h i r d e t é s

3 tény, ami a BKV-per alapjait is megkérdőjelezi

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

3 tény, ami a BKV-per alapjait is megkérdőjelezi

2015. november 28. - 09:33
0 komment

 

Számtalanszor írtunk már a BKV-kirakatper körüli ellentmondásokról. Kezdve azzal, hogy Balogh Zsolt már több éve visszavonta a nokiás dobozban átadott kenőpénzről szóló kitalációját. 

Nem véletlen, hogy nemrég még az ügyészség is elismerte, nem bizonyítható a vádpont.

Az vád azonban ennek ellenére még áll. Az MTI pedig elfogult tudósításaiban sosem felejti el közzétenni azt, hogy:  

"HAGYÓ MIKLÓST, BUDAPEST EGYKORI SZOCIALISTA FŐPOLGÁRMESTER-HELYETTESÉT ÉS 14 TÁRSÁT FOLYTATÓLAGOSAN, BŰNSZERVEZETBEN ELKÖVETETT, KÜLÖNÖSEN NAGY VAGYONI HÁTRÁNYT OKOZÓ HŰTLEN KEZELÉS BŰNTETTÉVEL ÉS MÁS BŰNCSELEKMÉNYEKKEL VÁDOLJA A KÖZPONTI NYOMOZÓ FŐÜGYÉSZSÉG."

Bűnszervezet? Nagy vagyoni hátrány? Hűtlen kezelés?

Hiába akarják úgy tálalni az ügyet, mintha egy maffia-filmben éreznék magukat. Ha kicsit közelebbről megnézzük ezeket az állításokat, és hozzákapcsoljuk azokat a tényeket, amikre a bíróságon fény derült, az az egész vádat alapjaiban ingatja meg:

1. Bűnszervezetben elkövetett?

Ezzel a kijelentéssel úgy állítják be Hagyót, mintha ő lenne a Keresztapa című film maffiafőnöke. De legalábbis utalnak arra, hogy itt szervezettbűnözés folyt. Na most, az én kérdésem a következő lenne:  Milyen bűnszervezet az, ahol a tagok nem is ismerik egymást?

A vádlottak ugyanis nem elhanyagolható részlettel szembesítették az ügyészséget a bíróságon: az egymással hírbe hozott

vádlottak nagy része nem is ismerte egymást az ügy kirobbanása előtt.

Hagyónak például soha semmilyen kapcsolata nem volt azzal a vezérigazgatóval, akitől az állítólagos nokiás dobozos pénz származott. Sem üzleti ügyben, sem baráti alapon soha nem találkoztak.

2. Nagy vagyoni hátrány?

A vád szerint Hagyó “bűnszervezete” 2008 augusztusáig egy milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. Most nem térnék ki arra, hogy ez a feltételezett összeg mennyivel kevesebb az Orbán-kormány által összelopkodott közpénznél.Mindenesetre sokat elárul az ügyészség és a nyomozók munkájáról, hogy

a vádiratban pontatlanul megfogalmazott “vagyoni hátrány” összegét a mai napig változtatgatják, csökkentik.

A legcikibb az, hogy már a per elején a vádlottaknak kellett felhívni a figyelmet arra, hogy a vádiratban nem stimmelnek a számok, részben egyszerű összeadási pontatlanság miatt. Nem tudom, önök hogy vannak vele, de szerintem nem ártana, ha legalább számolni tudna az, aki egy ilyen nagy ügy vádiratát elkészíti.

Ráadásul a Hagyóék terhére rótt összegek is folyamatosan csökkennek az ügy kezdete óta. A volt főpolgármester-helyettest is már csak a "nokiás dobozba rejtett pénz" felével vádolják. Hogy a másik felével mégis miért, az egy nagyon jó kérdés.

3. Hűtlen kezelés?

Jól tudjuk, hogy az ügyészség hűtlen kezeléssel kapcsolatban jellemzően Orbán érdekeinek megfelelően részrehajló. Ám az a következetlenség már tényleg szemet szúró, ahogy a BKV-ügyön belül intézkedtek a “korrupt” személyekkel.

A magyar jogszabályok szerint vesztegetéssel vádolható az, aki kapja a pénzt, de az is, akitől a pénz származik. A BKV-ügyben azonban nem vádolták meg vesztegetéssel sem azt a cégvezetőt, akitől a nokiás dobozba került pénz származott, sem Balogh Zsoltot, aki a pénzt “átadta”, egyedül csak Hagyót.

A nyomozók szakmaiatlanságáról (vagy korruptságáról) tanúskodik az is, hogy nem csak Hagyót nem kérdezték meg a nokiás dobozról, hanem a nyomozás két és fél éve alatt attól a cégtől sem hallgattak ki senkit, ahonnan a pénz állítólag származott. Még a Synergon vezetőjét, Lazarovics Márkot sem kérdezték ki. Gondolom sejtik mi ennek az oka:

mindenki nagyon jól tudta, hogy nem létezett semmiféle kenőpénz.

Ezek fényében elárulná valaki, hogy mégis miért áll még a vád?

 

egyenlito.blog.hu (Címlap: Forrás: szombat.org)

Címkék: 

 

h i r d e t é s