Az antianyag lényegében olyan, mint egy természetes, barionikus anyag, egyetlen különbség, hogy ellentétes töltéssel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy ha egy antianyag és egy anyag találkozik, akkor egymásba olvadva óriási energiarobbanást képesek előidézni.

A Nagy Hadronütköztetőben többször is elő tudtak állítani antianyagokat, kis mennyiségben pedig viharok és hurrikánok tombolása során keletkező villámok, valamint plazmasugarak, illetve fekete lyukakból és neutroncsillagokból áramló kozmikus sugárzás alkalmával is sikerült őket megfigyelni.

De valójában hová tűnhet el ez a rejtélyes matéria? Tudósok szerint rengeteg hipotézis van létezésükre, melyek közül a legvalószínűbb, hogy antianyagokból álló csillagokkal lehet tele az univerzum, ezek az imposztorcsillagok pedig gamma-sugarakként lobbannak fel, eliminálva ezzel a környéken lévő anyagot – olvasható az IRAP tudományos magazin hasábjain.

A kutatók pontosan ezt a tulajdonságot követték nyomon legújabb tanulmányuk során, amit a Fermi Űrteleszkóp előző évtizedes adatai alapján végeztek el, megvizsgálva közel 5 800 gammasugár-forrást, amelyekről bebizonyosodott, közük lehet az anticsillagokhoz.

Rájöttek, hogy ugyanolyan spektrumú fényt bocsátottak ki magukból, mint amilyen egy antianyag-egybeolvadás és -annihiláció következtében keletkezhet, ezért azzal a hipotézissel álltak elő, hogy a Tejútrendszer valójában az anticsillagok hatalmas üstje, melyek pulzárokként emittálják magukból a gamma-sugarakat.

A kutatások még gyerekcipőben járnak, minden csupán puszta feltételezés, ezért a jövőben széles körű kísérleteket és szimulációkat kell elvégezniük a tudósoknak annak érdekében, hogy tisztább képet kapjanak a jelenségről. (liner.hu)