Ha nem sikerül kimagyarázni az ügyet, illetve ha Brüsszel nagyon ellenséges lesz végig velünk, akkor a Portfolio értelmezése szerint több ezermilliárd forintnyi EU-támogatásunk felfüggesztése is bekövetkezhet. Az biztos, hogy a kormány ezt nem fogja annyiban hagyni és már most látszik, hogy komoly (jogi) csata készül. 

Mi a lényeg?

Az egész ügy lényege, hogy Magyarország eddigi legnagyobb közbeszerzési csomagjánál az illetékes hazai hatóság utólag kiadta a tanúsítványt, hogy minden rendben volt, miközben olyan szereplőket zártak ki a közbeszerzésből, akiket nem kellett volna és olyanok nyertek, akiknek nem kellett volna.

A súlyos hibát egy előzetes jelentéstervezetben immár írásban is megállapították az Európai Bizottság auditorai és emiatt az EU-pénzek elosztásának irányítási és kontroll mechanizmusaira

a legrosszabb besorolást adnák.

Ez pedig az érintett források felfüggesztését vonná maga után.

Bár hangsúlyozzuk: itt csak egyetlen ügyről van szó, ahol a hibát látja a Bizottság, de a hatóság fontos szerepe miatt ezt az ügyet akár ki lehet terjeszteni sok más EU-s közbeszerzés megítélésére is. Ha pedig ez tényleg így lenne, akkor ebben a Magyarország számára legrosszabb esetben állna elő az a helyzet, hogy akár többezer milliárd forintnyi EU-támogatást is felfüggeszthetnek.

Az ügy előzményei

A 24.hu még július elején írta meg, hogy a 420 milliárd forintos vízügyi keretközbeszerzéseknél (6 régióra térségenként 70-70 milliárd forint) súlyos problémát találtak az uniós auditorok: az érvényesnek és nyertesnek kihirdetett ajánlatok közül többet valójában érvénytelennek kellett volna nyilvánítani.

Ezt az információt pontosította tegnapi cikkében a Zoom.hu, amely az immár angolul írásban is megérkezett brüsszeli audit jelentéstervezet alapján azt írta:

a 69 érvényes ajánlatból 62-t ki kellett volna zárni

azon logika alapján, amellyel a cseh hátterű KKEU konzorciumot kizárták egy mintafeladat teljesítése alapján. Emellett a 6 régió 24 nyertese közül csupán négy esetben találták érvényesnek és alkalmasnak az ajánlatot.

A Portfolio helyzetértelmezése és információi szerint a fő gond még csak nem is a keretközbeszerzési megoldással, és annak kialakított szabályrendszerével van. (Pedig ezzel is lehetne: 6 térségben 70-70 milliárdos kiírás, 4 évre bebetonozott nyertesek előre még nem kellően részletezett feladatokra, a verseny is sérülhetett és ez az árakat is feltornászhatta. A Bizottság ezekkel kapcsolatban is kifejezte korábban a rosszallását.)

Ehelyett inkább azzal, hogy a közbeszerzés mintafeladatának értékelése során az ajánlatkérő Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. (azaz a Nefpi) diszkriminatívan járt el, illetve mindezt utólag jóváhagyta a közbeszerzési tanúsítványt kiadó közbeszerzési felügyeleti hatóság is (KFF). A diszkrimináció azt jelenti, hogy olyanokat zárt ki a mintafeladat megoldása során, akiket nem kellett volna és közben olyanok kerültek be a térségenként 4-4 nyertes közé, akik közül sokat ki kellett volna zárni.

25%-os pénzügyi büntetés a kilátás

Az EU-s szabályok szerint ha rossz beszerzési ajánlattípust választott volna a magyar ajánlatkérő Nefpi, akkor a közbeszerzéssel érintett uniós támogatás 100%-ára tennének pénzügyi korrekciós (büntetési) javaslatot a Bizottság auditorai.

Most viszont a vizsgálati eredmények alapján a közbeszerzés során alkalmazott diszkrimináció gyanúja áll fenn és ezért "csak" 25%-os korrekcióra tesznek javaslatot a bizottsági auditorok.

Ez azt jelentené, hogy a magyar hatóságok által benyújtandó vízügyi fejlesztési számláknál 25%-os automatikus levonást kellene alkalmazniuk. Magyarul az igényelhető uniós pénznek a 25%-át ne is kérjük, mert úgysem fogja kifizetni Brüsszel a diszkriminációra hivatkozva. (Ezt a részt is a magyar költségvetésnek kellene állnia EU-s támogatás helyett).

A 24.hu korábbi cikke szerint valahol 150-200 milliárd forint között járhatott július elején a megkötött szerződések összege és így a 25%-os korrekció akár 40 milliárdos büntetést is jelenthetne. Ahogy akkor felhívtuk rá a figyelmet, most is fontos: a lap arról nem írt, hogy mennyi volt a tényleges kifizetés, hiszen a korrekció a későbbiekben valójában csak ezt érinthetné.

Három lehetséges irány

Úgy tudjuk (és a Zoom.hu is írt erről), hogy a minap angolul megérkezett brüsszeli előzetes auditjelentés egyrészt azt tartalmazza, hogy a vízügyi keretközbeszerzés során keletkezett számláknál 25%-os legyen a korrekció.

