A kisebbik kormánypárt szerint az egyezmény egyes pontjai ellentétesek a kormány migrációs politikájával.

Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője javaslatukat indokolva az MTI-nek kiemelte: az egyezményben lévő ideológiai megközelítés a magyar jogrenddel és saját meggyőződésükkel is ellentétes.
Rámutatott: a dokumentum elő akarja írni a társadalmi nemek definícióját, és ezzel együtt "a romboló genderszemlélet" bevezetését, valamint a rá akarja erőltetni az országokra menedékjog nemi alapon történő biztosítását.

Mivel a magyar emberek már számos alkalommal kifejezték ezzel kapcsolatos véleményüket, ezért nem tudnak támogatni olyan egyezményt, amely felgyorsítja vagy könnyebbé teszi a bevándorlást Európába - hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus.

Kitért arra is: a parlament és a kormány által eddig meghozott döntések és jogszabályok széles körű védelmet biztosítanak az érintetteknek, ideértve a szigorú fellépést a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak ellen.

"Jogunk van megvédeni országunkat, kultúránkat, törvényeinket, hagyományainkat és nemzeti értékeinket, amelyeket sem a többségi meggyőződéstől eltérő genderszemlélet, sem a korlátozás nélküli vagy a társadalmi nemek alapján előnyöket biztosító bevándorlás nem veszélyeztethet" - fogalmazott Nacsa Lőrinc.
Jelezte: az egyezmény azon pontjai, melyekre maguk is értékként tekintenek - különösen a gyermekek védelme és a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés -, jelenleg is része a magyar jogrendszernek. Így kimondható, hogy az egyezmény ideológiai követelések nélküli részei már biztosítottak Magyarországon - mondta. Juhász Hajnalka, a KDNP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy Magyarország kormánya kiemelten fontos feladatának tartja a nőkkel szemben erőszak minden formája elleni hatékony fellépést, elutasítja a nők elleni és a kapcsolati erőszak valamennyi formáját.

Álláspontjuk szerint a ratifikáció melletti kampányolás félrevezetés. Hozzátette: az isztambuli egyezmény életbe lépése előtt egy évvel a Fidesz-KDNP volt az, amely 2013-ban az új büntető törvénykönyvben önálló büntetőjogi tényállássá tette a kapcsolati erőszakot. Ezért, akit valóban a nők védelmében való fellépés vezérel, az nem akarja félrevezeti a magyar társadalmat, nem akarja félrevezeti a magyar nőket a ratifikáció bátorításával - hangsúlyozta a kormánypárti politikus.

Kiemelte: a magyar kormány a zéró tolerancia jegyében következetes jogalkotással törekszik arra, hogy Magyarországon minél kevesebb nőnek kelljen bántalmazást elszenvednie. A kormány jogalkotási munkájában ez a célkitűzés folyamatosan megjelenik és érvényesül. A magyar kormány azért nem támogatja az isztambuli egyezmény ratifikációját, mert egyes rendelkezései ellentétesek a kormány migrációs politikájával. Nem kívánják a nemzeti jog részévé tenni a társadalmi nem fogalmát, sem az egyezmény genderideológiáját, és nem kívánják legalizálni az illegális migrációt - hangsúlyozta Nacsa Lőrinc.

Juhász Hajnalka azt közölte: az isztambuli egyezmény ratifikációjának pótcselekvése, a politikai hangulatkeltés helyett a valódi kormányzati cselekvés iránt elkötelezettek, és hatékony intézkedésekkel kívánnak fellépni a nők elleni és kapcsolati erőszakkal szemben, támogatni a bántalmazottakat, tenni a megelőzésért.

Ezért határozott igent mondanak a nők védelmére és határozott nemet a genderideológiára, és az illegális migrációra - mondta a KDNP-s képviselő. Hozzátette, felkérik a parlamenti frakciókat, hogy szavazatukkal támogassák a politikai nyilatkozatot az isztambuli egyezmény ratifikációjának és kötelező hatályának elutasításáról. (MTI)