A világ, főként Európa a napokban emlékezik meg az emberiség eddigi legnagyobb háborújának hetven évvel ezelőtti befejezéséről.

Európa nyugati felének tartós és máig kiható érvényű felszabadulást hozott a II. világháború vége, Közép- és Kelet-Európára azonban közel hatvan évre mindent elfedő sötétség borult 1945-ben.

Stark Tamás, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerint a témakör bár egyre nagyobb publicitást kap, átfogó kutatások csak részben és ritkán foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy mi lett azokkal a magyar civilekkel, akiket 1944 decemberétől kezdve transzportokban hurcoltak kényszermunkára a szovjetek.

Még a számadatokat tekintve is vitatott a kérdés, bár Stark szerint nagyságrendileg 60 ezer magyart hurcolhattak ilyen-olyan indokokkal, vagy azok nélkül a Szovjetunióba. Ezzel a japánok mellett a magyarok szerepelnek a második helyen a listán, mely azon országokat rangsorolja, ahonnan a legtöbb hadifoglyot deportálták.

A probléma a számok meghatározását tekintve azért is jelentős, mert elsősorban orosz feljegyzéseket találnak az egyébként igen ritkán és akkor is nehezen megvalósuló forrásgyűjtések, s a szovjetek nem igazán tettek különbséget az adatolás során hadifoglyok és elhurcolt civilek között (sem).
A történettudomány jeles képviselői közül is sokan úgy vélik, hogy hadifogolykérdésről van szó, ellenben Stark Tamás hangsúlyozta, hogy ez egy komoly félreértés, hiszen ezeket az embereket egész egyszerűen kényszermunkára szállították Oroszországba.

Sokan közülük már odafelé meghaltak, s róluk még annyi adat sincs, mint a többiekről, hiszen a transzport közben elhunytakról az oroszok egész egyszerűen nem készítettek nyilvántartást, mivel ők a munkaerőt látták a foglyokban, az embert a lehető legkevésbé.

Voltak olyanok is, akiket még 1944 decemberében fogtak el az utcán és szállítottak a Donyec-medencébe, s csak 1956-ban kerültek haza.
Az idei évet a Szovjetunióba hurcoltak emlékévének nyilvánították. Mindez remélhetőleg előmozdítja majd a kutatásokat, s lehetőségünk lesz a tények felfejtésére, az elérhető adatok rögzítésére, s átfogó tanulmányok készítésére - mondta az MTA tudományos főmunkatársa.