Párbeszéd: nem elegendők a mentőcsomag intézkedései

Burány Sándor (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a kormány által bejelentett gazdasági mentőcsomag intézkedései nem elegendők a koronavírus-járvány okozta válság szociális következményeinek mérséklésére. Komolyabb lépéseket kellene tenni a meglévő munkahelyek megőrzésére és a kieső jövedelmek pótlására - vélekedett.
Közölte: helytelen az a felfogás, hogy majd ha a válságnak vége lesz, új munkahelyeket teremtenek, mert ezt a jelenlegi időszakot is túl kell élni. A kormánynak hallgatnia kellene a szakmára, az érdekképviseletekre és az emberekre, akik azt mondják, hogy az intézkedéscsomag kevés - mondta.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: ők tanultak a korábbi kormányoktól a szakmaiságról a válságkezeléssel összefüggésben. Annak a válságkezelésnek az lett a következménye, hogy a gazdaság összeomlott, rengetegen elveszítették a munkájukat, mire a kormány akkor hitelt vett fel és megszorításokat vezetett be - mondta. Hozzátette: "ismerjük ezt a válságkezelési receptet'", és a magyar emberek egyöntetűen nemet mondtak erre a típusú válságkezelésre.

LMP: a Fidesz leszámolásra használja a veszélyhelyzetet

Csárdi Antal (LMP) szerint az elmúlt napok bebizonyították, hogy a Fidesz úgy érzi, eljött a leszámolás ideje, és a veszélyhelyzetet használja fel, hogy leszámoljon azokkal, akik az útjában állnak: az önkormányzatokkal, az ellenzéki pártokkal és a beteg emberekkel.
Kifejtette: az önkormányzatok kiveszik a részüket a járvány elleni védekezésből, de a kormány nem segít nekik. Az pedig, hogy az ellenzéki pártokat megpróbálják ellehetetleníteni, nem új dolog - tette hozzá.
Úgy vélte, a legfájóbb azonban, ahogy a betegekkel bánnak el, a kórházi ágyak ilyen mértékű felszabadítását ugyanis semmi nem indokolja, a nemzetközi példák alapján nem szükségszerű ilyen nagyságrendű intézkedés.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte: a kormány európai összehasonlításban az egyik leggyorsabban hozza meg a döntéseit az egészségüggyel és a munkahelyek megmentésével kapcsolatban, és ebben a munkában az ellenzékre nem számíthat. A kormány minden önkormányzat adósságát kifizette 2010 után - emlékeztetett. Hozzátette: aki pedig ápolásra, kezelésre szorul, azok kórházi ápolását továbbra is biztosítani kell.

DK: használhatatlan a gazdasági mentőcsomag

Vadai Ágnes (DK) kijelentette: a kormány az elmúlt tíz évben folyamatosan háborúzott nem létező ellenségekkel szemben, de egy valódi problémával nem bír megbirkózni, a bejelentett gazdasági mentőcsomag használhatatlan. Az intézkedések nem megvédik, hanem megszüntetik a munkahelyeket - mondta.
Közölte: az intézkedéseket a multinacionális vállalatok érdekeinek megfelelően változtatják, nem az emberek érdekeitől függően. Úgy tűnik, a valódi problémákra nincs pénz - fűzte hozzá.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy válaszolt, Magyarország az elsők között lépett, és ennek megvan az eredménye, sikerült ellaposítani a járványgörbét, és a cél, hogy mire belép az ország a tömeges megbetegedések szakaszába, mindenhol elég felszerelés legyen, hogy minden beteg megkapja a lehető legjobb ellátást.
Megjegyezte: az előző kormány idején 16 ezer kórházi ágyat számoltak fel. Az ellenzéknek egyszer már volt lehetősége a válságkezelésre, de abból "még egyszer nem kérünk" - fogalmazott.

MSZP: igazi munkahelyvédelmi program kell

Szakács László (MSZP) hangsúlyozta: igazi munkahelyvédelmi programra van szükség, meg kell védeni a munkahelyeket és lehetőséget kell adni azoknak, akik a koronavírus-járvány miatt elveszítették az állásukat. Mindenki nagyon várta a gazdasági mentőcsomagot, azt, hogy kiválasztják a jó nemzetközi példákat - mondta.
Közölte: nem igaz, hogy az ellenzék segélyalapú társadalomra tesz javaslatot, ők is munkát szeretnének adni mindenkinek, aki most elveszítette az állását.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában kifejtette: ilyen nehéz gazdasági időszakban egy gazdasági akcióterv összeállításakor figyelni kell arra, hogy az intézkedésekkel újraindítsák a gazdaságot, megvédjék a munkahelyeket, újakat hozzanak létre, valamint arra, hogy betartsák a költségvetési, pénzügyi fegyelmet. Folyamatos a konzultáció a kormány és a gazdasági szféra szereplői között, ezek nyomán pedig néhány új intézkedés bevezetéséről döntöttek - mondta.

A koronavírus-járvánnyal összefüggő napirend előtti felszólalásokkal folytatódott az Országgyűlés keddi ülésnapja.

