h i r d e t é s
Most van az, amikor elég volt. Elég a gennyes önigazolásból, a sunyi uszításból, a másokat eltaposni akaró melldöngetésből! A mostanság újra előbukkant és úton-útfélen nyilatkozó egykori titkosszolgálati okostojás Földi László menjen a búsba! Most! Lehetőleg a kormánnyal és annak szent tehenével, Orbán Viktorral együtt.
Míg a magyar sajtó nagy része Fonyó Károlyt egyszerűen Simicska Lajos strómanjaként kezeli, addig Andy Vajnánál csak a sajtótermékek elenyésző része írja le, hogy a filmbiztos nem üzleti befektetésként, hanem politikai okok miatt, a kormányfő utasítására vagy bíztatására kívánja megvenni a TV2-t.
Amíg pár tízezres-százezres köztartozások miatt egész családokat lakoltatnak ki, amíg a létminimum alatt élők száma régen meghaladta a négymilliót, amíg 5 év alatt a kétszeresére nőtt a gyermekszegénység, amíg látványosan nő a rohadt kőbányai panelt megvásárolni is képtelen réteg, addig Orbán Viktor ne költözzön mások nyomorából kisajtolt 19-20 milliárdokból a királyi Várba!
Jóllehet, Rogán és Lázár párharca eredményezte az új kabinetiroda létrehozását, az új kormányzati szerv funkciói kétesek, egyelőre nem látjuk át, hogy pontosan mi történik majd ott, de vélelmezhetjük, hogy a Fidesz más feladatokat is szán Rogán új játszóterének.
Megyünk az utcán és bizony látjuk őket. Pedig többnyire csendesek. Nem szólnak semmit, legfeljebb magukban motyognak. De ez még nagyon nem minden. Hiszen ott vannak az óvodában is, amikor megyünk a gyerekekért, és a boltban szintén. Ők viszik el azt a parizert, amitől mi ránézésre is fanyalgunk. Gondoljunk rájuk legalább ma egy kicsit.
Nem engedik oda a Fideszt Göncz Árpád sírjához. Göncz Árpádot november 6-án, az Óbudai temetőben temetik el. A sírnál Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát és Mécs Imre volt rabtárs, korábbi szabaddemokrata politikus mond gyászbeszédet.
Ezennel szintet lépünk: nehogy már kárba vesszen a haszonbérleti korrupciós harc minden kínkeservének eredménye. Öntsük hát betonba! Mert igaz, hogy csak a gaz nő majd azokon a földeken, de ki az a marha, aki nagyvonalúan lemond arról a csinos területalapú támogatásról?
Luxembourg, 2015. október 12. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier német és Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter (b-j) társaságában az EU-tagországok külügyminisztereinek ülésén Luxembourgban 2015. október 12-én. Az uniós külügyminiszterek a migránsválságról és a szíriai helyzetről tanácskoznak.
A napokban járta be a sajtót a Tárki és az MTA TK közös kutatásának híre, amely szerint ötven százalék alá csökkent (48%) azoknak a magyaroknak az aránya, akik szerint a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb.
Minden vonal alatt dől el, a javak és a lehetőséges pofára vannak kimérve. ha ez nem lenne elég, ez a félfeudális berendezkedés leszivárgott a az egyének szintjére is, így alakítva ki egy olyan társadalmi miliőt, ami olykor tényleg tébolydává és elviselhetetlenné téve a mindennapok elemi szintjeit is.
A tömegmédia által generált sztárkultusz sajátossága, hogy ahogy egyre híresebb lesz valaki, jellemző módon elkezd ellenállhatatlan késztetést érezni, hogy a legváltozatosabb témákban nyilvánuljon meg, a menekültkérdéstől a melegjogokon át a halálbüntetésig.
Rogán Antal miniszteri kinevezésével október közepén feláll a Propaganda és Tájékoztatási Minisztérium. A hivatalosan Miniszterelnöki Kabinetirodának elkeresztelt intézmény létrehozásával újabb szintre lép a közpénzből finanszírozott kormányzati propaganda.
Soha sem mondta azt senki erről az országról itt kolbászból van a kerítés, nagy a jólét, az emberek boldogok, mindenki elégedett. Mindig is volt itt probléma, volt itt sok szegény, volt aki meggazdagodott, lettek nyertesek, és sokan pedig vesztesek. Egy ország vezetése sem tagadhatja le a szegénység létezését, főleg nem azok előtt, akik naponta megélik azt. Mégis lett olyan hatalom, amely ezt már öt éve próbálja napi szinten megvalósítani tündérország szögesdrót kerítése mögött.
Az én magyar irodalom tankönyveimben magyarnak lenni azt jelentette: nem polgárnak, nem hívőnek lenni, hanem elkötelezett pártkatonaként küzdeni egy nem létező ideálért. A szabad véleménynyilvánításnak, saját meggyőződésnek nem volt fikarcnyi becsülete sem. Alázattal ejteném ki a magyar szót.
A HVG ma megjelent számában a menekültkérdésről, Európa jövőjéről és Orbán Viktor politikájáról ír a Kis János filozófus, rendszerváltó politikus. Azt állítja, hogy amit Orbán kínál Európának, nemcsak az embertelensége miatt riasztó. Belé van kódolva a biztos kudarc.
Lehetne finomítani a címen, de nincs kedvem. Persze nagyjából biztos vagyok benne, hogy Bencsik András anyukája nem volt k*rva, a jelzős szerkezet nem az anyukának szól, hanem Bencsik András elnevezésű mocsoknak, a g*ci jelző pedig már foglalt.
A Magyar Idők szerint aki nem gyűlöli a menekülteket, aki esetleg ételt visz az éhezőknek az náci. Tehát nem az a náci aki emberek egy csoportja ellen gyűlöletet kelt, hanem azok akik védik őket. Nincsenek szavak...
