Benkő Tibor azt mondta: a magyaroknak és a térségben lakóknak elengedhetetlenül fontos, hogy békében és biztonságban élhessenek, és ezt a jövő nemzedékeknek is meg kell teremteni.

A miniszter elmondta, hogy 2018 májusában, amikor az új kormány megalakult, a célkitűzések egyik markáns megfogalmazása az volt, hogy modern, ütőképes, a hazája iránt elkötelezett hadsereget akarnak, ami bármelyik másik nemzet fegyveres erejével felveszi a versenyt, és a térség meghatározó fegyveres erejévé kell válni.

A megkezdett haderőfejlesztés az elmúlt majd fél évszázad legátfogóbb és legkomplexebb védelmi fejlesztése, amivel valamennyi fegyvernem megújul, és ehhez megvan a kormány erkölcsi és anyagi támogatása.

A miniszter szerint az idei értekezlet több szempontból rendhagyó, például azért, mert a Magyar Honvédség Parancsnoka (korábbi vezérkari főnök) nem most, hanem a hónap végén Székesfehérváron tartja meg feladatszabó értekezletét.

A 2018-ra meghatározott célkitűzéseket tavaly május után, az új kormány megalakulása után kiegészítették: Benkő említette az önálló Magyar Honvédség Parancsnokságának létrehozását, egyúttal az integrált honvédelmi minisztériumi struktúra átalakítását, a politikai és katonai vezetés, irányítás szétválasztását.

Emellett a Parlament több törvényt módosított, fogadott el, például bevezették a honvédelmi veszélyhelyzet kategóriáját, a hadkötelesek korát 50 évre emelték, továbbá létrehozták a honvédelmi alkalmazotti besorolást. Az utóbbiról azt mondta: a korábbi közalkalmazottak átminősítésükkel 35 százalékos illetményfejlesztést is kaptak.

Azt is mondta, a korszerű haderő nemcsak a haditechnikai eszközökön múlik, hanem a személyi állomány kiképzettségén is, ezért rögzítették például, hogy az előmeneteli rendszert rugalmasabbá kell tenni.

Benkő Tibor szólt a 2015-ben megalkotott életpályamodellről, az elkezdett illetményfejlesztésről is. Elmondta, hogy amikor a gazdaság fejlődik, a foglalkoztatottak létszáma nő, egyre nehezebb katonát találni, ezért korszerűbb illetményrendszerre van szükség, és a tervek szerint ebben a hónapban meg is kezdődnek az erről szóló egyeztetések, március-áprilistól pedig elkezdik a honvédelmi lakások eladását a katonáknak.

A fiatalok megszólításának eredményei közül példaként említette a honvédelmi táborok és a honvédelmikadét-program népszerűségét. Az önkéntes tartalékos rendszerről azt mondta: egyre több fiatal jelentkezik szolgálatra, megalakítottak két területvédelmi ezredet.

Benkő elmondta, hogy 2012 és 2018 között több ezerrel bővült az önkéntes tartalékos katonák létszáma, ami napjainkban meghaladja a 8000-t, 2010 és 2018 között kb. 15 százalékkal nőtt a honvédség létszáma.

A haderőfejlesztéshez szükség van a költségvetési fedezetre, ezért a kormány határozatban vállalta 2015-ben, hogy a következő években minden évben a GDP 0,1 százalékával emelik a honvédelmi költségvetést, így már 2018-ban elérték az 1,41 százalékot.

A haditechnikai fejlesztésekről azt mondta, olyan eszközöket szereznek be, amik a katonai igényeknek, az ország gazdasági érdekeinek is megfelelnek.

Elkezdték a kézifegyverek magyarországi összeszerelését, és nemcsak a katonákat, hanem minden fegyveres szervet ellátnak majd kézifegyverekkel

– mondta, majd kitért a légvédelem fejlesztésére is, ismertette a beszerzett gépek alkalmazhatóságát, rendeltetését.

Benkő Tibor elismerését fejezte ki a honvédkórház dolgozóinak azért, hogy állják a támadásokat, többek között olyan ellenzéki képviselőktől, akik megjelennek a kórház rendelésén, és VIP-kártyát is igényelnek. 

(A miniszter korábban hisztériakeltéssel magyarázta a működésképtelenség határát. Egy belső levél, ami a Honvéd Kórház Sürgősségi Centrumából szivárgott ki ezzel szemben vállalhatatlan körülményekről és a betegek veszélyeztetéséről írt.)

A budai Várban, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tartott feladatszabó értekezleten részt vett Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka, a honvédség különböző alakulatainak képviselői, továbbá mások mellett: Németh Szilárd, a HM parlamenti államtitkára, Szabó István, a HM honvédelmi államtitkára, Béres János, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója és Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. 

444.hu/MTI