Kevesen tudják, de Kecskemétnek majdnem lett egy világraszóló, egyedi víztornya. Aztán beleszólt a természet, majd a történelem. Az 1911. július 8-án éjjel bekövetkezett nagy erejű földrengés, amely Kecskemét lakóházainak az egynegyedét  súlyosan megrongálta, akkora feladatot adott az akkori városvezetésnek, sőt, mi több,  a költségvetésnek, hogy a Rákóczi út végében a fejedelemnek is emléket állító lovasszobornak, valamint a szecessziós víztoronynak a tervei fiókba kerültek.  A helyreállításokat követően gyűjtés is indult a víztorony megépítése érdekében, de aztán kitört az első világháború, így a megvalósítása végleg meghiúsult. Pedig a megálmodója, Lechner Ödön még a minisztériumokban is lobbizott a megvalósítása érdekében, de hát ki látott már olyan víztornyot, amely nem a funkciójára koncentrál, hanem dísz, műalkotás is egyben, erre a fővárosi mérnökök és döntéshozók is csak csóválni tudták a fejüket. Pedig, ha a boltívekkel tagolt és zsolnaival díszített  hatalmas víztorony megvalósul, azon még Gaudí is elámult volna - írja a Hírösvény.

Ennek a történetnek állított emléket egy kiadvány erejéig a Kecskeméti Városszépítő Egyesület. Az Egy Lechner-álom címmel, Sümegi György művészettörténész munkáját jegyző könyvet csütörtökön mutatták be a Cifrapalotában.

Kecskemét 1910-ben írt ki pályázatot a víztorony tervezésére, hogy a város vízellátási gondjait megoldja. A Kada Elek vezette város pályázat kiírásának a lényege és egyben egyedisége így hangzik:  „Azonban ezt a víztornyot nem szabad valami otromba toronynak képzelni, mert mérnöki hivatalunk úgy óhajtotta megoldani ezt a kérdést, hogy a víztorony egyúttal egyike legyen városunk legeszthétikusabb építészeti műveinek is.”

Herman Lipót elbeszélése alapján Lechner lelkes volt és egy Rákóczi úti cukrászdában vetette papírra az első skicceket a víztoronyról

“Egy virágzó alföldi magyar város szociális s gazdasági életének egyik fontos szükséglete fog ebbe a monumentalitásba belekapcsolódni.

A víz játékának, keringésének, gazdasági szerepének, várostápláló jelentőségének monumentális-művészet formájában való nagyszerű reprezentálása lesz ez a Rákóczi-emlék. A dicső fejedelem emlékművében víz fog keringeni, körülötte pedig — el lehetünk rá készülve — frázisok, kishitű vádak, izzó gyülölség hangjai fognak röpködni azon az izgalmas harcon, amelyet — Lechner Ödönnek kell megnyernie!” - írta róla egyik kortársa.

- Ennek a toronynak a megépítése ma is nagy kihívás lenne, nem csak építészszakmailag, hanem költségvetésileg is - mondta a Hírösvénynek Király József, a Kecskeméti Városszépítő Egyesület elnöke. Hozzátette: a számításaim szerint a beruházás mai áron jóval meghaladná a kétmilliárd forintot. Hangsúlyozta, éppen ezért, ennek rendkívülisége miatt kellene emléket állítani ennek, akár apró kis ajándéktárgyakon keresztül, vagy pedig egy makett megépítésével, de a mai kornak megfelelően például egy hologram formájában is állhatna az egykoron elképzelt helyén.

Szemereyné Pataki Klaudia, aki jelen volt a könyvbemutatón elmondta: tervbe van véve, hogy emléket állít a város a soha meg nem épült szecessziós víztoronynak, amelynek talán a legjobb helye az aluljáró előtt megépült új körforgalmi csomópont közepén lehetne.