Jobbik: a kormány a kieső bérek 20-25 százalékát pótolja csak ki

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy a kormány hiába vállalt 70 százalékos bérkipótlást, a valóságban csak a kieső keresetek 20-25 százalékát téríti meg, mivel 75 ezer forintos plafont vezetett be ennél az intézkedésnél.
Az ellenzéki politikus azt kérdezte, mit üzen a kormány azoknak, akik már elvesztették a munkájukat, továbbá a kormány le akarja-e állítani a végrehajtói letiltásokat, amelyek a mostani válsághelyzetben is sújtják a lakosságot.
A külgazdasági és külügyminiszter válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami bértámogatás már 75 százalékos kieső munkaidő esetén is jár, vagyis abban az esetben is, ha napi 2 órára csökkent a munkaidő. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, a jelenlegi helyzetben nem kicsinyelne le semmilyen segítséget, a kormány pedig arra törekszik, hogy minden több ember kapjon támogatást.
A tárcavezető ismételten hangsúlyozta, hogy beruházásokkal teremthetők új munkahelyek, ezért különösen fontos a kormány nemrég bejelentett, minden eddiginél nagyobb beruházástámogatási programja, amelyben az állam a beruházott érték felét vállalja át költségvetési forrásból a cégektől.
Szijjártó Péter azt ígérte Z. Kárpát Dánielnek, hogy utánanéznek a végrehajtásoknak és ennek eredményéről tájékoztatást adnak.

KDNP: az ellenzék válságmélyítő politikát akar lenyomni az emberek torkán

"A jelenlegi ellenzék a kisnyilasoktól a diplomás kommunistákig Gyurcsány Ferenc vezetésével ma is egytől egyig ugyanazt a megbukott, baloldali megszorításokra és segélyekre épülő, válságkezelőnek nevezett, de valójában válságmélyítő politikát akarnak lenyomni az emberek torkán, mint 2008-2009-ben" - mondta Nacsa Lőrinc (KDNP).
Hangsúlyozta, a Gyurcsány-Bajnai-kormányok további hitelekkel és segélyekkel mélyítették a válságot, amit a jelenlegi kormányoldal nem akar megismételni.
A kereszténydemokrata politikus aláhúzta, a koronavírus-járvány miatti válság erős és stabil állapotban érte a magyar gazdaságot, a kabinet célja pedig, hogy annyi munkahelyet hozzon létre, amennyi a járvány miatt megszűnik. "Segély helyett munkát szeretnénk" - tette hozzá.
Szijjártó Péter válaszában kijelentette, a kabinet tíz év alatt elérte, hogy Magyarország az Európai Unió leggyorsabb gazdasági növekedését tudta felmutatni, a problémából pedig a megoldás részévé vált, miközben az államadósság évről évre csökkent.
A külgazdasági és külügyminiszter kitért arra is, különös figyelmet fordítanak arra, hogy a exportban érintett magyar vállalatok az elnehezült körülmények ellenére is megőrizhessék versenyképességüket. Kiemelte, a kormány három pillérből álló, hitel-, garancia- és biztosítási programot indított, amelynek keretében 450 milliárd forint hitelkeretösszeget nyitnak meg a magyar vállalkozásoknak.

Fidesz: az ellenzék nem akar része lenni a megoldásnak

Halász János (Fidesz) elképesztőnek és megdöbbentőnek nevezte, hogy az ellenzék a kormány koronavírus-járvány elleni védekezést szolgáló minden intézkedése ellen tiltakozik és nem akar része lenni a megoldásnak.
Kiemelte, az ellenzék nem a vírus, hanem a kormány ellen küzd, hasonlóan Brüsszelhez, amely a járvány idején is kettős mércével támadja a magyar jogállamiságot. Támadások helyett azonban a járvány elleni közös védekezésre, európai összefogásra és egységes cselekvésre lenne szükség - fejtette ki Halász János.
A kormánypárti politikus ízléstelennek minősítette az emberéletek mentését szolgáló intézkedések és az ideológiai viták összekeverését.
A külgazdasági és külügyminiszter válaszában úgy fogalmazott, a "liberális mainstream a lehető legintoleránsabb irányzat, ami valaha létezett a politikai ideológiák tekintetében". "Az egyik legintoleránsabb irányzat, hiszen a véleményszabadság, meg a szólásszabadság addig illet meg bárkit is, amíg az a valaki velük egyetért" - tette hozzá.
Szijjártó Péter ezzel összefüggésben kitért arra is, hogy három másik uniós ország esetében sincs konkrét időpont a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzeti törvény határidejére, négy további országban pedig a kormány kizárólagos joga a rendkívüli helyzet meghosszabbítása. "A kettős mérce továbbra is itt lesz és a liberális mainstream támadásaira továbbra is számítanunk kell" - tette hozzá.

Az Európai Unió és Szingapúr közötti partnerségi és együttműködési megállapodásról, valamint a schengeni információs rendszerrel összefüggő törvények módosításáról tárgyalt kedden az Országgyűlés.

Előterjesztő: új alapokra helyezik az EU és Szingapúr kapcsolatait

Az Európai Unió és tagállamai és a Szingapúri Köztársaság közötti Partnerségi és Együttműködési Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a 2018 októberében Brüsszelben aláírt megállapodás új alapokra helyezi az EU és Szingapúr együttműködését többek között az egészségügy, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az energiaügy, az adóügy, az oktatás, a kultúra, a munkaügy, a foglalkoztatási és szociális kérdések, valamint a tudomány és technológia, tovább a közlekedésügy területén.
Hozzátette: a megállapodás fontos együttműködési pontokat határoz meg a tömegpusztító és a kézifegyverek elterjedése, valamint a terrorizmus elleni küzdelemben is.
Az államtitkár a gazdasági és a politikai kapcsolatok szempontjából is kiemelkedő jelentőségűnek nevezte a megállapodást.

Képviselői felszólalások

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) szerint a megállapodás jól illeszkedik az EU és Magyarország hosszú távú külpolitikai elképzeléseihez. A dokumentumot szimbolikus értékűnek is nevezte, amely szerinte jelzi, hogy az EU komolyan veszi a délkelet-ázsiai térségben való gazdasági szerepvállalást. Jelezte, frakciója támogatja a javaslatot.