Több forrásból úgy tudjuk:

a magyar kormány mindent meg fog tenni azért, hogy ez a 25%-os korrekció ne következzen be.

Két hónap van válaszolni a felvetésekre és például az a magyar érvelés egyik alapja, hogy történt-e valójában érdeksérelem azoknál, akiket kizártak és az mekkora lehetett (a kizárt szereplők valójában nem is kaptak volna munkát, így számla sem keletkezett volna).

A várhatóan kemény jogi harcra utal, hogy a Zoom.hu információi szerint a kormány már felkérte a világ egyik legdrágább ügyvédi irodáját, a DLA Pipert, hogy vívjon meg Brüsszellel.

A levélben tudomásunk szerint az a bizottsági "kérés" is benne van, hogy a vízügyi keretközbeszerzés folyományaként a továbbiakban ne legyenek olyan számlák, amikre szintén alkalmazni kellene a 25%-os korrekciót. Ez azt jelenti, hogy szüntessük meg ezt a problémás helyzetet.

A fentiekből három irány, illetve azok kombinációja körvonalazódik: 

1. Az összes, a vízügyi keretközbeszerzés során megkötött szerződést felmondja az állami fél és újra kiírják, illetve lebonyolítják a közbeszerzéseket. Úgy tudjuk, hogy ezt nagyon nem szeretné a kormány, mert ezzel egyrészt sok időre leállnának ezek a projektek (amelyek nemzetgazdaságilag is érezhető méretűek), másrészt így az érintett KEHOP előrehaladása is igencsak "megborulna".
2. Azoknál a szerződéseknél, amelyeket már megkötöttek és vonatkozna rájuk a bizottsági auditorok által javasolt 25%-os korrekció, vitatják a jogalapot (ld. nem történt érdeksérelem). Ha nem sikerül meggyőzni őket, akkor az érintett számlacsomagnál Magyarország bevállalhatja a 25%-os korrekciót, azaz EU-s pénz helyett a magyar költségvetésre száll át ez a fentiekben vázolt, kb. 40 milliárdos teher és ezen keretközbeszerzések során további szerződéseket már nem kötnek, hogy ne keletkezzen további problémás számlaállomány.
3. A második változathoz kapcsolódóan a 420 milliárd forintnyi összes munkából még le nem szerződött állományra elindítanak új közbeszerzéseket, hogy azokban már szintén problémamentes fejlesztési számlák keletkezzenek.

Utóbbi két megoldás kombinációjával tehát el lehetne érni azt a bizottsági kérést, hogy a továbbiakban a fenti hibából már ne keletkezzen további probléma.

A Zoom.hu cikkében jelzett bizottsági levél a nagy keretközbeszerzésekhez kapcsolódó tanácsadói szerződéses munkák túlárazási gyanúját is tartalmazza.

A legsúlyosabb értékelés és potenciális következményei

A bizottsági levél mindezek mellett azt is tartalmazza: amiatt, hogy a KFF utólag jóváhagyta a valószínűleg diszkriminatív közbeszerzéseket (kiadta a szabályossági tanúsítványokat),

maga a KFF sem működik jól,

így az audit során vizsgált "irányítási és kontroll mechanizmusok" nem működnek.

A Bizottság négyfokozatú skálán értékeli, hogy egy adott országban felállított irányítási és kontroll mechanizmus hogyan működik és a korábbi auditok során jellemzően csak kisebb problémákat találtak, emiatt a kettes értékelést adták (az egyes a legjobb, a kettes a kisebb hibák melletti működésre utal).

Most viszont az előzetes jelentéstervezet a legrosszabb, négyes besorolást adná.

Ezt is nyilvánvalóan vitatni fogják a magyar hatóságok a következő két hónap során. Az elküldendő magyar válasz figyelembe vételével a Bizottság majd egy magyar nyelvű végleges auditjelentést készít és ekkor állapítja majd meg a Bizottság, hogy a négyfokozatú skálán hányasra értékeli a magyar irányítási és kontroll mechanizmusokat az adott területen.

Ha addig nem sikerül meggyőzni Brüsszelt és ebbe a végleges jelentésbe is a négyes, azaz legrosszabb minősítés kerülne, akkor nagy kérdés, hogy ebből, a KFF-es hibából, mi következik.

Értelmezésünk szerint a legjobb esetben a Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Programon belül (a KEHOP terére írták ki a vízügyi keretközbeszerzéseket) felfüggesztenék az összes olyan fejlesztési terület (prioritás) pénzeinek a kifizetését, amelyhez a KFF-nek köze volt/van, azaz a közbeszerzés folyamatának végigkövetése során volt/van szerepe.

A legrosszabb esetben viszont ezt az ügyet kiterjesztheti Brüsszel több más Operatív Programra is, amelyekben a KFF-nek szintén fontos előzetes, menetközbeni és utólagos ellenőrzési feladata van.

Így tehát ha nem is totális (horizontális, az összes uniós támogatásra érvényes) felfüggesztés lépne hatályba, de legalábbis a 10 Operatív Program jelentős részére, több ezer milliárd forintra vonatkozó felfüggesztő határozat is születhetne.

Mindez a viták, a problémák elrendezéséig maradna érvényben. Érdekes kérdés azonban, hogy megalapozott lenne-e az, ha egyetlen ügyben talált súlyos KFF-hibát ennyire széles forráshalmazra kiterjesztene a Bizottság.

portfolio.hu