Feljelentést tett az Átlátszó a szegedi HÖK-elnök pályázatai miatt
Hiába született jogerős ítélet, nem tették közzé a dokumentumokat – az egyetemi hallgatói önkormányzat csak pályázatnak nem tekinthető prezentációkat közölt, jóval túllépve a törvényi határidőt.
Ezekben Török Márk szerzőinket rágalmazza, HÖK-ös hatalomtechnikával és a hallgatók pártpreferenciáival foglalkozik - írja az átlátszó.
25 ezer hallgatót képvisel és mintegy 3 milliárd forint közpénz felett diszponál a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzata (EHÖK). Mégsem tudhatják az egyetem hallgatói sem, hogy mi alapján választják meg a hallgatói képviselet elnökét. 2007 óta Török Márk tölti be a tisztséget – eltekintve egy évtől, amikor fegyelmi ügyek miatt eltiltották. Évek óta egyedüli jelöltként indul a választáson, amit – rendszerint ellenszavazat és tartózkodás nélkül – meg is nyer.
Az EHÖK elnökének személyéről nem a hallgatók, hanem az EHÖK Választmánya dönt. Ennek elnöke ugyanaz a személy, mint az EHÖK elnöke, emellett az EHÖK általános és gazdasági alelnöke, valamint a kari HÖK-ök által delegált választmányi képviselők is helyet foglalnak a testületben.
Közfeladatot lát el a HÖK
Az EHÖK-elnöki pályázatokat 2013 őszén kértük először az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattól, de egyből falakba ütköztünk: álláspontjuk szerint ezek ugyanis nem tartoznak a közérdekű adatok körébe. Az EHÖK Felügyelőbizottságának akkori elnöke szerint már az is személyes adatnak minősül, hogy kik indultak a tisztségért. Ezért bírósághoz fordultunk, hogy kiderüljön, joguk van-e a hallgatóknak megismerni, hogy kik és milyen koncepcióval indultak az elnökségért.
A bíróság első- és másodfokon is kimondta, hogy a hallgatói önkormányzat közfeladatot lát el. Az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék a nyertes pályázatok kiadására kötelezte az egyetemet, míg másodfokon a Szegedi Ítélőtábla úgy változtatta meg a döntést, hogy valamennyi pályázatot közzé kell tenni és nem szabad kitakarni a pályázók nevét. Bár Török évek óta egyedüli pályázóként indul, a másodfokú döntés azért is fontos, hogy ha más hallgatói önkormányzatnál hasonló helyzet fordul elő, precedensként lehessen hivatkozni erre a döntésre.
Bűncselekmény gyanúja merült fel
A Szegedi Ítélőtábla jogerős ítélete, mely a pályázatok kiadására kötelezte az egyetemet, 2015. június 24-én kelt. Az ítélet kézhez vételétől számítva 15 napja lett volna az SZTE-nek, hogy közzétegye a pályázatokat. A bíróságra visszaérkezett tértivevény alapján az egyetemet képviselő ügyvéd július 14-én vette át az ítéletet, de augusztus 26-ig – a határidőt háromszorosan túllépve – semmi nem történt az ügyben.
Augusztus 26-án az ítéletre hivatkozva az EHÖK honlapján dokumentumokat hoztak nyilvánosságra. A honlapon lévő bejegyzésben azt írták: „a közérdekű per során a többszörösen hivatkozott SZTE adatkezelési szabályzat nem tartalmaz az EHÖK működésével kapcsolatban semmilyen megkötést, ahogy más felsőbb szintű jogszabály sem”. Hozzátették: az EHÖK-elnök „privát archívumából” igyekeznek megfelelni az ítéletnek, így kinyomtatott és újra beszkennelt PowerPoint-bemutatókat töltöttek fel, noha a pályázati kiírás fényképes önéletrajzot, motivációs levelet, 5-20 oldalas vezetői koncepciót és hallgatói jogviszony-igazolást ír elő.
A feltöltött dokumentumok nem képezik a pályázati kiírás részét, így az ítéletnek nem tettek eleget. Ezért közérdekű adattal visszaélés vétsége miatt, ismeretlen tettes ellen feljelentést tettünk. Ez a bűncselekmény már pusztán azzal megvalósult, hogy a határidőt túllépték.
Az EHÖK honlapjára öt dokumentum került fel. 2010 és 2013 között Török minden évben statisztikákkal készült, melyek azonban nem a HÖK hallgatókat kiszolgáló működésére fókuszálnak, hanem az elnök hatalomtechnikai játszóterére nyújtanak betekintést. Ezekben szó esik a hallgatók pártpreferenciáiról, arról, hogy hányan hajlandóak bármilyen cél érdekében támogatni a HÖK-öt, mennyien hajlandóak polgári engedetlenségben, blokádban részt venni a HÖK felhívására, vagy az egyetem fő döntéshozó testületében, a Szenátusban hányan vannak azok, akik együtt szavaznak a HÖK-kel. Szó esik arról is, hogy Török a saját utódlását készíti elő, noha az EHÖK-elnöki pozíciónak nyitottnak és szabadon választottnak kellene lennie.
Ezekkel a dokumentumokkal hamarosan külön cikkben, részletesen foglalkozunk majd.
Hazugságokkal szerezhetett mandátumot
2014-ben Török „rendhagyó pályázattal” készült, ekkor ugyanis már zajlott az EHÖK-elnöki pályázatok nyilvánosságáét folytatott per. A prezentációt már annak tudatában készítette el, hogy az valószínűleg nyilvánosságra fog kerülni. A korábbi évek helyzetértékelése helyett ugyanakkor Török az Átlátszó Oktatás szerzőit támadja indulatosan, személyeskedéstől sem mentesen – azt igyekszik bizonygatni, hogy szerzőink egy meg nem nevezett egyetemi vezető megbízásából, fizetségért cserébe támadják az ő személyét.
Török ezt abban is igazolva látja, hogy blogunk az EHÖK-kel foglalkozik, noha szerinte foglalkozhatnánk az egyetemmel is, mert az 60 milliárd forintot kezel, az EHÖK pedig „maximum 3 milliárd forintot”. „HOGY VAN EZ, KÉREM???” – teszi fel a kérdést a nem éppen higgadtnak tűnő Török, gyakorlatilag azt furcsállva, hogy az Átlátszó Oktatás blog egyébként a kezdetektől és köztudottan, kiemelten foglalkozik a hallgatói önkormányzatok átláthatóságával, nem csak az SZTE-n, hanem az ELTE vagy épp a HÖOK tekintetében is.
Végül Török maga jegyzi meg, hogy a szerzőink ellen felhozott állításait nem tudja bizonyítani. Ez nehéz is lenne, mert vagdalkozásai természetesen hamisak. Ha Török valóban ezekkel a kijelentésekkel „érvelt” saját megválasztása mellett 2014-ben, bátran állíthatjuk, hogy úgy szerzett mandátumot, hogy az EHÖK választmányát a rólunk szóló hazugságokkal félrevezette.
Feljelentésünk nyomán a hatóságok feladata lesz fényt deríteni arra, hogy létezik-e olyan dokumentum, amiből kiderül, hogy Török Márk, akit idén akár nyolcadszor is megválaszthatnak az SZTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának élére, hatalomtechnikai fejtegetéseken és szerzőink rágalmazásán túl mivel érte el sokszoros újraválasztását.