A legnagyobb egy kőkori település mellett található, egy óriási négyszöget ábrázol, az egymással szemben lévő szögek össze vannak kötve. Az egész nagyobb területet foglal el, mint a Kheopsz piramis Egyiptomban - írja az Index.

Az alkotások Kazahsztán északi részén, a Tugrai régióban találhatók. Tavaly Isztambulban konferenciát rendeztek a témáról, itt mutatták be a több mint 260 ábrát. Nem olyan rajzokról van szó, mint amilyenek a perui Nazca-vonalak. Inkább hosszú 1 méteres földkupacoknak képzeljük el ezeket. 

Fotó: NASA

A rajzokat nem olyan régen fedezték fel, 2007-ben egy kazah közgazdász és amatőr régész, Dmitrij Dej nézegette a területet Google Earth-ön. Ő figyelt fel először a szabályos alakzatokra. Egy dokumentumfilmet nézett, amelyben azt állították, hogy az egész világon, még Kazahsztánban is vannak piramisok. Kíváncsiságból elkezdte nézegetni a műholdfelvételeket. Piramisokat ugyan nem talált, de felfedezett egy hatalmas X-et. Először azt hitte, hogy valami szovjet építmény, de tovább kutatva még több hasonló jelet talált. Év végéig összesen nyolc különböző formát talált, 2012-re ezek száma 260-ra nőtt.

Két héttel ezelőtt a NASA jó minőségű műholdas képeket tett közzé a területről, amelyeken világosan látszanak a titokzatos vonalak. A NASA még a Nemzetközi Űrállomáson lévő űrhajósoknak is azt az utasítást adta, hogy minél több képet készítsenek a területről.

A NASA eléggé kalandos úton került a történetbe. Ronald E. LaPort, a University of Pittsburgh kutatója betegségek után kutatott Kazahsztánban, amikor belefutott a képekbe. Először azt hitte, hoaxról van szó, de azért kutatni kezdett a témában. Sikerült megtalálnia Dmitrij Dejt, az ő képei és dokumentációja győzte meg a felfedezés fontosságáról. Azonnal felvették a kapcsolatot a KazCosmos-szal, a kazah űrügynökséggel, hogy további képeket kérjenek. Az UNESCO-tól pedig azt kérték, hogy nyilvánítsák a világörökség részévé a területet. Eddig sikertelenül.

Fotó: NASA

A terület sztyeppéin nagyon sok kőkorszaki törzs élt. Dej feltételezése szerint a 7000 és 5000 között virágzó Mahandzsar kultúrához köthetők az ábrák. De a tudósok kétlik, hogy az akkori nomád törzsek elég ideig maradtak egy helyben, hogy megalkossák ezeket az óriási rajzokat. A kupacok egykor elérhették a három méteres magasságot is, manapság azonban inkább egy méter körüliek.

Persis B. Clarkson, a University of Winnipeg régésze szerint az ehhez hasonló képződmények megváltoztatják az egykori nomádokról kialakított képünket. Át kell gondolniuk, hogy milyen társadalmi szervezettség és mekkora létszám kell ahhoz, hogy ilyen nagy projekteket vigyenek véghez.

Giedre Motuzaite Matuzeviciute, a Cambridge régésze tavaly eljutott két helyre is, ahol ilyen építményeket találtak. Bár még nagyon sok kutatás van hátra, annyit ki mer jelenteni, hogy nem geoglifokról van szó, mert azok inkább művészi céllal készültek, nem gyakorlati haszon miatt. Az is biztos, hogy a két megvizsgált építmény nem temetkezési hely.

A koruk is érdekes, Matuzeviciute szerint az egyik időszámításunk előtt 800-ban keletkezhetett. Más tanulmányok azt feltételezik, hogy a legősibb akár 8000 éves is lehet. Megint mások a középkorra teszik a keletkezésüket.

A New York Timesnak sikerült elérni Dmitrij Dejt, szerinte ezek az alakok nem azért készültek, hogy felülről nézegessék őket. Azt feltételezi, hogy néhány építmény olyan funkciót tölthetett be, mint a Stonehenge Angliában. Igaz, a Stonehenge-ről még nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy miért és kik építették.

Dej kazah régészek véleményét is kikérte, de senki nem látott még csak hasonlót sem. Amikor beleástak az egyik halomba, semmit nem találtak. De találtak a közelben egy kőkori települést, amely 6000-10000 között létezhetett. Az azonban a régészek is elismerték, hogy nem áshatnak fel minden egyes halmot, inkább modern eszközökre lenne szükségük, hogy feltárják a titokzatos kazah formák titkait.

index.hu (Címlap: Forrás: NASA)