Gyüre Csaba (Jobbik) is támogatásáról biztosította a megállapodást, majd felhívta a figyelmet az illegális bevándorlással, a csempészéssel és emberkereskedelem megelőzésével kapcsolatos részeire. Ugyancsak kiemelte az egészségügy területére vonatkozó információcserét a komolyabb fertőző betegségek megelőzése érdekében.

Nacsa Lőrinc (KDNP) közölte, Szingapúré a világ egyik legversenyképesebb gazdasága a stabil politikai háttér és a rendkívül fejlett üzleti környezet miatt. Kiemelte az oktatási és tudományos együttműködés szélesítését, valamint a tudásalapú magyar cégek piacra jutásának elősegítését, elsősorban a logisztika, a pénzügyi infrastruktúra, orvos- és biotechnológia területén. Együttműködésre van lehetőség az önvezető technológiák területén is - jegyezte meg.

Molnár Gyula (MSZP) a koronavírus-törvénnyel kapcsolatban úgy értékelt, valóban működik a magyar parlament, fontos törvényeket fogad el. Most olyan parlamentarizmus működik, amely nyomokban valóban tartalmaz demokratikus elemeket - hangoztatta.
Azt kérte, bár a szingapúri modellnek van sok szépsége, de Magyarország ne vegyen át minden elemet, az államszerkezet legyen olyan, mint egy demokratikus jogállamban. Közölte, támogatják az előterjesztést.

Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.
Völner Pál zárszavában felhívta Molnár Gyula figyelmet arra, hogy a parlament keddi napirendjén szerepelnek a többi között a klímavészhelyzettel, a piacfelügyelettel kapcsolatos javaslatok, amelyek nem elhanyagolható témák.

Schengeni információs rendszer

A Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításának általános vitájában Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a javaslat célja, hogy megalkossa, illetve módosítsa a schengeni információs rendszer megfelelő magyarországi működtetéséhez szükséges jogszabályokat.
Elmondta, a rendszer lehetővé teszi a többszörös személyazonosságok felderítését, a jóhiszemű személyek helyes azonosítását, a személyazonossággal visszaélők elleni küzdelmet, illetve a harmadik országbeli polgárok személyazonossága ellenőrzésének megkönnyítését. A bűnüldöző hatóságok nem bűnüldözési célú uniós rendszerekhez történő hozzáférését is megkönnyítik, amikor ez súlyos bűncselekmények megelőzéséhez, a terrorizmus elleni küzdelemhez szükséges - részletezte.
Kontrát Károly az új típusú figyelmeztetések között említette a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzést, hogy hatékonyabbá váljon a jogellenesen az unió területén tartózkodó, harmadik országbeliek visszaküldése. Újdonságként beszélt a jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyerek utazásának megakadályozására vonatkozó figyelmezető jelzésről.
Kitért arra, hogy az uniós szabályok 2018. december 27-én léptek hatályba, a továbbfejlesztett rendszer 2021 decemberétől működhet élesben.

Felszólalások

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) szerint a törvényjavaslat egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi azokat a szabályokat, amelyek a gyakorlatban problémát jelentettek.
Közölte, Magyarország számára az új schengeni információs rendszer kiemelten fontos, lehetővé teszi a terrorizmussal, az illegális migrációval, a határon átnyúló bűnözéssel és a szabálytalan határátkelésekkel szembeni határozottabb fellépést.

Nacsa Lőrinc (KDNP) az EU egyik legnagyobb vívmányaként beszélt az unión belüli szabad mozgásról. Közölte, "békeidőben" támogatják schengeni szabad mozgást, de csak szigorú külső határvédelem és a határellenőrzés mellett.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) szerint minden idők legszigorúbb rendelkezéseit tartalmazza a javaslat, amelyek alkalmazására fel kell készíteni a rendőröket.

Komoly hibának nevezte, hogy Magyarország nem szorgalmazta erősebben, hogy Románia legyen az unió schengeni határa, ezt szerinte legalább olyan mértékben kellett volna követelni, mint a kisebbségi jogokat. Szóvá tette, hogy Magyarországon arányaiban jóval többen írták alá az uniós kisebbségi kezdeményezést, mint a határon túli közösségekben, ez - értékelt - azt jelenti, hogy az érintettek úgy gondolják, kulturális autonómiájuk biztosított.

Az Országgyűlés keddi ülésén folytatta a schengeni információs rendszerrel összefüggő törvények módosításáról szóló vitát, majd áttért a klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat és az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló határozati javaslat vitájára.

