Jövőre sem csökken a társasági adó, és a banki különadó korlátos mérséklésén túl más tehercsökkentés sem várható.

A pénzt elviszik az útépítések és az ingyenes gyermekétkeztetés. Emiatt közalkalmazotti béremelés se nagyon lehet. A költségvetés tervezetét május közepén nyújthatja be a kormány a parlamentnek

Nő a kétgyermekes családok adókedvezménye, nagy valószínűséggel csökkenhet a bankadó a hitelezést növelő pénzintézeteknek, és mérséklődhet a reklámadó is – árult el néhány részletet Orbán Viktor kormányfő szokásos péntek reggeli rádióinterjújában a jövő évi költségvetésről. A miniszterelnök már korábban bejelentett intézkedéseket ismertető szavai azonban megerősítették: a néhány hónapja meglebegtetett adócsökkentési programból aligha lesz valami.

A bankadó csökkentése az EBRD-vel kötött szerződésben vállalt kötelezettség (emiatt még a Quaestor-ügyben is csak a pénzintézetek egyetértésével kártalanítanák az ügyfeleket). A reklámadó mérséklése – mint megírtuk – pusztán néhány nagy szereplőnek kedvez, a közepesek többet fizetnek majd, míg a kétgyermekesek adókedvezményének növelése bejelentett program.

Más kérdés, hogy ennek fennmaradása is jó hír: a társasági adó esetében ugyanis tovább tolódhat a mérséklés. Orbán Viktor azt mondta „nem tartja valószínűnek”, hogy az egykulcsos társasági adó bevezethető 2016-ban. Pedig a lépést, amely szerint a 10 százalékos adó lenne érvényes mindenkire, még 2015-ről tolták arrébb egy évvel. Az adócsökkentés hatásával érdemben számoltak a hosszú távú költségvetési tervezéskor is – de úgy látszik, szükség volt most az ebből kinyerhető 82 milliárdra.

A pénz útépítésre kell: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter hat tételből álló, 600 milliárdos, magyar költségvetésből finanszírozott gyorsforgalmi programot jelentett be csütörtökön, amit pénteken egy hetedik tétel, az M3-as sztráda és Eger közti út négy sávossá fejlesztése egészített ki. A kormányfő a hevesi megyeközpontban járva 2018-ra ígérte az építkezés befejezését.

Orbán Viktor közlése szerint jelentős változás lesz még, hogy szeptembertől a gyermekek mintegy 90 százaléka napi háromszor ingyenesen étkezhet majd a bölcsődékben és az óvodákban. (Ez annyit jelenthet, hogy a mainak vélhetően mintegy kétszeresére emelik az étkeztetésre nyújtott állami normatíva összegét, 60 milliárdos kiadási többletet bevállalva a büdzsében).

Minderre a hiánycsökkentési terveket betartva is lehet fedezet, bár azokból az adócsökkentésekből, amelyeketVarga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentett be korábban (egykulcsos szja és áfa-csökkentés) nem lesz így semmi. A hosszú távú költségvetési tervekben a Nemzetgazdasági Minisztérium jövőre 60, 2017-re és 18-ra pedig 320, illetve 600 milliárdos „adócsökkentési és fejlesztési alapot” különített el. Ez volt az a pénz, amelyet a kormányzat tulajdonképpen felhasználhat a következő években a gazdaságpolitikai céljai megvalósításra. A jövő évi keretet a bankadó csökkentése elviszi, de további 80-80 milliárddal mérsékli a további esztendők szabadon felhasználható összegét is. A mozgásteret azonban növeli a társasági adócsökkentés újbóli elhalasztása: ez több mint 80 milliárdot hoz. Ezen kívül a gazdaság fehéredéséből, a vártnál nagyobb növekedésből származó többlet is fedezetet nyújthat az új programokra. A gyermekétkeztetés finanszírozásának növelése 60 milliárdba kerül, így útépítésre – a fehéredési bevételek nélkül– jövőre 20, azt követően pedig 100, 2018-ban pedig 380 milliárd juthat. Ez annyit jelent, hogy másra nemigen futja majd, így például közalkalmazotti béremelés se nagyon lehet majd jövőre, ahogyan be kell fagyasztani a dologi kiadások növekedését is. Ezzel egyébként a korábbi tervek is számoltak.

A költségvetés tervezetét Orbán Viktor szavai szerint a következő kormányülésen nyújtja majd be Varga Mihály pénzügyminiszter. Miután ezen a héten nem lesz kormányülés (ezt korábban Lázár János közölte) a büdzsétervet először április 22-én tárgyalhatja majd a kabinet. Ez annyit jelent, hogy a költségvetés május közepén kerülhet majd a Parlament elé, holott korábban április végi beterjesztést terveztek. Most már a kommunikált cél, hogy a büdzsét a tavaszi ülésszak befejezése, vagyis a nyári szünet előtt fogadják el, amire a májusi benyújtás esetén némi rohammunkában lesz még esély.

Az NGM egyelőre nem közölte lapunkkal, mikor kerülhet a terv az Országgyűlés elé. Kérdésünkre válaszolva annyit hangsúlyoztak, hogy a terveknek megfelelően haladnak, most a tárca egyezteti a költségvetési javaslatokat a szakminisztériumokkal. Ezt követően ismertették azt a tényt, hogy a kormányzati tárgyalást és elfogadást követően a Költségvetési Tanács kapja meg a tervezetet, majd annak véleményével együtt még egyszer tárgyal róla a kabinet (ennek minimum két hét átfutási időt kell adni), és ezt követően nyújtják be a tervet az Országgyűlésnek.

A maradványból is osztogattak

Miközben a kabinet a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent döntésével hivatalosan is átcímkézte a 2021-es vizes VB-re szánt pénzeket a 2017-es rendezvényre (de már dátum megjelölése nélkül), a tavaly el nem költött pénzek, a maradványok felhasználást is engedélyezte. Így a környezetvédelmi tárca kapott 1,6 milliárd forintot: a tavaly az uniós árfolyam-különbözetre félretett pénzt költheti el részben a hatóságai működtetésére, részben támogatásokra. Az Országgyűlés 110 millió forintos megtakarítását viszont a Terror-elhárítási Központ költheti el, míg a Miniszterelnökségen 277 milliós többletforrás jut majd így a Kormányablak program megvalósítására.

vg.hu (Forrás: maszol.ro)