Polték nyomozhattak volna az Elios-ügyben, de nem akartak
Ez csak lehetőség, nem kötelezettség, írta a legfőbb ügyész Varju László DK-s képviselőnek küldött levelében.
Polt Péter legfőbb ügyész - Fotó: Mohai Balázs / MTI
Dupla fenekű válasszal indokolta meg Polt Péter, miért nem a Legfőbb Ügyészség nyomozott az Elios-ügyben: Poltot Varju László, a Demokratikus Koalíció képviselője faggatta.
A legfőbb ügyész először a 2018 júliusában elfogadott új Büntetőeljárási törvényre (Be.) hivatkozott, ami a nyomozást két részre osztotta: az első, felderítési szakasz a gyanúsított kihallgatásáig tart, és a rendőrség hatáskörébe tartozik, ebben a szakaszban az ügyészségnek csak felügyeleti joga van – az irányítást a második, vizsgálati szakaszban veszik a rendőröktől.
Mivel a rendőrség a gyanúsítotti kihallgatásig sem jutott el az Elios-botrány felderítése során, „az ügyészség nem került abba a helyzetbe, hogy irányíthassa a nyomozást”- fejtegette Polt, aki azt is tisztázta, hogy az aktuális iránymutatások szerint járnak el, a régi Be. ezért nem érvényes az ügyben.
Az igazi, az ügyészség szándékairól jobban árulkodó válasz azonban ezután következett: Varju László emlékeztetett rá, hogy az osztott feladatkörről szóló érvelés némileg sántít, hiszen a hatályos Büntetőeljárási törvény szerint a szerint a felderítés is a nyomozás részét képezi és a törvény 26. § (5) bekezdése kimondja, hogy „Az ügyészség bármely ügyben magához vonhatja a nyomozást”.
Utóbbit Polt sem cáfolta, de hozzátette, hogy ez nem kötelezettség, és mindenképpen az általános hatásköri szabályoktól eltérő jelentő kivétel”.
Vagyis megtehették volna, de nem akarták átvenni a nyomozást, és mivel a rendőrség kihallgatás lezárta az ügyet, ők sem foglalkozhattak már vele.
Az csak a hab a tortán hogy a rendőrség gyors zárlata miatt Jávor Benedek, a Párbeszéd-EP- képviselője is feljelentést tett, hivatali visszaélés gyanújával. A Központi Nyomozó Ügyészségtől pedig azt a választ kapta, hogy korábban volt már egy hasonló tárgyú feljelentés, de azt is visszautasították, Jávor beadványa pedig ahhoz képest nem tartalmazott új adatokat; így az EP-képviselő feljelentésével már nem is foglalkoztak érdemben.
Az Elios-ügyben így csak a beismeréssel felérő kormányzati döntés a biztos: az Orbán-kormány visszavonta a Brüsszelnek kifizetésre kiküldött számlák közül a Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor vejéhez köthető, botrányos körülmények között odaítélt Elios-beruházások tételeit, ezzel pedig 13 milliárdos kárt okoztak az államnak.