Schengeni információs rendszer

Felszólalások

Molnár Gyula (MSZP) kiemelte: minden lépés fontos, amely arra irányul, hogy hatékonyabbá tegyék a schengeni rendszert, fontos kiszűrni azokat, akik visszaélnek vele, de lehetőséget kell adni azoknak, akik élni tudnak a rendszer nyújtotta esélyekkel.
Közölte: a Schengen szót meghallva jó érzés tölti el, ezért sajnálatos, hogy a kommunikáció az utóbbi időben úgy alakult, hogy szinte azonnal a menekültkérdésre ugranak át. Pedig Schengen a határok megnyílásáról szól, az EU egyik legnagyobb vívmánya a szabad mozgás - mutatott rá. Hozzátette: pártja támogatja a javaslatot.
Keresztes László Lóránt (LMP) kiemelte: az illegális migráció folyamatos, velünk élő kihívás, ezért konszenzus van arról, hogy az EU külső határait meg kell védeni. De ha meg akarják védeni az unió biztonságát, a legtöbbet akkor tehetik, ha a migrációt kiváltó okokat feltérképezik és közösen cselekednek az enyhítésükért - magyarázta. Hozzátette: jogos elvárás az emberek részéről, hogy a biztonságpolitikára, a külső uniós határok védelmére nagyobb figyelem jusson.
Megjegyezte: fontos feladat azoknak a megbecsülése, akik a biztonságunkért dolgoznak, elengedhetetlen a tisztességes bérezés és a megfelelő munkakörülmények biztosítása számukra.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára,  az általános vita lezárását követően elmondta: az előterjesztéssel uniós jogharmonizációs feladatot teljesítenek, a javaslat megfelel Magyarország nemzeti érdekeinek, a magyar és az uniós polgárok biztonságát szolgálja. Üdvözölte, hogy minden frakció a javaslat támogatásáról biztosított.
Kitért rá: a kormány tisztában van azzal, hogy milyen fontos lenne Románia csatlakozása a schengeni övezethez, örülnének neki, ha ez megvalósulna, de eddig ezt több nyugat-európai ország megakadályozta.

A klímavészhelyzet kihirdetése

Párbeszéd: ez az elmúlt évek egyik legfontosabb kezdeményezése

Szabó Tímea (Párbeszéd) kijelentette: a klímavészhelyzet kihirdetéséről benyújtott javaslat a jövő szempontjából az egyik legfontosabb, amelyet az elmúlt években tárgyaltak, mert ez valóban a jövőről szól. Kifogásolta, hogy a koronavírus-járvány közepén tűzték napirendre a tavaly benyújtott ellenzéki javaslatot, hogy - mondta - bebizonyítsák: most is működik a parlament.
Úgy vélte, a javaslat a klímáról, az éghajlatváltozásról szól, és minden, ami most történik, összefügg a klímaválsággal. Felelőtlen félrevezetés azt mondani, hogy a Kárpát-medence védettebb a klímaváltozás hatásaival szemben, ennek épp az ellenkezője az igaz - közölte.
A képviselő problémaként szólt arról, hogy szinte nem maradt termőföld állami kézben, és nincs önálló minisztériuma környezetvédelemnek. Emellett a kormány több esetben is rendeleti úton kényszerített rá településekre környezetszennyező külföldi beruházásokat - mondta.
A szükséges lépések között említette, hogy ki kell hirdetni a klímavészhelyzetet, biztosítani kell a háztartások energetikai felújítását és engedélyezni kell a szélerőművek építését.

LMP: óriási kihívás a klímasemlegesség elérés

Schmuck Erzsébet (LMP) óriási kihívásnak nevezte a klímasemlegesség elérését 2050-re. Felidézte, hogy nem is olyan régen a kormány egyes politikusai még a klímaváltozás tényét is tagadva szembe mentek az unió célkitűzéseivel, a kabinet ugyanakkor magát klímabajnoknak kiáltotta ki.
Kifogásolta, hogy az ország ugyan 2013-ra elérte az 1990-es kibocsátási szinthez viszonyított 40 százalékos csökkentést, azóta azonban növelte azt, és mintegy 8 százaléknyi előnyt vesztett. Szerinte nincsenek megfelelő források vagy intézményrendszer, az erdők állapota romlik.
Szigorúbb célokat tartott szükségesnek még a nyolc hónappal ezelőtt benyújtott javaslatukhoz képest is, így ahhoz módosító javaslatokat ígért. Példaként hozta, hogy a klímasemlegességet szerinte már 2040-re el kell érni.
Szólt az aszály sújtotta mezőgazdaságról, az árvizekről, a növekvő élelmiszerárakról. Kifogásolta azt is, hogy a kabinet elszabotálta a klímatörvény megalkotását.
A kormány klímavédelmi akciótervéről szólva kijelentette: az még zöldre festésnek is kevés. A kabinet szerinte az elmúlt tíz évben csak rombolt, és a mostani intézkedések is gyengék. Példaként hozta az illegális hulladéklerakók felszámolását, ami meglátása szerint nem befolyásolja a klímaváltozást.
A multicégek "megregulázását" sem tartja elégségesnek - mondta -, a naperőművi kapacitás növelését kevesellte. Megjegyezve, azokat nem zöld mezős beruházásként, értékes termőterületekre kellene telepíteni, és hiányolta a szélerőművek támogatását.
Veszélyhelyzet van, mert egyre gyorsabban súlyosbodik a probléma - jelentette ki -, a melegedés egyre intenzívebben rombolja az erdőket. Az éghajlatváltozás minden más problémával összefonódik, a többi között a vírusok terjedésével vagy a migrációval - mutatott rá. Szerinte mindezek összefüggnek az emberek életmódjával.

Folyatták a képviselők a klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat és az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló határozati javaslat vitáját az Országgyűlés keddi ülésén.

