Előfordulhat, hogy a brit belpolitikai válság miatt a szigetország időlegesen felfüggeszti a kilépést.

Ha már így alakult, nem kell elsietni. Hagyjuk kicsit leülepedni a dolgot – egyre inkább ilyen és ezekhez hasonló vélekedések veszik át a döbbenet helyét Brüsszelben, ahol ma először rendkívüli parlamenti ülésen, utána pedig a tagországok állam- és kormányfőinek találkozóján tekintik át a Nagy-Britannia uniós tagságáról tartott szavazás után kialakult helyzetet.

A lapunk által tegnap megszólaltatott különböző beosztású brüsszeli tisztségviselők eltérő jelzőkkel bár, de egyöntetűen súlyos szavakkal írták körül az unió döntéshozatali központjában uralkodó állapotokat négy nappal a referendum után. A lényeg megtörtént, de még semmi nem kezdődött el – ezt viszont bárki megállapíthatja, hiszen a jelek arra mutatnak, hogy Nagy-Britannia a kivárásra játszik, és nem léptette életbe az unióból való kilépést szabályozó 50. cikkelyt, mindeddig nem küldött levelet ebbéli szándékáról az uniós vezetőknek. Egy névtelenséget kérő bizottsági forrásunk szerint az elmúlt napok sűrű történései leginkább a szétcsúszás jeleit mutatják, példa erre az alapító hatok szombati találkozója, az Európai Bizottság brit tagjának lemondása, valamint a brit unióellenes UKIP párt képviselőinek demonstratív búcsúja a parlamenti ülésteremtől.

Rendkívüli helyzet

Az unió történetében egyedülálló esettel állunk szemben, hiszen az egyirányú utcának gondolt, egyre csak bővülő közösségről most először bizonyosodik be, hogy nem lehetetlen a kiválás. A helyzet azért is rendkívüli, mert egy uniós kérdésben tartott népszavazás egyrészt egy nap alatt belpolitikai válsághoz vezetett, másrészt épp ez a válság az unió gépezete továbbmozdításnak az akadálya. Rengeteg kérdésre kellene választ találni a csúcson, de az már most sejthető, hogy eljött a jogászok ideje, mert a jelen helyzetben az angolszász precedensjog hagyománya találkozik a római jogból táplálkozó uniós joggal. Míg Londonban azon gondolkodnak, hogy lehet-e megismételt népszavazást tartani a tagságról, addig Brüsszel a kilépés mechanizmusának járatlan útja miatt izgul. És bármilyen kiemelt szerepe volna egy ilyen helyzetre összehívott uniós csúcsnak, a brit tétlenkedés miatt nagy az esély arra, hogy a holnapig tartó tagállami találkozó is jellegtelen tanácskozássá válhat, egy lesz az áttörést nem hozó, csupán a döntést későbbre halasztó csúcsok sorában.

Hogy még mindig a csütörtökön előállt helyzet néma szemlélése folyik, azt John Kerry tegnapi brüsszeli látogatása is jól érzékeltette. Az amerikai külügyminiszter lényegében az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács által közösen jegyzett múlt pénteki közleményt visszhangozta, miszerint a britek demokratikus módon fejezték ki véleményüket, amelyet mindenki sajnál, de egyúttal elismer. A tárcavezető ugyanakkor óvott az improvizálástól, a fejvesztett kapkodástól, a helyzet más kárára történő kihasználásától. Pedig éppen ezek azok a folyamatok, amelyeknek a csíráit Brüsszelben érzékelni lehet. A hatok szombati találkozóját a kétsebességes Európa tényleges megszületésének időpontjaként emlegetik, a több mint ezer brit uniós tisztségviselő pozíciójára egyesek máris rástartolnának, mindeközben Nagy-Britannia hallgat. Éppen ezért lesz rendkívüli fontosságú David Cameron brit kormányfő mai megszólalása a csúcstalálkozón.

mno.hu