A sebészeti ügyeleti rendszer átalakítása miatt csúszhatnak a tervezett műtétek, és van, ahol a másfélszeresére nőtt a betegforgalom. Az új helyzet április eleje óta csak látszólag nem viselte meg az intézményeket: lapunknak négy kórházból csupán egy nyilatkozott arról, hogy a rendszer, „ahogy nagy valószínűséggel a többi, állandó sebészeti ügyeletet biztosító kórházra”, úgy rájuk is jelentős terhet ró.

Április 1-jén új sebészeti ügyeleti rendszer lépett életbe a fővárosban; azóta minden kórházban mindennap elérhető az ellátás, a mentő pedig a lakhelye szerinti intézménybe viszi a betegeket. Akinek nincs bejelentett lakcíme, tartózkodási helye, azt oda viszik, ahol a központi ágynyilvántartó adatai szerint van szabad sebészeti kapacitás. Az új rendszerre történő átállás a Magyar Nemzet által megkérdezett intézmények esetében növelte a betegforgalmat.

Müller Péter, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház orvos igazgatója lapunk megkeresésére elmondta: intézményükben a megváltozott sebészeti ügyeletben – az első hónap adatai alapján – 15 százalékkal nőtt az ügyeleti betegforgalom, azonban a terhelés a korábbiaktól eltérően egyenletesen oszlik el a hét napjai között. Hangsúlyozta: nem okozott problémát az új rendszer, mert a kórház magas ágyszáma és igen jelentős betegforgalma miatt korábban is megerősített sebészeti ügyelet működött.

A Semmelweis Egyetemen arról tájékoztattak: az I. Sz. Sebészeti Klinika és a II. Sz. Sebészeti Klinika lát el akutügyeletben sebészeti eseteket. Előbbi keddtől szombatig, utóbbi vasárnap és hétfőn foglalkozik az egyetem területi ellátási kötelezettsége alá tartozó sürgős sebészeti esetekkel. A két klinikán összességében több mint harminc sebész szakorvos dolgozik. A Semmelweis Egyetemen az ügyeleti rend áprilisi megváltoztatása óta átlagosan havi szinten másfélszeresére nőtt az ügyeletben ellátott sebészeti esetek száma. Az I. Sz. Sebészeti Klinikán áprilisban 166 akut sebészeti panasszal megjelent beteget fogadtak, 77 pácienst vettek fel a sebészeti osztályra, 34 esetben volt szükség műtét elvégzésére, míg a II. Sz. Sebészeti Klinikán 76-an jelentek meg akut sebészeti panasszal, 31 beteget vettek fel, és 17 esetben kellett műtétet végrehajtani. Ez azonban válaszuk szerint nem okozott gondot a klinikának.

A Honvédkórház lapunknak küldött reagálása alapján az újonnan bevezetett sebészeti ügyeleti rend nem jelent meghatározó változást. Egyedül a Szent Imre Kórház közölte: az új sebészeti ügyeleti rendszer – ahogy nagy valószínűséggel a többi, állandó sebészeti ügyeletet adó kórházra – rájuk is jelentős terhet ró. Noszek László fül-orr-gégészeti főorvos szerint ugyanakkor az erőforrások átcsoportosításával eddig megoldották a felmerült többletfeladatokat. Az intézményben hét sebész szakorvos látja el az ügyeleti feladatokat, és részmunkaidős kollégák segítségére is szükség van.

Lukács László (Jobbik) parlamenti képviselő szerint komoly probléma, hogy míg eddig az ügyeleti napokon a kórházak nem végeztek tervezett műtétet, ma, ha vannak is ilyen beavatkozások, a sebészeti ügyeletre mentővel szállított beteg ellátása miatt csúsznak. A Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének feltett írásbeli kérdésében Lukács László kitért arra is: a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház 40 ágyas sebészeti osztályának 386 ezer fős ellátási területen kell állandó sürgősségi sebészeti ügyeleti feladatokat is ellátni. (Ezzel kapcsolatban kerestük az intézményt is, szerettük volna megtudni, hogy mekkora pluszterhelést jelent a megváltozott ügyeleti rend, de kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.)

– Az új rendszerre való áttérést mind a szakma, mind az intézmények üdvözölték – így válaszolt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Lukács László kérdésére. Közölte: május 3-án az egészségügyi államtitkárság újabb egyeztetést tartott az érintett intézmények, valamint a sebészeti osztályok vezetőivel, hogy az elmúlt időszak tapasztalatait az ágazati vezetéssel és a kórházfenntartóval, továbbá az Országos Mentőszolgálat képviselőjével közösen áttekintsék. A résztvevők arról számoltak be, sokkal tervezhetőbb, egyenletesebb a betegellátás. A változások jelenlegi értékelése az államtitkár szerint kedvező.

Szuperkórház

Kelenföldön, az Etele tér környékén épülne meg a budai sürgősségi centrum – közölte a Népszabadság. A lap információi szerint erről pénteki ülésén döntött a kormány. Az elfogadott koncepció szerint úgy alakítják át a fővárosi egészségügyi ellátást, hogy egy 335 milliárd forintos program részeként három új centrumot építenek öt év alatt. A tervek szerint a Szent János és a Péterfy Sándor Utcai Kórház lényegében bezárna, újranyitnák viszont a lipótmezei pszichiátria egy részét. Az új szuperkórházhoz kapcsolódik, hogy a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) a Facebook-oldalán közölte: a sürgősségi centrum az Etele téren a vasút és a 4-es metró telephelye közötti fejlesztési területen, a Volán-buszpályaudvartól délre jönne létre. (MN)

mno.hu