ITM: a kibocsátás csökkentése és a gazdasági növekedés együttes cél

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára korunk egyik legnagyobb fenyegetésének nevezte a klímaváltozást, aminek megfékezésére a kormány is egyre nagyobb hangsúlyt fektet.
Kijelentette ugyanakkor, hogy a párizsi megállapodás keretében minden ország az eltérő képességeket figyelembe véve vesz részt a küzdelemben. Az unió és Magyarország globálisan eddig is az élharcosok között volt - jegyezte meg.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a költségeket elsősorban a klímarombolókkal kell megfizettetni, a nagy szennyező országokkal és a nagyvállalatokkal. A politikát úgy kell végrehajtani, hogy a családok költségei ne emelkedjenek, nem a szegényebb országoktól kell elvenni a pénzt ahhoz és egyetértésre kell jutni abban, hogy atomenergia nélkül nem lehet klímasemlegességet építeni.
Magyarországon ma az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékkal alacsonyabb, mint a klíma élharcosának tekintett Németországban - mutatott rá. Az ország 2030-ra azon kevés országok egyike lesz, amelyek túl is teljesítik majd a vállalt célokat, miközben számos országban növekszik a kibocsátás.
A hazai gázkibocsátás 2018-ban 33 százalékkal volt alacsonyabb az 1990-es szintnél, miközben a gazdaság jelentősen növekedett azóta - hangsúlyozta -, vagyis az egységnyi gazdasági teljesítményre eső kibocsátás folyamatosan csökken. Az éves egy főre eső kibocsátásunk pedig az uniós átlag 75 százaléka - tette hozzá.
Magyarország tehát valóban klímabajnok - jelentette ki. Hangot adott azon meggyőződésének, hogy a gazdaság fejlesztése és a klímavédelem egymást erősítő célok, ellentétben az ellenzék állításával.
Kijelentette ugyanakkor, hogy a klímasemlegesség eléréséhez ma még nem ismert technológiákra is szükség lesz. Szólt az ország klímastratégiájáról, és arról, azóta milyen dokumentumokat fogadott el a kabinet. A többi között éghajlatváltozási cselekvési tervet, és tervezi a tiszta fejlődési stratégia megalkotását is.
Szólt az energiaimport csökkentésének szükségességéről, az energiaszuverenitás növeléséről. Július 1-jétől megkezdődik az illegális hulladéklerakók felszámolása - idézte fel a kormány akciótervének intézkedéseit.
Hangsúlyosan szólt a Mátrai Erőmű klímabaráttá alakításáról is, amelyet a következő évtized egyik legnagyobb régiófejlesztési projektjének nevezett. Célnak nevezte az elektromos járművek elterjedését.
Magyarország jelenleg is rendelkezik a szükséges jogszabályi kerettel mindehhez - mutatott rá -, az ország pedig azon 21 ország között szerepel, amely úgy növelte a GDP-jét, hogy közben csökkent a kibocsátása - zárta szavait.

Fidesz: cselekvési tervek mögé kell finanszírozási programokat társítani

Bencsik János (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy új jogszabályok helyett alapvetően az Országgyűlésben már elfogadott nemzeti éghajlatváltozási stratégiához kell cselekvési terveket készíteni és azokhoz finanszírozási programokat társítani.
Kiemelte, a kormány kész részt vállalni a nemzetközi klímavállalásokban, de kizárólag olyan mértékben, amennyire Magyarország is hozzájárult a változásokhoz. Fontosnak nevezte, hogy a klímaváltozás területén az egész Kárpát-medencére vonatkozó válaszokat kell adni.
Bencsik János hangsúlyozta, a kormány elkötelezett egy új zöld beruházási rendszer létrehozása mellett, amely egyszerre szolgálhatja a károsanyagok kibocsátásának csökkentését, valamint a megváltozott környezethez történő sikeres alkalmazkodást.
Kitért arra is, nem szabad elfelejteni, hogy nem az ember van a gazdaságért, hanem fordítva. A társadalomnak nem szabad az új technológiák elszenvedőjének lennie, hanem tudatosan alakítania kell azokat.

Jobbik: élen kell járni a zöld munkahelyek létrehozásában

Nunkovics Tibor (Jobbik) szerint Magyarországnak a jövőben élen kell járnia a zöld szektor fejlesztésében, mert az számos új munkahelyet hozhat létre, például a megújuló energiaforrások területén.
Hangsúlyozta, az emberiségnek változtatnia kell életvitelén a koronavírus-járvány elmúlását követően, különben a korábbinál is brutálisabban térhetnek vissza a klímaváltozást előidéző tényezők.
A Jobbik képviselője azt mondta, örül annak, hogy a korábban "klímahisztiről" beszélő Fidesz is zöld fordulatot hajtott végre.
Nunkovics Tibor ugyanakkor arra kérte a kormánypártot, hogy a klímavédelmi ágazatok fejlesztését ne saját gazdasági holdudvara gazdagítására használja.

KDNP: eljött a tettek ideje

Aradszki András (KDNP) arra figyelmeztetett, hogy az emberiség számára eljött a tettek, a közös cselekvés ideje az éghajlatváltozás szempontjából.
Kiemelte: technológiai válaszokat kell keresni az éghajlat felmelegedésére, a levegő elszennyeződésére, emellett figyelni kell az "emberi lét minőségének alakulására" is.
A kormánypárti politikus bírálta az ellenzéki törvényjavaslatot, mert az szerinte az politikai harci mezőre terelné ennek a komoly kérdésnek a megvitatását.
Aradszki András szerint az előterjesztésben foglaltak nagy része már megvalósult. Hangsúlyozta, Magyarországnak az eddigi uniós kötelezettségeit kell teljesítenie a károsanyagkibocsátás és az energiafelhasználás területein.
A KDNP politikusa aláhúzta, Magyarország az eddig elfogadott stratégiáknak és akcióterveknek köszönhetően el tudja érni klímavállalásait, az ehhez kapcsolódó környezetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően pedig Európa egyik legélhetőbb országává válhat.

Az ellenzék által benyújtott, a klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról és az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslatról folytatódott a vita kedden az Országgyűlésben. 

