Újabb nagy lépéshez közeledhet az emberiség, már ami a világűr meghódítását illeti, hiszen eddig nem volt túlságosan elterjedt, hogy sima civileket küldenének fel az űrbe, sőt, az asztronautáknak akár egy életen át is készülniük kellett arra a néhány napra, hétre, hónapra, amit majd fenntölthetnek egy űrhajón, aztán egy űrállomáson. Persze maga az a jelenség, hogy nem képzett asztronautákat küldünk fel az űrbe, nem valami újkeletű dolog, erre született meg az űrturista fogalma is, ami nagyjából annyit jelent, hogy gennyesen gazdag emberek letesznek annyi pénzt az asztalra, amiből egy átlag földi halandó család generációkon át él. Az ezredfordulót követő első tíz évben egy űrutazás ára olyan 20-25 millió dollár körül mozgott, ami mai értéken nagyjából 6-7,5 milliárd forintnak megfelelő összeg lenne.

Olyanok éltek eddig a lehetőséggel, mint az Amazont befuttató Jeff Bezos és fivére Mark, vagy a számítógépalapú szerepjátékok egyik úttörőjeként számon tartott Richard Garriott, az Ubuntu operációs rendszer finanszírozójaként elhíresült Mark Shuttleworth, de említhetnénk akár a világban Charles Simonyiként ismert magyar Simonyi Károlyt is, akinek annyira bejött az élmény, hogy kétszer is befizetett rá.

Feltehetjük a kérdést, hogy miben különbözik ez a mostani vállalkozás az űrturizmus korábbi példáitól? Elvégre most is egy kőgazdag figura, a csodagyerekként indult (16 évesen alapította azt a fizetési módokat kezelő e-kereskedelmi vállalkozását, amiből meggazdagodott) amerikai milliárdos, Jared Isaacman űrutazásáról van szó. Több komoly különbség is van. Először is az Inspiration4-nak nevezett projektben egyetlen kormányszerv sem vesz részt, magyarán egy teljes mértékben magánvállalkozásként induló kísérletről beszélhetünk, elsőként az űrrepülés történetében.

Több mint egy aranyifjú szórakozása

A közlekedés az emberi civilizáció hajnala óta ilyen módszerekkel fejlődött, nagyjából a ló háziasítása óta, hiszen kezdetben csak a gazdagoknak volt lovuk, meg később hintójuk hozzá, ma meg már a lovaskocsival közlekedő embert nem szoktuk a felső tízezer tagjának vélni. De így volt ez a vasúttal, az autóval és a repüléssel is, kezdetben egy szűk kisebbség élvezhette az ezekből származó előnyöket, ma pedig már az átlagember is megengedhet magának egy-egy repülőutat, az autózásról és a vonatozásról nem is beszélve.

Ha pedig másra nem is akarunk gondolni, ott vannak a nagy űrutazós sci-fi filmek, regények, stb. Ezek egy jelentős része egy olyan jövőbeli világot tár elénk, ahol az ember azzal a természetességgel pattan be egy űrhajóba, hogy átugorjon egy pár galaxissal odábbi bolygóra, mint ahogy mi szállunk fel egy IC-re.

Ez a jövő pedig elérhető és ahhoz kellenek az ilyen kísérletek, mint amilyen Isaacmané is. Ebben az esetben ugyanis nem csak egy milliárdos aranyifjú szórakozásáról van szó, hanem részben egy jó ügy érdekében is zajlik, ez a Tennessee állambéli Memphisben található St. Jude gyermekkórház és kutatóintézet megsegítése volt.

Isaacman két helyet a kórháznak adott, így annak igazgatótanácsa delegálhatott két embert Isaacmen négyfős csapatába. Ezek egyike Hayley Arceneaux lett, aki a kórházban dolgozik asszisztensként és gyerekkorában kemény küzdelmet folytatott a csontrák egy fajtájával, aminek következményeként meg kellett operálni és egy titániumprotézist helyeztek el a combcsontjában. Így ő lesz az első ember, aki protézissel utazik az űrbe.

A Resilience névre hallgató SpaceX-féle Crew Dragon űrhajón Arceneaux látja majd el az egészségügyi tiszt feladatait.

