Adósságkezelés
Az adósság egy börtön. Lehet lelki, spirituális és anyagi adósság. Lelki akkor, ha valamilyen ígéret, felajánlás nem teljesül és ennek terhe nyomasztja a személyt.
A köztudatban főleg az anyagi adósság van jelen, pedig a lelki és anyagi sok esetben egymás következményei, egymás erősítői.Adósságba zártan élni egyet jelent szabadságunk elvesztésével, korlátozott cselekvőképességünkkel, egyben korlátozott gondolati szabadságunkkal. Az ebből való kitörés, igyekezet, gyakran bűnt idéz elő. Hiszen sok esetben az adósság akkora, hogy az attól való megszabadulás anyagi javak eltulajdonításával, csalással, vagy olyan szolgálatok megtételével jár, ami törvénytelen, vagy erkölcsbe ütköző.
Anasz bin Malik hivatkozása:
A Próféta (béke reá) így szólt: „Ó Allah! Menedéket keresek Benned az aggodalomtól és bánattól, a cselekvés bénultságától és lustaságtól, gyávaságtól és fukarságtól, az adósság szorításától és a terhektől, miket (mások) rám helyeznek.”
Forrás: Szahih al-Bukhari 6369
Számos további hadisz található még ezen kívül.
A legjobb a prevenció. Ismerni kell önmagunkat, képességeinket, így tudni azt, mi az a határ, ameddig egy kölcsönt vissza tudunk fizetni. Azt is tudnunk kell, hogy az adósság egy tulajdon, aminek éppenséggel negatív előjele van és mint ilyen, örökölhető. Szeretteinket pedig nem célszerű terhekkel megajándékozni. (4:11, 4:12)
Az Iszlámban ez egyik legnemesebb tett hozzátartozóink, szeretteink megváltása az adósságtól.
Hitünk szerint az adósság nem csak az evilágon, hanem a túlvilágon is beszámítódik tetteink értékelésébe, ezért annak megváltása rendkívül fontos. Nem megoldás tehát a halálba menekülés az adósság elől. Amennyiben egy segítő külső kéz akár halál előtt, vagy után kiegyenlíti tartozást, az a részéről Szadaqának (adományozásnak) minősül (9:60).
Az Iszlám tehát nem tereli át a földi elszámolást a túlvilágra. Az evilágban is elszámolással tartozunk.
Az adósságrendezés szabályozása annyira komoly, hogy nem csak a Szunna, hanem a Korán szintjén is hangsúlyt kap. Az adósságot jegyezni kell és a feljegyzést szavahihető tanúknak kell ellen jegyezni. A felvett hitel fejében zálogot kell adni. Ha ez nem lehetséges, kezeseknek kell garantálni az adósság megfizetését. Következzék a Korán leghosszabb áyája erről:
Ó, kik hisznek! Ha adósságba estek egy véges ideig, jegyezzétek fel azt. Írja (ezt) közöttetek egy írástudó Igazsággal. Nem tagadhatja meg az írástudó, hogy írjon, ahogy Allah tanította, hát írjon. Diktáljon az, aki tartozik és őrizkedjen Allahtól, Urától, s ne ferdítsen azon semmit. Ha az, aki tartozik háborodott, vagy gyenge, vagy nem képes diktálni, akkor diktáljon kezese Igazsággal. Hívjatok rá két tanút férfiaitok közül, de ha nem lenne két férfiú, akkor egy férfit és két nőt, kiknek tanúságába beleegyeztek. Ha egyikük megtévedne, másikuk eszébe juttatja. Nem tagadhatják meg a tanúk, ha hívják őket. Ne vonakodjatok feljegyezni kicsit, vagy nagyot és hozzá a terminust. Ez méltányosabb Allah színe előtt, hitelesebb tanúságtételre és legméltóbb arra, hogy ne kétkedjetek. Hacsak a helyszínen nem köttetik üzlet közöttetek, mert az nem vétek számotokra, ha nem jegyzitek fel. Hozzatok tanúkat, ha szerződtök, és ne essen sérelem se írástudón, se tanún. Ha mégis ezt tennétek (sérelem), az becstelenség részetekről. Őrizkedjetek Allahtól és Allah tanít tietek. Allah Mindenek Tudója. (Korán 2:282)
Ez az aya elbeszélő és pontos leírását adja, mi a teendő adósság esetén. De van egy téma, amit ezen belül ki szeretnék emelni. Csak adósság ügyekben egyenlő egy férfi szava két nő szavával, ha tanúskodnak. Más ügyekben a férfi és női szavazat egyenlőnek számít (pl. általános népszavazás vagy bíróság előtti tanúskodás). Látjuk, hogy az Iszlám miként fektet le tiszta utat azokban az ügyekben, ahol a nőnek plusz juttatások járnak (hozomány), vagy ahol felét kapja annak, mint amit a férfi kap (örökség). A kettő kiegészíti egymást. Annak érdekében, hogy ne veszítsük el a helyes matematikát és kalkulációt, a Korán határozott instrukciót ad, mindamellett figyelembe veszi a nők kísértésbe esését, ha pénzügyekről van szó.
Ha úton vagytok, és nem találtok írástudót, akkor adjatok elfogadható zálogot. De ha megbíztok egymásban, akkor adjon az, akiben megbíztak biztosítékot és őrizkedjen Allahtól, Urától. Ne vonjátok vissza a tanúságtételt. Aki azt visszavonja, annak szíve bűnbe esik. Allah Tudója annak, amit tesztek. (Korán 2:283)