MSZP: zöld New Dealre van szükség

Gurmai Zita (MSZP) közölte, az éghajlatváltozás hatásai már 10-15 éven belül olyan erőssé válnak, hogy gyökeresen forgatják fel a mindennapi életünket. Ezt nem egy homályos hátterű vírus, hanem az emberek okozzák és nem fog elmúlni - tette hozzá.
Nincs másik Föld, még Mészáros Lőrincnek, még Orbán Viktornak sem. Öntözhetik bármennyit, még a felcsúti stadionban is ki fog égni a gyep - hangoztatta.
Szerinte a jobboldalon sokan nincsenek tisztában a klímavészhelyzet fogalmával, még maga az államfő is azt mondta a budapesti klímavészhelyzet kihirdetéséről, hogy az nem több, mint politikai, retorikai fogás. Kifogásolta környezetvédelmi minisztérium megszüntetését, azt, hogy "betiltották" a megújuló energiaforrások kiaknázást, és azt is, hogy mindenkinek megengedték a kútfúrást.
Elmondta, a klímavészhelyzet elrendelése konkrét intézkedések megtételéről szól, amellyel lefékezhetők a már elindult káros folyamatok. Egy zöld New Deal segítségével a magyar családok, vállalkozások is új esélyt kaphatnak a talpra álláshoz - közölte.
Varga László (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy kormányzati ciklusokon átívelő kérdésről van szó, majd az élelmiszertermelés, a víz- és a hulladék gazdálkodás újragondolását, a fűtési rendszerek korszerűsítését és az elektromos járművek elérhetővé tételét javasolta.

DK: a gazdasági kilábalást össze kell kötni a zöldfordulattal

Oláh Lajos (DK) kifogásolta, hogy nincs környezetvédelmi miniszter, zöldombudsman, és hogy a köztársasági elnök is inkább csak külföldön emeli fel szavát a környezetvédelem érdekében.
Hangsúlyozta, a klímaváltozás elleni küzdelemmel nem lehet várni, mert csak egyre nagyobb lesz a baj.
Szerinte a kormánypártoknak csak azután lett fontos ez a kérdés, hogy a közvélemény-kutatásokból kiderült, az embereknek nem elég, ha csak a Soros-ügynökökről beszélnek. Az elmúlt tíz évben jelentősen nőtt az emberek felelősségtudata a környezetvédelemmel kapcsolatban - tette hozzá.
Elmondta, az elmúlt tíz évben a DK számos környezetvédelmi javaslatát lesöpörték, és ha a kormány most valóban a környezetvédelemért van, akkor vegyék elő azokat. Példaként említette, hogy jelöljenek ki olyan területeket, ahol civil szervezetek erdőket telepíthetnek, vagy hogy a jegybank ne az alapítványokra, hanem energiahatákonysági programokra költse a pénzt.
Szerinte a koronavírus-járvány miatti gazdasági válságból történő kilábalást össze kell kötni a zöldfordulattal. Az elsődleges szempontnak nem a fideszes oligarchák pénzhez juttatásának kell lennie, hanem a szegény emberek és a munkahelyek védelmének, valamint a zöldfordulat elindításának - közölte.

LMP: alapvető gazdaság- és környezetpolitikai változásra van szükség

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a kormány a környezetvédelmet inkább eltakarította az általa fontosnak ítélt beruházás elől, nem védte meg a természeti kincseket, hanem még piacosították is azokat.
Fontosnak ítélte a klímaváltozás problémájának, a megoldandó feladatok pontos beazonosítását, amelyben szerinte nincs egyetértés a kormányoldal és az LMP között.
Nem értett egyet azzal a kormányzati állásponttal, hogy az ellenzék szembeállítaná a gazdasági növekedést a klímavédelemmel.
Kiemelte ugyanakkor, hogy jelenleg teljes a kiszolgáltatottság a technológia irányába, és pazarló kényszerfogyasztás folyik.
Gazdaságpolitikai változást sürgetett, mert szerinte a kabinet csak szolgai módon kiszolgálja a multicégeket. Úgy fogalmazott: a mai kormány "színtiszta örököse az SZDSZ-nek".
Regionális termelést szorgalmazott, valamint energiahatékonyságot, és fenntartható energiamixet az atomenergia "fetisizálása" helyett. Kijelentette. nem igaz, hogy az atomenergia olcsó, biztonságos és környezetkímélő, az inkább csak növeli az ország kitettségét Oroszország felé. A végleges leszerelésre és a hulladékok biztonságos elhelyezésére pedig máig nincs megoldás - mutatott rá.
Szólt a vízrendszerek romló állapotáról, amely növekvő veszteséget okoz. Kifogásolta, hogy süket fülekre talált a kormánynál a víziközmű szövetség kérése kiadásaik mérséklésére.
A közlekedéspolitikáról szólva is stratégiát sürgetett.

A kormányzatot bírálták ellenzéki felszólalók a klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat és az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló határozati javaslat vitájában az Országgyűlés keddi ülésén.