Érdekeség még, hogy Arceneaux kétszeres elsőséget is magának vindikálhat, nemcsak ő lehet az első protézissel élő ember, de az első cajun (a cajunok egy etnikai kisebbsége az USA-nak és a Luisiana állam területén egykor élt francia telepesek leszármazottai) is az űrben.

A kórház a második helyet egy adománygyűjtő rendezvény keretében hirdette meg, ám annak győztese később visszamondta az utat és maga helyett egy barátját, Christopher Sembroskit küldte be a csapatba. Sembroski a légierő veteránja és lelkes űrutazás rajongó, valamint elektromechanikai mérnök is. A hajón Sembroski fog felelni majd a szállítmányért, merthogy nem csak négy ember fog felmenni és körülnézni egy kicsit a Föld körül, hanem visznek is magukkal ezt-azt.

Help spread news! @inspiration4x will be flying up to 70lbs of hops to orbit in a month. We are going to auction hops to a brewery w/ all funds to @StJude. Who wouldn't order a brewed w/ space hops? If interested..inquire on https://t.co/fwVi3YLfod
(Ty Dan McDonough for idea)

— Jared Isaacman (@rookisaacman) August 12, 2021

Egyrészt a személyes szükségleteiket kielégítendő (étel, ital, stb.), másrészt mindenféle műszereket, amikkel mikrogravitációs kísérleteket terveznek elvégezni, harmadrészt meg vagy 35 kiló komlót, ezen utóbbit visszaérkezésüket követően elárverezik a sörfőzdék között és az így befolyt összeget is a St. Jude kórház kapja.

A csapat negyedik tagja dr. Sian Proctor geológus és kommunikációs szakember lett, ő egyfajta kakukktojás a csapatban, lévén, hogy belőle kis híján asztronauta lett 2009-ben, amikor bekerült abba a 47 fős csoportba, akik közül a NASA kiválasztott 14 későbbi asztronautát. Proctornak akkor nem jött össze az űrutazás, de Isaacman jóvoltából kapott egy új esélyt arra, hogy megnézhesse a bolygónkat kívülről. Proctor lesz a hajó pilótája, Isaacman meg természetesen az egész művelet és egyben a hajó parancsnoka is.

Isaacman úgy gondolta, hogy a küldetésükhöz négy fontos tulajdonságra lesz szükségük és a csapat tagjait ezek egyenkénti megtestesítőjének tekinti. Ebben a felállásban övé a vezetői képesség, Arceneaux képviseli a reményt, Semborski a nagyvonalúságot és Poctor a sikerességet.

A feladat mindössze annyi, hogy az űrhajót Föld körüli pályára kell állítani, majd három napig keringeni a bolygó körül és végül visszatérni. Azt azért el kell mondanunk, hogy bár a legénység tagjai civilek és nem hivatásos asztronauták, ettől még nem teljesen fogalmatlanul mennek fel a világűrbe, hanem komoly, a NASA által is alkalmazott képzésben vettek részt az elmúlt hónapokban. 

SpaceX completed a full rehearsal of launch day activities with the @Inspiration4x crew pic.twitter.com/ZxvKCNbMA0

— SpaceX (@SpaceX) September 13, 2021

Tény, hogy a NASA legalább két éven át képez egy asztronautát, mielőtt kiengedné az űrbe és az Inspiration4 legénységének nem volt ennyi ideje a felkészülésre, de azt is hozzá kell tenni, hogy a küldetésük jellegéből adódóan nincs is szükségük nagyon többre, hiszen nem kell megtanulniuk, hogy milyen az élet a Nemzetközi Űrállomáson, illetve az ezzel kapcsolatos műszaki tudást sem kell elsajátítaniuk. Az előzetes tervek szerint magyar idő szerint szeptember 16-án, hajnali 1-re időzített indítást ezen a linken lehet majd élőben követni, és Facebook-esemény is készült.

A kiválasztás és a felkészülés folyamatáról egyébként dokumentumfilmsorozatot készített a Netflix.

Ha sikerrel jár az Inspiration4 küldetése az hatalmas jelentőséggel fog bírni az emberiség jövőjére nézve, hiszen a klímaváltozás apokaliptikus víziói mellett felcsillanhat a remény fénye is a világegyetem kitárulásával. Ha pedig választani kell, hogy fajunk jövője a Star Wars vagy a Mad Max legyen, én gondolkodás nélkül szavazok az előbbire. (Startlap)