h i r d e t é s

Bogdán Tibor: Székelyföld – és a hibrid háború

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Bogdán Tibor: Székelyföld – és a hibrid háború

2019. október 09. - 13:24

 

A szösz tudja miért, de éppen Székelyföldön kerül sor a Concordia 19 hadgyakorlatra, amelynek során Románia felkészülne a romániai elleni hibrid háborús akciók kivédésére.  - írja a maszol.ro.

Illusztráció: erdelyinaplo.ro Fotó: Veres Nándor

A szösz tudja miért, de éppen Székelyföldön kerül sor a Concordia 19 hadgyakorlatra, amelynek során Románia felkészülne a romániai elleni hibrid háborús akciók kivédésére. 

Hírek szerint az országban mindeddig „példa nélkül álló” hadgyakorlatról lesz szó, a honvédelmi minisztérium, a belügyi tárca, a titkosszolgálatok – a Román Hírszerző Szolgálat, a Kormányőrség és a Különleges Távközlési Szolgálat – több mint 500 katonájának részvételével. 

Az október 7–13. közötti időszakra tervezett akció kiterjed Bukarestre is, de feltehetően ott nagyjából csak a parancsokság működik majd. 

A román hadsereg vezérkarának közleménye szerint az akció célja az intézményközi együttműködés ellenőrzése és javítása, a nemzeti védelmi rendszerhez, a közrendfenntartó struktúrákhoz és a nemzetbiztonsági hálózathoz tartozó erők együttes akcióját lehetővé tevő technikák, taktikák és eljárások rögzítése és begyakorlása.

Ugyancsak a vezérkari közlemény tájékoztat arról is, hogy a Concordia 19 hadgyakorlat alkalmával a különleges erők, a katonai felderítők, a hegyivadászok, a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris védelem, a légierők, a belügyi tárca, az akcióban részt vevő titkosszolgálatok szakosított erői speciális helyzeteket oldanának meg.

Ezek alapját pedig egy fiktív forgatókönyv képezi, miszerint a „hibrid háborúra jellemző ellenséges akciót” kell majd kivédeni. Egy csíkszeredai sörgyárat kibertámadás ér, ennek nyomán több áldozatot követelő vegyi szennyeződést okozó hatalmas robbanás következik be.

A hagyományos, irreguláris és kiberhadviselést egyesítő hibrid háborúról sokat hallunk az utóbbi időben – de elsősorban Oroszország viszonylatában, amely a jelen pillanatban így akarná érdekeit érvényesíteni, egyebek között volt tagországaiban és egykori csatlós államaiban. A hibrid háború veszélye főleg innen fenyegeti Romániát, pontosabban a Moldovai Köztársaságba, illetve Ukrajna keleti felébe beszivárogtatott orosz erők, titkosszolgálatok részéről, logikusan gondolkodva tehát a hadgyakorlatot az ország északi vagy keleti felében, valahol Suceava, Botoșani, Iași, Vaslui, Galac, Tulcea megyében kellene megrendezni, nem pedig Hargita és Kovászna megyében.

Miért éppen itt kell felkészülni a „hibrid háborúra jellemző ellenséges akcióra”, hiszen csak nem fenyegeti Romániát valamilyen veszély a Székelyföldről – az ország szívéből?

A román illetékesek szerint, úgy tűnik, hogy igen – legalábbis korábbi akcióikkal ezt igazolták. 

Még egy éve sincs annak, hogy tavaly decemberben román katonai repülők és helikopterek végeztek alacsony repülésben hadgyakorlatot Csíkszereda és a Csíki medence fölött.

Arra is jól emlékszünk, hogy a kilencvenes években a magyar ünnepeket alacsonyan szálló katonai repülők zavarták meg, mintegy arra figyelmeztetve a magyarokat, hogy majd ők is alacsonyan repülhetnek. Nem felejtettük el azt sem, hogy Omar Hajsszam után a következő „igazi terroristákat” éppen a Székelyföldön találták meg, két magyar fiatalban, aki közönséges petárdákkal akart ráijeszteni a december elsejét ünneplő románokra. Visszagondolhatunk arra is, hogy nem is olyan régen a Román Hírszerző Szolgálat éves jelentésében még nemzetbiztonsági fenyegetésnek tartotta a romániai magyarokat. 

Aztán: az Információs Hadviselést Elemző és Stratégiai Kommunikációs Kutatóközpont (LARICS) egyik oszlopos tagja, a kettős, romániai és Moldovai Köztársaságbeli állampolgársággal rendelkező Dan Dungaciu szociológus és geopolitikus, a Román Akadémia Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója, a Romániai Fekete-tengeri Alapítvány elnöke – aki korábban a bukaresti külügyminisztérium államtitkára is volt – egy korábbi interjújában legalább is különös elméletet fejtett ki a hibrid háborúk és Magyarország kapcsán. Szerinte Oroszország, ha közvetlenül nem is, de közvetett módon, egy harmadik államon keresztül hibrid hadviselést folytathatna Románia ellen. Ez a „harmadik állam” pedig a Moszkvával jó viszony ápoló Magyarország lehet. 

Romániának tehát vigyáznia kell, elsősorban olyan nagyszabású terveknél, mint az ország területi-közigazgatási átszervezése, amely akár visszafordíthatatlan negatív hatással is járhat, ha Bukarest nem gondolja végig a folyamat tétjét és következményeit. A közigazgatási-területi átszervezésnek elvileg ugyan nincs, gyakorlatilag viszont köze van a hibrid háborúhoz, amelynek esetleg Románia is a célpontjává válhat.

A decentralizációhoz erős állam szükséges – Románia pedig nem az. A közigazgatási-területi átszervezésre ráadásul igen kockázatos regionális viszonyok, az orosz–magyar nyomás térségbeli fokozódása közepette kerülne sor, a hibrid háborút indító fél pedig nem annyira az ellenfél katonai, hanem egyéb, társadalmi gyengeségeit használja ki, így például az etnikumközi feszültségeket.

Magyarország önmagában nem jelenthet veszélyt Romániára nézve, a „Moszkva által támogatott Budapest viszont már fenyegetés lehet, a Moszkva által támogatott és az euroatlanti térség által nem büntetett Budapest pedig regionális veszélyt jelenthet” – vélekedik az egyszemélyben oszlopos tag, szociológus, geopolitikus, igazgató, államtitkár és elnök.

Hát – talán ez magyarázná a „hibrid háborús hadgyakorlat” helyválasztását?

Ahhoz nem férhet semmi kétség, hogy a román honvédelmi minisztérium a Székelyföldön megrendezett különleges hadgyakorlat helyszínválasztására nézve is kitalál majd valamilyen mondvacsinált választ, amelynek lényege nagyjából az lesz majd, hogy a helyválasztás csak a véletlen műve volt. 

Teszem azt, megkérték a vezérkari főnököt, hogy behunyt szemmel bökjön rá a térképen két megyére. Aki aztán annyira behunyta a szemét, hogy még a térképét sem találta meg, kétszer a falra bökött, a harmadik alkalommal pedig szinte feldöntötte az eredetileg piackutatással foglalkozó honvédelmi minisztert, így aztán megengedték neki, hogy kissé kinyissa a szemét. 

Hát ekkor választotta ki Hargita és Kovászna megyét…

maszol.ro


 

h i r d e t é s