Minden tizedik munkavállaló szegénynek számít
A felmérések szerint Magyarország továbbra is az EU legszegényebb tagállamai közé tartozik - írja az ATV.hu.
A kormányváltás óta a társadalom felső 10 százalékának ugyan javult a helyzete, 60 százaléknak azonban romlott a pozíciója.
A Központi Statisztikai Hivatal 1991 óta évente közölte a számított létminimum értékét, 2015-ben azonban bejelentették, hogy szakmai okok miatt nem folytatják a számítás közlését. Annak érdekében, hogy továbbra is legyen egy olyan mérőszám, amely megmutatja, hogy milyen a társadalmi fejlődés dinamikája, a Policy Agenda elkészítette a számítást, amiből többek között kiderült, hogy
2015-ben a magyarok 41,5 százaléka élt a létminimum alatt.
Misetics Bálint szociológus az ATV Startban arról beszélt, hogy a jelenlegi politikai elit nem tekinti prioritásnak a szegénység csökkentését, és nincsenek olyan baloldali mozgalmak sem, amelyek rákényszerítenék erre a kormányt. Hozzátette, hogy a legtehetősebb 10 százalék helyzete a kormányváltás óta nagyon jelentősen javult, köszönhetően például az egykulcsos adónak.
A szociológus elmondta, hogy a Fidesz kormányra kerülése óta a társadalom 60 százalékának rosszabbodott a relatív pozíciója, így elmondható, hogy a mostani rezsim szegényellenes és gazdagbarát.
Hátul kullogunk a sorban
Hozzátette: minél hátrányosabb helyzetben volt valaki 2010-ben, annál többet vesztett, és minél jobb helyzetben volt, annál többet nyert. Egyébként az Eurostat decemberben kiadott jelentése szerint hazánk továbbra is az Európai Unió legszegényebb tagállamai közé tartozik. Magyarország vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is a lista utolsó negyedébe került a 28 tagú közösségben.
Magyarországon az egy főre jutó GDP 68 százaléka volt az uniós átlagnak, csak Lettország, Horvátország, Románia és Bulgária végzett mögöttünk.
Misetics Bálint szerint lenne pénz a szegénység érdemi csökkentésére, csak a kormány másra költi el. Példának hozta fel, hogy a népszavazási kampányra másfélszer annyit költöttek, mint amennyit a több tízezer hajléktalan ellátására, vagy, hogy a leggazdagabb 10 százalék évente 500 milliárd forintot spórol meg az egykulcsos adó következtében.
Nő a dolgozói szegénység
Közben a legújabb felmérés szerint Magyarországon már csaknem minden tízedik dolgozó szegénynek számít. Korózs Lajos, az MSZP politikusa szintén az ATV-ben arra emlékeztetett, hogy az Eurostat 2005 óta gyűjti az adatokat, és elmondható, hogy
az Orbán-kormány regnálása óta duplájára nőtt a dolgozói szegénység.
Akkor beszélhetünk dolgozói szegénységről, ha egy munkavállaló bére nem éri el a medián bérnek – ami jelenleg hazánkban 130-140 ezer forint körül van – a 60 százalékát. 2010-ben 5 százaléknyi ilyen munkavállaló volt Magyarországon, jelenleg több mint 9 százalék. Korózs hozzátette: gazdasági mutatók tekintetében, az egy főre jutó jövedelem és a minimálbér tekintetében is megelőztek minket a visegrádi országok, ma lényegesebb jobb anyagi kondíciókkal bírnak a szlovák vagy a lengyel munkavállalók.
A szocialista országgyűlési képviselő szerint a gazdasági potenciálhoz mérten, lényegesen elmaradnak a bérek. Korózs Lajos arról is beszélt, hogy az Orbán-kormány ideje alatt háromszorosára nőtt a diplomások szegénységi rátája. „Ma már nem igaz az a kijelentés, hogy a munka megvéd a szegénységtől” – állapította meg.