A pitypangról pedig eszbe jutott Kerényi Imre bácsi és az ő Krónikája.

Szóval, kinyílott a piytpang.

"Szökkenj pajtás,
pattanj ki az ágyból, 
rózsaszínű hajnalt
virágzik a rét.
Dombokon, völgyeken barangolunk együtt,
menetelő kedvünk
egy ütemre lép.

Kinyílott a pitypang,
kivirult a rét,
sárgarigó rikkant,
víg dala szárnyal szét.
Ocsúdik a kaptár, 
döng a kicsi méh,
édes mézre éhes, 
száll a virág felé.

Víg a fa, gyógyítja
harkály doktor,
kék vízű tó partján
két gém áll.
Kinyílott a pitypang,
üzennek a fák,
csalogat a visszhang,
új öröm vár most ránk."