Vera Jourová szerint logikus, hogy akik 2020 után is jelentős EU-pénzt akarnak kapni, vessék alá magukat a most 20 tagállammal felálló új uniós intézmény joghatályának.

Magyarország, illetve további 7 tagállam egyelőre kimaradna ebből az együttműködésből, de ez a mai újabb erős üzenet, lehet, hogy megváltoztatják majd az álláspontjukat. 

Összekötnék a két dolgot

Vera Jourová uniós igazságügyi biztos a Politiconak adott ma interjút, amelyben azt a saját (egyelőre nem az Európai Bizottság által jóváhagyott!) javaslatát rögzítette: az európai ügyészi hivatalban (EPPO) való részvételhez kötné a kohéziós támogatások kifizetését 2020 után a tagországok számára. Szavai szerint

Nemcsak a kockán forgó pénzről van szó, hanem az adófizetők bizalmáról. Logikus, hogy az ügyészség felügyelete alá kellene tartoznia azoknak a tagországoknak, amelyek további masszív pénzügyi támogatásokat szeretnének

- mondta az uniós biztos.

A cseh uniós biztos javaslata értelmében az európai ügyészi hivatalból kimaradó tagállamok 2021-től nem részesülhetnének a kohéziós forrásokból, amelyek a 2014-2020-as költségvetési ciklusban 63,4 milliárd eurót (19,6 ezer milliárd forintot) tesznek ki.

A 2020 utáni keretösszeg értelemszerűen még nem ismert, hiszen a következő hónapokban induló konkrét tárgyalások eredményétől függ majd.

Megerősített együttműködéssel áll fel az Európai Ügyészség

Az ügyészséget, amelynek felállítására először 2000-ben tettek javaslatot, teljes konszenzus hiányában úgynevezett megerősített együttműködési eljárással fogja létrehozni a tagállamok egy csoportja.

Az uniós igazságügyi miniszterek csütörtöki tanácskozásán várhatóan húsz tagállam képviselője fogja jelezni országa részvételi szándékát, az üzenetet tehát erre az ülésre időzítette (újra) a cseh uniós biztos.

Magyarország mellett Lengyelország, Hollandia, Málta és Svédország is jelezte, hogy jelenlegi formájában nem támogatja az európai ügyészség létrehozását, Dánia, Írország és Nagy-Britannia pedig jelenleg sem vesz részt a bel- és igazságügyi együttműködésnek ezen a területén.

Vera Jourová ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a javaslata nyomán végül ezen országok is a csatlakozás mellett fognak dönteni.

A megerősített együttműködési mechanizmus lehetővé teszi, hogy tagállamok egy jelentős számú csoportja teljes konszenzus hiányában is előrelépjen az integráció elmélyítésében.

A szabályok értelmében legalább kilenc tagország közösen dönthet úgy, hogy végrehajt olyan intézkedéseket, amelyekről nem sikerült teljes egyetértésre jutni korábban.

A megerősített együttműködéshez utólag bármely tagállam csatlakozhat. A szabályozást az érintett tagállamok mellett az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Már bedobta az uniós biztos - magyar ellenvetések

Vera Jourová januárban tárgyalt a magyar hatóságokkal és akkor azt jelezte, hogy három főbb fenntartásuk van a hatóságoknak az EPPO-hoz való csatlakozással: 

1. a majdani EPPO-főügyész hatáskörébe tartozna a határokon átnyúló áfa-csalásokkal való visszaélések vizsgálata is, amit Budapest nem támogat
2. a magyar kormány álláspontja szerint jelenleg is vannak olyan intézmények, mint például az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amelyek eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben, amelyek meggyengülnének egy új intézmény felállításával (azt, hogy ez az érv mennyire helyénvaló és pontosan mit csinál majd az EPPO, lásd alább)
3. a magyar kormány szerint a magyar részvételhez módosítani kellene az alkotmány ügyészségre vonatkozó részeit.

Mit tehet az OLAF és mit nem?