Párbeszéd: alapvető életmódváltásra van szükség     Tordai Bence (Párbeszéd) alapvető életmódváltást tart szükségesnek, például környezetkímélőbb közlekedési módok preferálását. Napi 35 ember halálát okozza csak a légszennyezettség, az ökológiai válság pedig a globális járványokra is hatással van - mutatott rá.
Gyengének értékelte a kabinet eddigi cselekvését, és méltatlanul szerénynek az ország vállalásait. Hiányolta a kormányzati dokumentumokat az energiafelhasználás csökkentésére, ami szerinte elvezethetne a valódi klímasemleges működéshez.
A kormány Tordai Bence szerint ellehetetlenítette a szélerőművek létesítését. A naperőmű-beruházások esetében azonban már megtalálta "a baráti vállalkozásokat", a Párbeszéd azonban inkább a háztartási napelemek létesítését támogatná - mondta. Kijelentette azt is: az atomerőmű bizonyíthatóan szükségtelen a klímaváltozás megfékezéséhez.
A zöld bank felállítását már a 2010-es Fidesz-program tartalmazta - emlékeztetett -, mégsem látszik még ennek a nyoma sem. A "zöld állampapír" bevezetését sem tartotta elégségesnek.
Szerinte minden közpolitikai szabályozást újra kellene gondolni a klímavédelem mentén. A közteherviselés rendszerét is úgy kell átalakítani, hogy az valóban érvényesítse a szennyező fizet elvét - hangoztatta.

Szél Bernadett: a kormány csináljon végre valamit!

A frakciók vezérszónoki felszólalásait követően a független Szél Bernadett arra szólította fel a kormányt, hogy az ideológiai viták helyett végre csináljon valamit a klímaügyi területen.
Úgy fogalmazott, nem érti, hogy a Fidesz és KDNP miért osztja fel a képviselőket "balos, libsi környezetvédőkre" és "teremtésvédőkre" ahelyett, hogy lépéseket tenne a klímahelyzet további romlásának megakadályozására. "Propagandával és mellébeszéléssel" nem lehet megoldani ezt a helyzetet, "zöld fordulatra" van szükség - tette hozzá.
Szél Bernadett kitért arra is, hogy a koronavírus-járvány terjedésének okai szorosan összefüggenek a klímaváltozást kiváltó hatásaival. Példaként említette, hogy a rosszabb levegőjű nagyvárosokban, például Budapesten jobban terjedhet a vírus.

Schanda Tamás: a klímapolitikához szükséges területek egy tárcán belül vannak

Schanda Tamás, az innovációs tárca államtitkára a gödi Samsung-gyár ügyében elhangzott bírálatokra azt mondta: különösen ezekben a napokban nem érdemes olyan beruházást és a hozzá szükséges intézkedést támadni, amely 4000 munkahelyet véd meg, illetve hoz létre. Ilyen lépésekről döntött a kormány, a megszületett jogszabály pedig Göd mellett Csomádot, Sződöt és Dunakeszit is érinti - közölte, hangsúlyozva: a Samsung-gyárban az elektromos autókhoz készülnek akkumulátorok, amelyek így hozzá fognak járulni egy élhetőbb és tisztább Magyarországhoz. Ne támadják, hanem támogassák ezt a beruházást! - kérte.
Az önálló környezetvédelmi minisztériumra vonatkozó felvetésre az államtitkár úgy reagált: a klímapolitikához szükséges területek egy tárcán belül vannak, így nemcsak beszélni lehet róla, hanem valós intézkedésekre is lehetőség nyílik.
Az atomenergiáról úgy nyilatkozott: az olcsó lakossági áramhoz és versenyképes gazdasághoz szükség van a nukleáris energiára.
Schanda Tamás a szélenergiára is kitért, jelezve, hogy Magyarországon nem a szél-, hanem a naperőművek működése célszerű.
A Mátrai Erőművet ért kritikákra pedig azt felelte: a kormány minden esetben arra törekszik, hogy az energiabiztonságot és -szuverenitást növelje, ilyen szempontból a Mátrai Erőmű kulcsfontosságú.

LMP: válságálló, ökológiai alapú mezőgazdaságra volna szükség

Hohn Krisztina (LMP) az éghajlatváltozás és az agrárium kapcsolatáról beszélt, kiemelve: az időjárási viszonyok alakulása meghatározza a gazdák életkilátásait is. A kormány azonban történelmi lehetőséget halasztott el, sok ezer milliárd forint uniós forrást fordíthatott volna ugyanis egy ésszerű szabályozási rendszerre - mondta, jelezve: jó, ha egyes években "magunkat el tudjuk látni" majd, ugyanis egyre nagyobb aszály- és árvízveszély, terméskiesés várható a jövőben.
Pusztulnak az erdők is, nemhogy az erdősítés, de még a meglévő állomány megtartása is kérdéses sok helyen - hívta fel a figyelmet.
Új, a hagyományos tájgazdálkodásra épülő erdő- és vízgazdálkodásra, válságálló, ökológiai alapokra helyezett mezőgazdaságra volna szükség - mondta.

Bana Tibor: elengedhetetlen az épületek energiahatékonyságának növelése

Bana Tibor (független) álságosnak nevezte a kormánypártok hozzáállását, a Fidesz-KDNP szerinte ugyanis bagatellizálja a klímaváltozás kérdését.
Felszólalásában arról beszélt, hogy a korszerűtlen fűtési megoldások nagyon komoly környezetterhelést jelentenek. Egy modern klímastratégiához elengedhetetlen az épületek energiahatékonyságának növelése - jelentette ki.

A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat és az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó feladatokról szóló határozati javaslat vitáját zárta le kedden az Országgyűlés.

LMP: a települések élhetőségét veszélyezteti a klímaválság

Csárdi Antal (LMP) arról beszélt, hogy a települések élhetőségét súlyosan veszélyezteti a klímaválság. Nem szabad amellett elmenni, hogy a kormány az elmúlt hetekben, hónapokban és években folyamatosan kiüresíti az önkormányzatiságot - hangoztatta. Szerinte az önkormányzatoknak nem elég üzemeltetni egy-egy települést, a szükséges fejlesztéseket is el kell végezni. Példaként hozta a vízközművek megújítását, ami olyan ütemmel zajlik, hogy cseréjéhez 200 évre lesz szükség, és kitért a csatornahálózat hiányosságaira is. Megjegyezte: a klímaváltozás a városok, és kisebb települések lakásállományát is nagyon súlyosan terheli. A városrehabilitáció 2010-ig nagyon jól működött, a kormány azonban ennek keretét is megszüntette. Nem jut elegendő forrás energetikai korszerűsítésre sem - mutatott rá.

