A március 21-én kezdődő héten a kormánypártok listáját a választókorú népesség 39 százaléka támogatta, az Egységben Magyarországét 36 százalék, versenyük tehát eléggé szoros; a Mi Hazánk ebben a körben 3 százalékot ért el, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt 2 százalékot – olvasható a ZRI Závecz Researchnek a Népszavához eljuttatott pártpreferencia-kutatásában.

"A pártnélküliek aránya 19 százalék volt. A biztos részvételt ígérők és a listák közüli is választani tudók körében a múlt héten 50 százalékon állt a kormánypárt, 46 százalékon az ellenzék, míg a Mi Hazánk 3, a Kétfarkú Kutyapárt 1 százalékon" – emelték ki.

A kutatás készítői felhívják arra is a figyelmet, hogy az utolsó héten két választásszociológiai történésnek nagy és kiszámíthatatlan hatása lehet. Az egyik a mozgósítási kampány sikeressége, a másik pedig azon választópolgárok döntése, akik ugyan aktívak, de csak az utolsó napokban határozzák el magukat valamelyik politikai erő mellett.

Előbbihez tartozik, hogy a Fidesz-KDNP táborában 1,9 millióan ígérik, hogy bizonyosan ott lesznek április 3-án a szavazóhelyiségekben, az ellenzéki oldalon 1,7 millió a biztos résztvevők száma. Az aktivizálandó párthívek egy része hajlik arra, hogy részt vegyen a választáson: a kormánypártiak körében még 1 millióan valószínűsítik azt, az ellenzékiek közül nagyjából 900 ezren. Megjegyzik, a mozgósítási kampány intenzitásának akár kis különbségei is, különösen a szorosnak tűnő választókerületekben, mandátumokat hozhatnak-vihetnek.

Jóval nagyobb kihívás a pártok számára a mérsékelten vagy erőteljesen passzív támogatóik „felrázása”, annak érdekében, hogy szimpatizánsból tényleges szavazóvá váljanak: "A Fidesz-KDNP-nek 100-150 ezer passzív támogatóját kellene intenzív kampánnyal megmozdítania, az ellenzéknek 200-250 ezret, utóbbiakra tehát nagyobb feladat hárul."

Azt, hogy végül a bizonytalanok dönthetik el a 2022-es parlamenti választás sorsát, alátámasztja, hogy a választókorú népesség 8 százaléka – több mint 600 ezer választópolgár – jelezte, hogy biztosan vagy valószínűleg elmegy szavazni, de még nincsen preferált pártszövetsége.

Körükben sokkal inkább az ellenzék esélyei a jobbak, amit az is jelez, hogy az ország helyzetét a döntő többségük, 62 százalékuk inkább rossznak tartják, jónak csak 18 százalékuk. A kutatók kitérnek arra, hogy „a hezitáló választók döntését az is befolyásolhatja, hogy milyen esélyeket adnak az egyes szereplőknek”. Ha végül az általuk feltételezett győztesre voksolnának, az valamivel inkább a Fidesz javára válhatna: 25 százalékuk a kormánypártot látja nyerésre esélyesebbnek, 12 százalék az Egységben Magyarországot.

"Az aktív bizonytalanok szűk kétharmada, 63 százaléka viszont nem érzékeli az esélyeket, így várhatóan a már említett helyzetértékelés vagy a kampány más tartalmi, hangulati elemei késztetik majd állásfoglalásra, már e közvélemény-kutatást követően" – szögezte le a ZRI Závecz Research.

Az intézet nem készít választási előrejelzést, és a a pártpolitikai erőviszonyokról április 3-át megelőzően ez az utolsó közleményük. (Népszava)