h i r d e t é s

Elsíbolt milliárdok: nyomozás helyett várnak

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Elsíbolt milliárdok: nyomozás helyett várnak

2015. március 05. - 17:44
0 komment

Uniós két- és többoldalú egyezmények sorát írták alá a kormányok az elmúlt években a határokon átnyúló bűncselekmények visszaszorítását, az elkövetők elfogását, a bűnös pénzek visszaszerzését, a károsultak kártalanítását segítendő, ám a gyakorlatban ezek többnyire alig érnek valamit.

Jól mutatja ezt a múlt héten kibukott Buda-Cash-ügy mellett az elmúlt évtized másik nagy hazai brókerbotránya, a Capital Partners esete. A cseh cég 2006 és 2010 között tízmilliárd forinttal könnyített 1800 magyar befektetőn. A BRFK 2010 februárjában csapott le a budapesti irodára, pár hónappal később már 13 gyanúsítottja volt az ügynek – Magyarországon. Ám azóta is itt tartunk. Több mint két éve már, hogy „a nyomozást a cseh hatóságoknak küldött jogsegélykérelem teljesítéséig” (azaz a cseh válasz megérkezéséig) felfüggesztették. - írja a nol.hu

Pedig a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) akkori határozatában lényegében azonnali hatállyal törölte a nyilvántartásból a prágai székhelyű Capital Partners határon átnyúló befektetési szolgáltató valamennyi magyarországi függő ügynökét. A PSZÁF akkor megállapította, hogy a Capital Partners ügynöki hálózatán keresztüli magyarországi tevékenysége alapjaiban sérti a befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatók tevékenységéről szóló törvénynek az ügyfelek tájékoztatására meghatározott szabályait.

A Prágában 1994-ben 40 millió korona alaptőkével alapított Capital Partners 2006-ban jelent meg Magyarországon, és azonnal agresszív piacszerzésbe kezdett. Fénykorában 150 „bróker dolgozott” nekik, akik az átlagosnál jóval nagyobb hozammal kecsegtető befektetési ajánlatokkal bombázták a különböző adatbázisokban fellelhető potenciális befektetőket. (Ez az „elem”, akár a Buda-Cash-ügy kapcsán is ismerős lehet.) Például telefonkönyvet felütve hívásokkal (főleg a „dr.” kezdetű neveket preferálták) próbáltak ügyfeleket toborozni.

Az akkori rendőrségi tájékoztatás szerint az 1800 ügyfél átlagosan ötmillió forinttal szállt be az üzletbe (de voltak 30 milliós befektetők is), amelyben az ígéret szerint „komoly nemzetközi cégek részvényeseivé válhattak”. Azonban a többnyire csak szóban adott tájékoztatás után a befektetők többsége még azt sem tudta, hogy a „brókere” pontosan kit is képvisel.

Nem a cseh brókerek találták ki az átlagosnál jóval nagyobb hozam reményében irreális kockázatvállalásra is hajlandó ügyfelek telefonos átverését. Eredetileg egy amerikai brókercég „találmánya” a módszer, amelyet 1996-ig sikerrel alkalmazott az Egyesült Államokban. Lelepleződésük után, az ő történetük alapján készült Ben Younger magyarul Brókerarcok címen forgalmazott filmje. Utóbbi azért érdekes, mert a film „tananyag volt” a Capital Partnersnél.

A cég tevékenységével összefüggésben alig egy évvel a magyarországi piacra lépésük után érkeztek az első panaszok a hatóságokhoz. Odahaza, Csehországban is vizsgálódtak a cég ellen, sokáig mégsem történt semmi. Azért nem, mert a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatót csak az a felügyelet vizsgálhatta, ahol bejegyezték (esetükben a cseh jegybank). A magyar felügyelet végül 2009-ben két közleményben figyelmeztette az ügyfeleket a Capital Partners által kínált befektetések különösen kockázatos voltára.

Esetünkben a kockázat azt jelentette, hogy volt olyan ügyfél, aki egy részvényügyleten akár 60-70 százalékos hasznot is realizálhatott volna, a Capital Partnerstől azonban egy fillért sem kapott, mondván: a jutalékok felemésztették a hozamot. A cég ugyanis minden tranzakció után két százalék jutalékot számolt fel, függetlenül attól, hogy azon nyert vagy vesztett az ügyfél. A tranzakciók számának növelésében voltak érdekeltek, nem „a nyereségtermelésben”.

 

nol.hu (Fotó: A rendőrség 2010-ben szállta meg a cég irodáját // Móricz-Sabján Simon / Népszabadság)