Magyarország nem először kerül a népességarányos koronavírusos halálozási statisztika élére. Sőt, volt időszak, amikor nemcsak egy-egy napra vagy hétre, hanem a járvány kirobbanása óta az összesített halálozásban is vezetett. Persze tény, hogy az egyes országokban eltérő módszertannal számolják a koronavírusos elhunytakat, a nagykép egyértelmű, hazánkban sokan halnak meg a koronavírus következtében még ma is európai összevetésben.

Röviden nézzük meg, hogy melyik hullámban miként alakult a halálozás Magyarországon:

• Az első hullámban (tavaly tavasz és nyár között) Magyarország azonnal lezárt, ezért nagyon kevesen hunytak el a vírussal összefüggésben. Összesen 600an hunytak el az időszakban, így az egyik legjobban védekező ország voltunk a vírus terjedése szempontjából. Kimondhatjuk, hogy a lezárás hatására valójában nem volt első hullám hazánkban.
• A második hullámban (tavaly ősz és tél közepe között) későn vezetett be intézkedéseket, amelyek nem voltak elég hatékonyak, így ebben a hullámban már több mint 12 ezren haltak meg.
• A harmadik hullámban (idén év eleje és tavasz között) 18 ezren haltak meg a koronavírus miatt, ezzel Magyarország beírta magát azon országok közé, ahol a leghalálosabb a vírus. Ebben a hullámban már a megkésett és gyenge korlátozások miatt túlcsordultak a kórházak.
• A negyedik hullámnak (idén ősszel kezdődött és még tart) már másképp kellett volna alakulnia, hiszen rendelkezésre állnak az életmentő oltások. Azonban az alacsony átoltottság, a gyorsan terjedő delta variáns és a korlátozásmentes élet elegyeként az elmúlt napokban ismét többen haltak meg Magyarországon a Covidban, mint bárhol a világon.

A halálozási csúcs mellett a többlethalálozást kellene figyelni (mennyivel halnak meg többen, mint a historikus átlag), abban nem vagyunk ugyanannyira elől a listán, de ebben is az élbolyban vagyunk, illetve a negyedik hullám hatása még nem jelent meg a statisztikában, ami miatt még később, utólag előbbre kerülhetünk.

Immár 35 ezer fő feletti halálos áldozata van nálunk a járványnak, de mi okozta ezt a kedvezőtlen helyzetet?

Nagy járványhullámok

Mindenekelőtt az, hogy az első hullámon kívül mindegyik járványhullám hatalmas volt. A vírus elleni védekezés egyik módszere az, hogy „döngöld földbe a görbét”. Ezzel Magyarország csak az első hullámban élet, aminek komoly gazdasági ára volt. A másik módszer az, hogy ha nem is kerülöd el a járványhullámot, de „laposítod”. Vagyis a kormányzat széleskörűen tesztel, karanténba helyezi a betegeket, a gyanús eseteket, a kontaktszemélyeket, bevezeti a maszkviselési kötelezettséget, ha megjelenik a vírus, így sokkal lassabban terjed a vírus, mintha elengedné annak kontrollját. A harmadik módszer az – amit Magyarország követ –, hogy keveset tesztel, nem jellemző a kontaktkutatás, és nincsenek korlátozások egészen addig, amíg a kórházak terhelése nem kezd megemelkedni.

A negyedik hullám nem hozott megváltást, hiszen az átoltottság nem vált olyan magassá, hogy az ország elérje a közösségi immunitást, miközben korlátozó intézkedések gyakorlatilag nem voltak. Vagyis továbbra is sok embert tudott megfertőzni a vírus, így döntő többségében az oltatlan társadalom megterheli a kórházakat, ami magas halálozáshoz vezet.

Vagyis a magas halálozást elsősorban az okozza, hogy hatalmasak a járványhullámok, egyre több és több ember fertőződik meg, akiket az egészségügynek el kellene látnia. Amíg nem volt oltás, addig a gyenge korlátozások miatt lett nagy a járvány, a negyedik hullámban pedig az oltottak arányának alacsony szintje párosult az intézkedések hiányával.

Rossz egészségi állapot

A koronavírus elsősorban az idősekre és a betegekre veszélyes. Igaz, nem csak rájuk, de leginkább ők jelenik a kockázati csoportokat. A többiek alapesetben megúszhatják kórházi kezelés nélkül, ám nem szabad elfelejteni, hogy náluk is okozhat súlyos lefolyást a vírus.

Magyarországon pedig nagyon sok az alapbetegséggel küzdő ember. Természetesen itt nem arra kell gondolni, ha valakinek ízületi panaszai vannak vagy fáj a háta, sokkal inkább a magas vérnyomásra, a cukorbetegségre, a szív- és érrendszeri betegségekre, vagy pl. a daganatos megbetegedésekre. A Portfolio a járvány elején készült becslése szerint Magyarországon 4-5 millió ember számít veszélyeztetettnek a koronavírus miatt. Közülük közel 2 millióan életkoruk miatt veszélyeztetettek, a többiek pedig alapbetegségük miatt. A leginkább kitettek azok, akik idősek és betegek is.

A KSH egy későbbi kiadványából kiderült, hogy a lakosság 30%-a magas vérnyomással küzd, közel 13%-nak magas a koleszterinszintje, illetve 9%-ot cukorbetegséggel kezelnek. 2019-ben a magyar lakosság 48%-a számolt be arról, hogy saját bevallása szerint van krónikus, legalább 6 hónapja fennálló betegsége. Van, aki egyszerre több megbetegedéssel is küzd.

Zacher Gábor, orvos szerint a halálozásoknál figyelembe kell venni, hogy a magyar lakosság egészségi állapota az EU-ban az egyik legrosszabb. A megelőzhető betegségek és a daganatos betegségek szempontjából elsők vagyunk. Említette a rizikófaktorok között az elhízást, a cukorbetegséget, a dohányzást, az alkoholt – fogalmazott.

Túlterhelődő, leharcolt egészségügy

A második és negyedik hullámban érdemi leterhelődés alatt működik az egészségügy, a harmadik hullámban pedig teljesítőképessége felett működött. A járványgörbe laposítása tehát azért is fontos, hogy ne terhelődjön le olyan mértékben az egészségügy, amivel kezelhetetlenné válik a helyzet.

Amikor kevés beteg van kórházban, akkor mindenkire nagy figyelmet tudnak fordítani az orvosok, amikor viszont naponta többszázan kerülnek kórházba, akkor egyre kisebb figyelem jut egy betegre. Összességében tehát nem a kórházi ágyak összes száma jelenti az egészségügy korlátját, hanem az orvsok és szakápolók száma, illetve az, hogy milyen ütemben nő a kórházak terhelése.

Ha nem lenne túlterhelődve az egészségügy, akkor sem lenne minden rendben. „Leharcolt állapotban van az egészségügy, kevés volt a fejlesztés az elmúlt 30-40 évben” – mondta Rusvai Miklós víruskutató. (Portfolio)