A középső magyar érv kapcsán fontos tudni: itthon az EU-pénzek felhasználása körüli problémák jelzése döntő részben nem a hatóságok felől érkezik (2 jelzés) az OLAF-hoz, hanem magánszemélyi bejelentésre (20 jelzés), és ezt a minap közzétett 2016-os OLAF-jelentés is jól mutatta.

Emellett azt is fontos tudni, hogy az OLAF kizárólag igazgatási vizsgálatokat, ún. adminisztratív nyomozásokat végezhet az EU költségvetését károsító cselekmények és az uniós tisztviselők súlyos szabályszegéseinek a feltárása érdekében, miközben nem indíthat büntetőeljárásokat és vádat sem emelhet.

Mivel tehát az OLAF nem intézkedhet a tagállamok hatóságai helyett, ezek közreműködésének elmaradása esetén hatástalanok az OLAF ajánlásai.

Éppen emiatt, illetve a határon átnyúló visszaélések, korrupciós ügyekbeli tehetetlenség miatt maga az OLAF vezére szorgalmazta a minap Budapesten, hogy az országnak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez, ami így javítaná a korrupcióelleni küzdelem hatékonyságát.

Mi állhat a háttérben?

A cseh biztos már a januári látogatásakor is utalt rá, hogy a jövőben a strukturális és kohéziós alapokhoz való hozzáférést akár az EPPO-ban való részvételhez is köthetik, de ezt akkor még nem lehetett hivatalos bizottsági javaslatnak tekinteni.

Most sem, ez "csupán" az illetékes uniós biztos javaslata.

Mindenesetre árulkodó, hogy ez az újra bedobott javaslat azután érkezett, amikor a múlt héten bedobott német javaslatot (jogállamisági keretek meglétéhez kötnék a 2020 utáni kohéziós pénzek kifizethetőségét) Jean-Claude Juncker bizottsági elnök lényegében lesöpörte az asztalról.

Emellett a regionális politikáért felelős uniós biztos a Portfolio-nak szintén azt jelezte, hogy ellenzi az ilyenfajta "árukapcsolást".

A jelek szerint a brüsszeli testületen belül most újra elővették a saját "zsaroló" kártyát, hogy nyomást gyakoroljanak a fenti tagállamokra. Azt, hogy ebből az "árukapcsolásból" lesz-e tényleg valami, egyelőre bizonytalan.

Az új szervezetről

Az EPPO az Olaszországban létrehozott maffiaellenes bűnüldöző szervekhez hasonló független testület lesz, ami képes lesz bonyolult ügyekben is gyorsan nyomozást indítani. Az OLAF és az Eurojust tevékenységét fogja kiegészíteni, amelyek nem tudnak önállóan nyomozni vagy vádat emelni.

Mihelyt az EPPO létrejön és elkezd működni, a Bizottság szerint az Eurojustot is tehermentesítheti, amely így más bűnügyekre, főleg a terrorizmus elleni harcra összpontosíthat majd.

A Csalás Elleni Hivatal (OLAF) nyomozás elindítására vagy vádemelésre vonatkozó ajánlásainak jelenleg mindössze a 40 százalékát követik a tagállami hatóságok, azaz a gyanús ügyek 60 százaléka folytatás és következmények nélkül marad.

Ebben is hozhat változást az EPPO felállítása, hiszen az új uniós intézmény a határokon átnyúló áfa-csalásokon kívül az uniós forrásokkal összefüggő korrupciós ügyekben is nyomozhat majd.

Becslések szerint a tagállami költségvetéseket minden évben minimum 50 milliárd euróval rövidítik meg a határokon átnyúló áfa-csalások, s azok közül is a legelterjedtebbnek számító körhinta-csalások.

Sok olyan, több tagállamot érintő visszaélés van, ahol a tagállami ügyészek hatásköre nem kellően tág ahhoz, hogy gyorsan és hatékonyan tudjanak fellépni a bűnüldöző szervek.

portfolio.hu