űrkutatás

Kína múlt csütörtökön juttatta a világűrbe leendő állandó űrállomásának főmodulját a Hosszú Menetelés 5B nevű rakétával. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a visszatérő rakéta darabjai hol landolnak, de szakértők szerint félő, hogy lakott területre eshetnek - számolt be róla a The Guardian brit napilap online kiadása.

Az antianyag egy furcsa, különleges anyag, melynek legnagyobb része rejtve van szemeink elől, mégis nagy mennyiségben jelen lehetnek a galaxisunkban.

Michael Collins, az 1969-es Apollo-11 első, emberes Hold-missziójának három legénységi tagjának egyike, 90 éves korában meghalt - közölte családja.

A Chandra röntgen-űrteleszkóp két alkalommal, 15 év különbséggel készített felvételein is láthatóak a hetedik bolygón a röntgensugárzás jelei.

Szergej Korszakov lehet az első orosz kozmonauta, aki az amerikai Crew Dragon űrhajó fedélzetén indulhat majd a Nemzetközi Űrállomásra - közölte Pavel Vlaszov, az orosz űrhajósok kiképzőközpontjának vezetője vasárnap a Komszomolszkaja Pravda rádióállomással.

A NASA Parker Solar Probe űrszondája egy egész életre szóló szuvenírt küldött a Földre az Esthajnalcsillagról, miközben éppen a Napot tanulmányozta.

A SpaceX cég Falcon rakétája új világrekordot állított fel: 143 műholddal a fedélzetén bocsátották fel Floridában vasárnap.

A NASA kutatói szinte azonnal kizárták a wifi-szerű jelek idegen civilizációktól való eredetét, bár egyelőre nem tudták megmagyarázni, valójában mi okozza ezeket a furcsa jelenségeket.

Hol és mikor jelenhet meg a legnagyobb valószínűséggel az értelmes élet?

Sikeresen leszállt a Holdra a kínai Chang'o-5 űrszonda kedden azzal a küldetéssel, hogy kőzetmintát hozzon vissza a Földre.

A csillagászok a Hubble űrtávcső által készített felvételek tüzetes átvizsgálása során egy olyan szupermasszív fekete lyukra bukkantak, ami hosszú, sötét fénynyalábokat lövellt ki magából a világűrbe.

Egy nap halasztással, november 16-án 1:27-kor startol a Crew Dragon, ezúttal 4 asztronautával a fedélzetén. 

A marsi űrbéli kőzetek vizsgálatával nemrég rájöttek, hogy a vörös bolygón több száz millió évvel korábban alakulhatott ki a folyékony víz, mint azt mindezidáig feltételezték.

Sikeres volt a NASA küldetése a Bennu nevű aszteroidánál, a mintákkal úton van haza az űrszonda.

A négyszáz kilométeres magasságban keringő űrállomásról szökött a levegő.

Naprendszerünkben kétségkívül a Vénusz rendelkezik az egyik legextrémebb felszínnel, ugyanis átlagosan 460 Celisus-fok körüli forróság tombol a bolygón, amivel gyakorlatilag élhetetlen körülmények alakultak ki.