Az egri várban jelenleg is EU-s támogatásból turisztikai attrakciós fejlesztés zajlik, a mostani rekonstrukció azonban csupán a vár egészének 30 százalékát érinti, és a tervek szerint év végére be is fejeződik.

„A falak ereje nem a kövekben vagyon, hanem a védők lelkében” – írta Gárdonyi Géza az Egri csillagokban. A 21. századi „várvédők” ma már kevésbé jártasak a hadviselésben, mint a költségvetésben. Egy várat fenntartani manapság ugyanis sokkal inkább „házmesteri” feladat, ráadásul inkább viszi a pénzt, mint hozza. A jelenleg is zajló, valamint a jövőre induló, nagyszabású rekonstrukciós projektek egy része EU-s támogatásból valósul meg - írja a hirado.hu.

Az egri Dobó István Vármúzeum a vár tulajdonosával, az egri önkormányzattal közösen egy, az egész várat érintő komplex felújítási tervet dolgozott ki. „Uniós forrásokból újítjuk fel azt a várat, amely anno megvédte Európát” – mondta még áprilisban Orbán Viktor miniszterelnök. A meghirdetett kormányhatározat értelmében további hatmilliárd forintot szánnak – több forrásból és különböző ütemben – a vár felújítására.

Berecz Mátyás, az egri Dobó István Vármúzeum igazgatója szerint azonban a teljes rekonstrukció összege meghaladja a hatmilliárd forintot. A hirado.hu-nak elmondta, hogy a vár teljes területe 4,7 hektár és a felújítás tervezésénél ésszerű volt komplexen gondolkozni, a teljes rekonstrukciót megtervezni. Hozzátette, hogy nem is mindig célszerű az egészet egyszerre kivitelezni. Az igazgató szerint figyelembe kell venni, hogy egy-egy felújításnak mekkora a hozadéka, szakmai, gazdasági és turisztikai szempontból mennyire fenntartható. Ezért a jövőre induló Nemzeti Várprogramban is ennek a komplex tervnek csupán egy részével pályáznak a maximálisan elnyerhető 1,5 milliárd forintra. Az első ütemben szereplő várakra 4,5 milliárd forint a keretösszeg.

Berecz Mátyás szerint több fontos szempontot is értékelni kell egy-egy felújítás során: a vár nemzeti emlékhelynek számít, és mint ilyen, elsődleges célként egy európai szintű turisztikai központ létrehozása a feladat. Valamint figyelembe kell venni azt is, hogy vár a régió egyik fontos turisztikai célpontja és bevételi forrása, ezért a felújítás alatt sem zárhat be. A szakember szerint éppen ezért átgondolt, működőképes fejlesztési stratégiára van szükség, amellyel jelentősen emelkedhet a látogatószám és költséghatékonyabbá válhat a működtetés.

Fotó: MTI / Komka Péter

Ez történik Diósgyőrben is, ahol az eddigi felújítás nagyobb részét – 2,2 milliárd forintot – EU-s forrásból finanszírozták. Ez a felújítás volt egyébként a főpróba, L. Simon László tavaly megállapította: „a diósgyőri vár újjáépítése iránymutató a következő évtizedek műemléki rekonstrukciói, így a budai vár esetében is".

A borsodi vár kiépítésével azonban nem mindenki értett egyet, az Örökségfigyelő blog szerint ezek a beavatkozások a műemlékek megszokott látványát gyökeresen megváltoztatják. "Ezeknek az építményeknek a képéhez éppen úgy hozzátartoznak ma a hiányzó falszakaszok, mint a meglevők. A római Colosseumot vagy a Stonehenge-t is hiányos állapotukban fogadjuk el természetesnek” - írták.

A kormány még június végén elfogadta a Nemzeti Várprogramot, amelynek kertében 2020-ig 31 állami tulajdonú, hazai vár teljes vagy részleges felújítása történik meg. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, L. Simon László akkor arról beszélt, hogy a 25 milliárd forint összköltségvetésű program fő célja a tartósan állami tulajdonú műemléki állomány fejlesztése, valamint a természeti és kulturális örökség védelme.

Az uniós és állami forrásból finanszírozott várprogram jövőre kezdődő, 4,5 milliárd forintos első ütemében a diósgyőri, az egri, a kisvárdai és a sümegi vár fejlesztése valósul meg. A 2017-ben induló, több mint 12 milliárd forintos második ütemben a szigetvári, a gyulai, a cseszneki, a tatai és a visegrádi vár, valamint a mosonmagyaróvári Óvári vár, a dobai Somlói vár, a nagyvázsonyi Kinizsi-vár, a szerencsi Rákóczi-vár, Csókakő vára és a várpalotai Thury-vár újulhat meg, valamint a helyreállított várgesztesi és simontornyai vár korszerűsítését végzik el.

A tervek szerint 2017 végén, 2018 elején induló, 8,5 milliárd forint költségvetésű harmadik ütem keretében további 14 helyszínen: Ónod, Sirok, Esztergom, Nógrád, Szigliget és Hollókő váránál, valamint a regéci várnál, a sárospataki Rákóczi-várnál, a szögligeti Szádvárnál, Drégelypalánkon Drégely váránál, a kereki Fejérkő váránál, a sárvári Nádasdy-várnál, a döbröntei Szarvaskő váránál, továbbá Gyulakeszin Csobánc váránál valósulnak meg állagmegóvási, rekonstrukciós, illetve turisztikai fejlesztési munkálatok.

hirado.hu (Címlap: Fotó: MTI / Vajda János)