Kormány: reális és felelős klímapolitikára van szükség

Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára az elhangzottakra úgy reagált: a gazdaságfejlesztés és a klímavédelem témáját nem egymás ellen kellene fordítani, hiszen ezek ki tudják egymást egészíteni. Példaként hozta a Budapest-Belgrád vasútvonalat, és Paks 2 beruházást. Ezek a gazdaságfejlesztés, és a klímavédelem szempontjából is kulcsfontosságúak - mutatott rá.
Hangsúlyozta: olyan célokat érdemes kitűznie egy országnak, akár kormányzati dokumentumról, akár országgyűlési határozatról van szó, amelyek nem lehetetlenítik el az egyéb fontos célokat. Reális és felelős klímapolitikára van szükség és a magyar kormány ilyen klímapolitikát folytat - hangsúlyozta.
Megjegyezte: abban van vita az ellenzékkel, hogy az uniós céloknál szabad-e szigorúbb célokat meghatározni. A kormány szerint ez Magyarország és a magyar gazdaság számára versenyhátrányt jelentene. Ne akarjanak a magyar vállalatoknak és a magyar gazdaságnak rosszat, olyan határozatokat fogadjanak el, ami egyszerre szolgálja a klímavédelmet és a stratégiai célok elérését - szólított fel.
A rezsiköltségekre vonatkozó felvetésekre úgy reagált: a 2020 februári adatok alapján Európában a földgázhoz a legalacsonyabb, az áramhoz a második legalacsonyabb áron juthatnak a magyar emberek.
Az épületenergetika vonatkozásában arra hívta fel a figyelmet, hogy számos programmal segítették és segítik a magyar családokat.

LMP: aki az orosz gázt és az orosz atomot támogatja, az nem a magyar függetlenség mellett van

Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta: akkor lettek volna hitelesek a kormánypárti felszólalások, ha elismerték volna, hogy a kormány az elmúlt években nem fordított kellő figyelmet a klímaváltozásra. Azt kérdezte, mikorra készülnek el a minisztériumok az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati programokkal.    
Ungár Péter (LMP) úgy vélte: nem igaz az a kormányzati állítás, hogy diverzifikálták volna gázellátást, hiszen továbbra is csak Oroszországból jön a gáz, nem épült meg a krk-i LNG-terminál és Romániából sem érkezik gáz. Ezért is lenne értelme befektetni az alternatív energiába, mert az nem függ Oroszországtól - hangsúlyozta, utalva arra, hogy Paks 2 is orosz nukleáris erőmű lesz. Aki az orosz gázt és az orosz atomot támogatja, az nem a magyar függetlenséget támogatja - értékelt.

KDNP: a balliberálisok csak beszélnek a klímavédelemről

A KDNP-s Aradszki András azt mondta: igaz, hogy Magyarországra bármilyen vezetékrendszeren is, de orosz gáz érkezik, ez azonban nem Magyarországon és nem a Fidesz-KDNP-kormányon múlott. Magyarország minden technológiai fejlesztést végrehajtott annak érdekében, hogy a források diverzifikáltak legyenek - hangasúlyozta.
Nacsa Lőrinc (KDNP) korábbi fővárosi fakivágásokra utalva úgy vélte: a balliberális képviselők csak beszélnek a klímavédelemről, de amikor tettekre van szükség, akkor ezzel ellenkezőleg cselekszenek. Ellenzéki felvetésekre reagálva arról is beszélt: az épületek energetikai korszerűsítésére számos program volt az elmúlt években.

LMP: ha nem sikerül csökkenteni az éghajlatváltozás hatásait, "bődületes" migrációs nyomás várható

Keresztes László Lóránt (LMP) a környezetbarát közlekedést sürgetve azt kérdezte, hogyan fog megújulni a hazai közösségi közlekedés járműparkja, a buszpark.
Beszélt továbbá arról, hogy ha középtávon nem sikerül érdemi cselekvést kifejteni az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése érdekében, akkor "bődületes" migrációs nyomással kell szembenézni.

Jobbik: el kellene kezdeni a családi házak energetikai korszerűsítését

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy lakhatási krízis van, ráadásul a családi házak energetikai korszerűsítését is mielőbb el kellene kezdeni.
Megemlítette továbbá, hogy rengeteg fiatal nem képes csok segítségével új lakást venni, a használt lakásnál pedig jóval kisebb a támogatás összege, ezért ebben az esetben az önrész okozhat gondot.

Zárszó

Jakab István ülésvezető elnök ezután lezárta a vitát. Zárszavában Tordai Bence (Párbeszéd) a vita egyetlen üde színfoltjának a kormánypártok részéről Bencsik János (Fidesz) felszólalásait nevezte. Magyarországon zöldfordulatra van szükség van! - hangoztatta az ellenzéki politikus.
Szintén az előterjesztők nevében Keresztes László Lóránt (LMP) óriási jelentőségűnek nevezte, hogy vita kezdődött a klímaváltozásról. Kevés idő maradt az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, és nem folyhat úgy a világgazdaság, mint eddig - mondta, önellátó, patrióta gazdaságpolitikát sürgetve. (MTI)