fbpx Mérföldkőhöz érkezett a kínai űrprogram | CIVILHETES

h i r d e t é s

Mérföldkőhöz érkezett a kínai űrprogram

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Mérföldkőhöz érkezett a kínai űrprogram

2021. október 18. - 07:39

 

Kína három űrhajóst készül küldeni a saját űrállomására, mindannyian fél évig élnének ott. Új mérföldkő ez az elmúlt évek gyorsan fejlődő űrprogramjában. - írja a Szabad Európa

A Sencsou–12 érkezése a kínai űrállomásra 2021. június 17-én

Ez lesz Kína leghosszabb, ember által végrehajtott küldetése az űrben. Soha egyetlen kínai űrhajós sem volt fent ilyen sokáig. A Sencsou–13 űrhajót várhatóan szombat reggel lövik fel egy Hosszú Menetelés–2F rakétával a Csiucsüan műholdindító központból a Góbi-sivatag szélén, Kína északnyugati részén.

Szeptember közepén tért vissza az első legénység, amely kilencven napos küldetést teljesített az űrállomás fő moduljában.

Veteránok

Az új legénységben helyet kapott két űrveterán. Az 55 éves Csai Csi-gang pilóta hajtotta végre Kína első űrsétáját. A 41 éves Vang Ja-ping, aki az egyetlen nő a misszióban, kísérleteket végzett és valós időben vezetett természettudomány-órát, amikor Kína egyik korábbi kísérleti űrállomásán tartózkodott. A 41 éves Je Guang-fu most először utazik az űrbe.

A missziótól az eredeti legénység munkájának folytatását várják. Az elődök két űrsétát hajtottak végre, tízméternyi mechanikus kart telepítettek és videohívást folytattak Hszi Csin-ping kínai vezetővel.

Kilövésre készen



A Hosszú Menetelés–5 Y5 típusú hordozórakéta modellje, amely a kínai Holdra szálláskor repítette a Csang-o–5 kínai űrszondát

A kínai űrügynökség igazgatóhelyettese, Lin Hszi-csiang elmondta, hogy a rakétát már feltöltötték üzemanyaggal, és készen áll a rajtra. „A Sencsou–13-missziót végrehajtó összes rendszer átfogó próbán esett át. A legénység jó állapotban van, az indulást megelőző előkészületeik rendben vannak” – mondta Lin a csütörtöki tájékoztatón.

A legénység tervezett programjában szerepel maximum három űrséta, olyan berendezések beszerelésére, amelyek lehetővé teszik az állomás bővítését, az életkörülmények ellenőrzése a modulban, valamint kísérletek elvégzése az űrgyógyászatban és más területeken – közölte Lin.

Még két modult csatolnak hozzá

Az űrprogramot működtető kínai hadsereg kevés részletet közölt, de azt elárulta, hogy az elkövetkező két évben több legénységet is küld az állomásra, hogy teljes mértékben működőképessé tegye. A Sencsou–13-é lesz az ötödik küldetés, beleszámítva a legénység nélküli utakat is a felszerelés szállítására.

Ha hozzácsatolják a két további modult – a Mengtiant és a Ventiant is –, az űrállomás körülbelül 66 tonnát fog nyomni, ami töredéke a Nemzetközi Űrállomás súlyának. Az utóbbi 1998-ban kezdte működtetni első modulját, és befejezése után körülbelül 450 tonna lesz. Lin elmondta, hogy a két további modult a jövő év vége előtt küldik fel, amikor a Sencsou–14 még meg nem nevezett legénysége tartózkodik majd az űrállomáson.

Kizárták a Nemzetközi Űrállomásról

Kínát jórészt programjának titkos jellege és a szoros katonai kapcsolatok miatti amerikai kifogások okán zárták ki a Nemzetközi Űrállomásról. A kilencvenes évek elején saját űrállomások építését tervezte, és két kísérleti modulja volt, mielőtt elkezdte az állandó állomás létrehozását.

Az amerikai törvények megkövetelik a kongresszusi jóváhagyást az amerikai és a kínai űrprogramok közötti kapcsolattartáshoz, de Kína együttműködik olyan országok űrszakértőivel, mint Franciaország, Svédország, Oroszország és Olaszország.

Várják más országok űrhajósait is

Lin közölte, hogy Kína kiterjesztette az együttműködést, Je Guang-fu 2016-ban kiképzést kapott az Európai Űrügynökségnél, 2017-ben pedig európai űrhajósok vettek részt Kína tengeri túlélési képzésén.

„Üdvözöljük más országok űrhajósait, akik eljönnek űrállomásunkra, és nemzetközi együttműködést folytatnak – mondta Lin. – Úgy gondoljuk, hogy miután az állomás belép az üzemeltetés és a hasznosítás szakaszába, több külföldi űrhajós látogat majd oda.”

Kína hét missziót indított legénységgel, összesen tizennégy űrhajóssal 2003 óta, amikor a volt Szovjetunió és az Egyesült Államok után harmadikként küldött önállóan embert az űrbe. Két kínai űrhajós kétszer repült.

Hold- és Mars-kutatás



A Tiencsou–1 marsjáró egyik modellje

A legénységi küldetések mellett Kína kiterjesztette a munkát a Hold és a Mars kutatására, beleértve egy holdjáró elhelyezését a Hold kevéssé feltárt túlsó oldalán, és holdkőzetek visszajuttatását a Földre, először a hetvenes évek óta.

Kína idén is leszállt Tianven–1 űrszondájával a Marson, az ezt kísérő Csurong marsjáró az élet bizonyítékait kutatta a vörös bolygón.

Titkos űrrepülőgép

Más programjainak célja talajgyűjtés egy aszteroidáról és további holdminták Földre szállítása. Kína is kifejezte azt a törekvését, hogy emberekkel szálljon le a Holdon, és esetleg tudományos bázist is építsen ott, bár az ilyen projektekre nem javasolt még ütemtervet. Állítólag egy rendkívül titkos űrrepülőgép is fejlesztés alatt áll.

Készült az AP tudósításának felhasználásával. / Szabad Európa

„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”


 

Kommentek

h i r d e t é s