Sokan tévesen azonos jelentéstartalommal használják a két fogalmat, pedig míg az elhízás világméretű egészségügyi probléma, úgy a túlsúly - bármennyire furcsán hangzik - lehet éppen egészséges is! Gondoljunk csak a kismamákra, vagy a testépítőkre, akik úgy rendelkeznek túlsúllyal, hogy nem elhízottak. Na, de hol is húzódik a kóros testsúlytöbblet határa?

Többlet-testsúly?

Túlsúlyról akkor beszélünk, ha a többlet-testsúlyunk arányosan megoszlik az izmok, a csontok, a testzsír és a testfolyadékok tömege között, míg elhízásról van szó, ha testsúlyunk 20%-kal haladja meg a kívánatos értéket és szervezetünk zsírtartalma is meghaladja az egészséges mértéket. Az elhízás jelentős rizikófaktor számos, akár halálos kimenetelű betegség kialakulásában, és a hosszú távú kockázatok mellett csökkent teljesítőképességgel is jár. Sajnos előfordulása egyre gyakoribb már gyermekkorban is…

Elhízás

A túlsúly napjaink egyik legjelentősebb egészségügyi problémája. A WHO adatai szerint a túlsúly és az elhízás a betegségek második legfontosabb megelőzhető kockázati tényezője a dohányzás után. A fejlett országokban a túlsúlyos és elhízott emberek aránya ötévente megduplázódik. Ennek eredményeképp Európában és az Egyesült Államokban jelenleg több, mint 70 millió ember elhízott, ezen felül további 163 millió túlsúlyos. A problémakör a magyar lakosság körülbelül 60%-át érinti közvetlenül, és elgondolkodtató az is, hogy minden ötödik gyermek plusz-kilókkal küzd! (Ennek gazdasági és szociális következményei pedig az egész társadalmat sújtják.)

Az elhízás az anyagcsere-folyamatok olyan genetikai-, központi idegrendszeri-, belső elválasztású (endokrin) hormonális vagy környezeti hatásokra létrejövő zavara, amely az energia-háztartás egyensúlyának felborulását okozza. Ez a folyamat a táplálékfelvétel növelésében és/vagy az energia-leadás csökkenésében nyilvánul meg, majd fokozott zsírraktározáshoz vezet. Az elhízás tartós életmódkezelést igényel, elsősorban a kísérő betegségek kezelésének útján, melynek alapja az egészséges testsúly visszanyerését célzó diéta és a testmozgás. Az elhízás amellett, hogy önértékelési zavart okozhat és akadályoz bennünket a mindennapi életben, súlyos szövődményekkel járhat, melyek jellemzően az elhízás mértékének és eredetének függvényében változnak.

A nem megfelelő életmód miatt a nagy mennyiségű zsír lerakódása megterheli a szívet, az érhálózatot, és magas vérnyomást, trombózist, valamint agyvérzést okozhat. A túlsúlyos embereknél nagyobb eséllyel alakul ki depresszió-, rák-, cukorbetegség-, érelzáródás, vese- és májelégtelenség is. Az általánosan elfogadott szakmai vélemény szerint a helytelen étkezési szokásokkal és a mozgásszegény életmóddal összefüggésben kialakuló elhízás áll a 2-es típusú cukorbetegek számának rohamos emelkedése mögött, melynek időben történő felismerése segít megelőzni a tartós állapot jellegzetes, idült szövődményeinek kialakulását!

Noha az elhízás hátterében állhat betegség, genetika, esetleg egy félresikerült orvosi kezelés is, kiváltó oka többnyire mégis az egészségesnek nem nevezhető életvitelünk, mely leggyakrabban a túlzott energia-bevitelt és a testmozgás hiányát foglalja magában.

Testtömegindex

A testtömegindex (BMI = Body Mass Index) a fizikai kondíció nemzetközileg leginkább elfogadott és alkalmazott mértékegysége, mely megmutatja, hogy milyen a testalkatunk. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint túlsúlyos az, akinek a testtömegindexe nagyobb vagy egyenlő, mint 25, és elhízott, akié 30, vagy afölötti. 

A testsúly változtatás ..

Néhányan nem tudnak pár kilót magukra szedni, még többen pedig nem tudnak tartós fogyást elérni (jojó-effektus), pedig az optimális testsúly elérése számos betegségből jelentheti a kiutat. Sőt, akár a teljes gyógyulást is, de egyáltalán nem könnyű folyamat.  

Forrás: mydieton.com