h i r d e t é s

Nincsenek többé titkaink, egy géppel belelátnak a gondolatainkba

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam
a- a+

Nincsenek többé titkaink, egy géppel belelátnak a gondolatainkba

2019. november 06. - 11:36

Régóta a sci-fi filmek kedvelt témája a gondolatolvasás, egy orosz fejlesztés révén viszont mostantól a valóságban is beleláthatnak agyunkba. - írja az origo.hu.

Illusztráció: pixabay.com

A Neurobotics cég, valamint a Moszkvai Fizikai és Technológiai Intézet (MIPT) olyan berendezést dolgozott ki, amellyel non-invazív módon alkotnak képet egy személy agyi aktivitásáról. A kutatók videofelvételeket játszottak le a kísérlet résztvevőinek, miközben újfajta agy-számítógép interfésszel és EEG-vel monitorozták agyi aktivitásukat. A módszerrel a kutatócsoport valós időben sikeresen vizualizálta az alanyok gondolatait.

Az új találmánnyal elsősorban a sztrókon átesett vagy más kognitív zavarokkal küzdő embereken segítenének. Az MIPT kutatója, Vladimir Konyshev szerint a fejlesztéssel többek között az is lehetővé válik, hogy a szélütés miatt lebénult betegek pusztán elméjükkel mozgassák egy exoszkeleton karjait, vagy azt a kerekes széket, amiben ülnek.

Kétlépcsős kísérlet

Első lépésben az alanyoknak EEG-re kötve 20 percen keresztül kellett 10 másodperces videókat nézniük. A rövid filmek témájukat tekintve öt különböző kategóriába tartoztak. Mindeközben a moszkvai tudósok monitorozták a felvételeket néző emberek agyhullámait.

Ezt követően a szakértők két neurális hálózatot hoztak létre. Az egyik a kategóriáknak megfelelő vizuális „zajokat" hozott létre, a másik pedig az EEG adataiból állított elő ezekkel összevethető képi zajokat.
A kettőt összefésülve a mesterséges intelligencia pusztán az EEG információi alapján 90 százalékos pontossággal meg tudta mondani valós időben, mit is néztek a kísérletben résztvevő emberek.

Az orosz kutatók szerint a technika alapján nem lesz szükség többé komplex, műtéti beavatkozásokra ahhoz, hogy agyunk segítségével távolról mozgathassunk berendezéseket. A fejlesztést bemutató tanulmány egyelőre még nem jelent meg szakmailag lektorált lapban, így a bioRxiv oldalon érhető el.

origo.hu