Nem lebonyolítani akarjuk az uniós források kifizetését, hanem azt befektetésként akarjuk felhasználni - jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio mai Uniós Források 2015 konferenciájának nyitóelőadásában.

A miniszter bejelentette, hogy idén 133 új pályázatot fognak meghirdetni a minisztériumok az új uniós ciklus terhére, összesen 2681 milliárd forint értékben. Azt is elárulta, hogy március végén, április elején jöhet az új közbeszerzési törvény, és az év második felében elfogadhatják a képviselők. - írja a profitline.hu

Az uniós források három célt szolgálnak Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint, aki a Portfolió Uniós Források 2015 konferencián tartott előadást: Magyarország belső megerősítése, versenyképesség javítása, valamint a magyar pozíció megerősítése a régióban. A végső cél, hogy Magyarország Közép-Európa zászlóvivő szerepébe kerüljön és a magyar gazdaság legyen a térség legversenyképesebb gazdasága - mondta.  

Az idei év legfontosabb feladatai között említette Lázár János az előző uniós ciklus pénzeinek teljes lehívását és a pénzek kifizetését, vagyis a korábbi hétéves ciklus (2007-2013) zárását. A legfontosabb feladat idén a forrásvesztés elkerülése - húzta alá. 

Lázár János és később Vitályos Eszter államtitkár is megemlítette, hogy a 2007-2013-as uniós ciklusban 8700 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre, ami nagyobb az eddig említett 8200 milliárd forintnál. Ebben valószínűleg a forint gyengülésének hatása játszik szerepet. 

Idén 2236 milliárd forintot kell kifizetni ahhoz, hogy Magyarország ne veszítsen egy fillért sem abból, ami 2007-ben rendelkezésre állt – tette hozzá a miniszter.

Emlékeztetett arra, hogy 2012 nyarán az Európai Bizottság azt fogalmazta meg, hogy Magyarország elveszíti az összeg egy részét. Ehhez képest ma ott tartunk, hogy Magyarország a közép-európai csatlakozó országok között lehívásban a második helyen van Lengyelország után. Elárulta, hogy mostanra a Bizottság már nem számol visszafizetési kockázattal. 

Fontos feladat lesz az eddigi ciklus kifizetéseinek értékelése. Elmondása szerint 43 ezer vállalkozáshoz sikerült eljuttatni uniós támogatást az előző ciklusból. Az eddigi forrásokról összefoglalóan kijelentette: 

- 3260 milliárd ment közlekedési célokra  
- 1565 milliárd környezetvédelemre  
- 4500 állami és önkormányzati célokra  
- 2000 állami vállalatoknak

Elmondta azt is, hogy 2012-13-ban a kormány arra a következtetésre jutott, hogy az infrastruktúra fejlesztésénél fontosabb a gazdaságfejlesztés, ezért a források 60%-át erre a célra kívánja felhasználni a kormány. Ezeket a forrásokat a kkv-knak szánják, a maradék 40% mehet a humán és reálinfrastruktúra céljaira. 

A kormány meg fogja teremteni annak a lehetőségét, hogy a rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint 60%-a rendelkezésre álljon gazdaságfejlesztésre a kkv-knak. Ez a Magyarországon működő vállalkozások számára lesz elérhető, diszkrimináció nélkül - magyarázta. Azt is hozzátette, hogy az Európai Bizottság erre azt mondta: a nagyvállalati szektort ki kell tiltanunk a 2014-2020-as ciklus uniós forrásaiból.

Azt is bejelentette: idén az állam, a miniszterek 133 pályázatot fognak kiírni, júniustól, összesen 2681 milliárd forint értékben.

Lázár János előadásában védelmébe vette a magyar uniós intézményrendszer átalakítását. Érvelése szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tévedés volt. Kiemelte, hogy vissza kell hozni a kifizetések helyét a minisztériumokba. Ezért itt a legfontosabb feladat a bürokrácia csökkentése. 

- Az EU-s pénzek bürokráciáját kell csökkenteni. Itt említette példaként, hogy extra pénzügyi garanciális rendszert nem kér az állam, ha köztartozásmentes, akkor rendben lesz a pályázó. A bizalomból és nem a gyanakvásból indulnak ki. Szerinte az egész bürokrácia a siker üldözésére és a gyanakvásra van felépítve, itt fordulópont lesz. 

- A másik az adórendszer. Ha nem lesz új adótörvény, amely az eljárást szabályozza, akkor az bürokráciát növel. Itt nem a NAV-ot ért politikai támadásokra kell gondolni szerinte. 

- A harmadik fontos feladat ebben a tekintetben a közigazgatás megváltoztatása.

A miniszter bejelentette, hogy az Európai Bizottsággal teljes mértékben egyeztetve március végén, április elején ismertetik az új közbeszerzési törvényt. Ezt az év második felében lehet elfogadni, hosszú tárgyalási folyamatok után, minden érdekelt fél bevonásával. 

A törvénnyel kapcsolatban a legfontosabb szempont:  

- növelni kell a versenyt  
- növelni kell az átláthatóságot, főleg az állami megrendeléseknél  
- és közben a nemzeti érdekeket tartsuk szem előtt, a pénz magyarországi lokalizálása meglegyen  
- a magyar tőketulajdonosok legyenek a haszonélvezői a forrásnak

Állami támogatás nélkül, saját forrásból is fenntartható projektekre kíván támogatást adni a kormány az új EU-s pályázati ciklusban, kiemelt célként növelve a foglalkoztatást – ez már Vitályos Eszter államtitkár előadásában hangzott el. Az új ciklus három alapvető célja: a foglalkoztatás növelése, a kkv-k tevékenységének elősegítése, súlyuk növelése a gazdaságban, a külpiacra jutás elősegítése.

Az MV Zrt.-t magába olvasztva az MFB fontos szerepet tölt be a 2014-2020-as programozási időszakban az EU-források kiosztásában - mondta Garamvölgyi Balázs, az MFB új EU Kompetencia Központ Igazgatóságának igazgatója a következő előadásban. A Jeremie Program eszközeinek kiírásában nem hoz óriási változásokat az új ciklus. Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója a kkv-k fejlesztésének fontosságáról beszélt. Szerinte nem mindegy, hogy a kormány a bankokkal tűzszünetet kötött vagy békét. 

profitline.hu (Kép: 168ora.hu)