorganizmusok (elsősorban baktériumok) növekedését, fejlődését, sok esetben el is pusztítják azokat. Azonban nagyon gyakran helytelenül alkalmazzuk az antibiotikumokat. Hajlamosak lehetünk arra, hogy a kelleténél nagyobb jelentőséget tulajdonítsunk ezeknek a gyógyszereknek, és így olyan alkalmakkor is szedjük őket - időnként orvosi felügyelet nélkül is -, amikor nem kellene. Az antibiotikum szedés azonban a jótékony hatású bélbaktériumok pusztulását okozhatja, hosszabb távon pedig az ellenállóbb, rezisztens mikroorganizmusok kifejlődését.

Mire jó az antibiotikum?

Az antibiotikumokat elsősorban bakteriális fertőzések kezelésére, megelőzésére használják, és a leggyakrabban úgy kerülünk kapcsolatba az antibiotikummal, hogy az orvos felírja valamilyen betegség kezelésére. Ugyanakkor a tudtunk nélkül is juthat a szervezetünkbe antibiotikum: a nagyüzemi állattenyésztés során ugyanis a megfelelő fejlődés érdekében többek között erős antibiotikumokkal is kezelik az állatokat, amelyek felhalmozódnak az állat szöveteiben, így a hússal, hústermékekkel könnyen az asztalunkra kerülhetnek. Egyes kutatók szerint a túlzott antibiotikum-fogyasztás miatt akár az ivóvízzel is a szervezetünkbe juthatnak ilyen anyagok, hasonlóan a fogamzásgátlók hormonjaihoz.

Hogyan hat az antibiotikum a bélflóránkra?

Az antibiotikumok gátolják a baktériumok növekedését és szaporodását, illetve elpusztítják azokat. Azonban ennek során nincsenek arra tekintettel, hogy az adott baktérium a szervezet számára hasznos vagy káros.

Mivel a bélflóránkat rengeteg (több száz) baktériumfaj alkotja, szinte mindegy, milyen antibiotikumról beszélünk, mindig találunk olyan baktériumcsoportot a bélflórában, amelyre káros hatása lesz. Így várható, hogy kisebb-nagyobb mértékben mindenképpen felborul a bélflóra egyensúlya az antibiotikum-kezelések után.

Mivel a bélflóránkat rengeteg (több száz) baktériumfaj alkotja, szinte mindegy, milyen antibiotikumról beszélünk, mindig találunk olyan baktériumcsoportot a bélflórában, amelyre káros hatása lesz. Így várható, hogy kisebb-nagyobb mértékben mindenképpen felborul a bélflóra egyensúlya az antibiotikum-kezelések után.

Hogyan vehetjük észre, hogy gond van a bélflóránkkal? Enyhébb esetekben csak puffadás, hasfájás, székrekedés vagy hasmenés jelentkezik. Ennek oka a baktériumflóra kényes egyensúlyának felbomlása, de a gyógyszerek közvetlen irritáló hatása egyaránt lehet. Az antibiotikumok elpusztíthatják a jótékony baktériumok kisebb-nagyobb részét is, helyet adva így más, káros hatású mikroorganizmusok túlszaporodásának. Így az emésztési zavarok állandósulhatnak.

Fontos, előzzük meg a bajt!

Bármennyire is szükségesek a gyógyszerek egy-egy betegség legyőzéséhez, az is igen fontos, hogy az antibiotikumok káros hatásaitól megvédjük a szervezetünket. Hosszabb ideig tartó vagy erősebb hatású (úgynevezett széles spektrumú) antibiotikum-kezelések mellett gondoskodnunk kell a bélflóra egyensúlyának védelméről, a hasznos és jótékony hatású baktériumok visszatelepítéséről is. Ezt legjobb már a kezelés alatt elkezdeni és természetesen az antibiotikum-kúra után is folytatni. A leghatékonyabbak a többféle baktériumtörzset is tartalmazó, gyógyszertárban, drogériában kapható probiotikum-készítmények.

Természetesen, ezek mellett hasznosak lehetnek a probiotikumokat is tartalmazó élelmiszerek, tejtermékek is, ám egy komoly antibiotikum-kúra során nem ajánlott csak ezekre támaszkodni, főleg hogy felsőlégúti infekció esetén a tejtermékek fogyasztása nem javasolt.  A probiotikumokat érdemes az antibiotikum előtt egy-két órával bevenni, ha ugyanis teljesen egyszerre szedjük a kettőt, mindkettő hatékonyságát csökkentjük.

Forrás: Házipatika