Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke párhuzamot vont napjaink migrációs helyzete és az 1956-os magyar menekülthullám között az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén elmondott szerdai felszólalásában.

Mi történt volna, ha 1956-ban a svéd, a dán, a holland, a belga és a luxemburgi kormányfő, valamint a német kancellár azt mondják, hogy a magyarok nem tartoznak ide kulturálisan, ezek az emberek elfogadhatatlan módon megváltoztatnák a kultúránkat?

– tette fel a kérdést Timmermans.

Büszke vagyok arra az európai örökségre, amelyben egy embertelen kommunista rezsim üldözöttjei menedéket találtak más európai országokban

– közölte az alelnök, Morvai Krisztina független képviselő kérdésére válaszolva.

Hozzátette, a magyar közösségek hihetetlen mértékben hozzájárultak a helyi társadalmakhoz Európa-szerte.

Timmermans hangsúlyozta, sokat javulna a helyzet, ha az uniós országok mindegyike eleget tenne a vállalásainak és szolidaritást mutatna a migrációs áramlás által leginkább érintett tagállamokkal.

Nem hagyhatjuk magára Olaszországot, mindenkinek ki kell vennie a részét a megoldásból

– szögezte le, hozzátéve, hogy “ha összetartunk, eredményeket érhetünk el”.

Mint mondta, Olaszországban és Görögországban hihetetlen mértékű a szolidaritás a menekültekkel és a migránsokkal, de ennek is megvannak a korlátai.

Az alelnök továbbá kiemelte:

nincs senki az Európai Bizottságban, aki bármivel is gyanúsítaná” a Földközi-tengeren migránsokat mentő civil szervezeteket (NGO), senki nem kérdőjelezi meg, hogy ezen szervezetek szándéka “jó és nemes,

Olaszországnak ugyanakkor ki kell dolgoznia egy magatartási kódexet a balesetek megelőzésére.

Felszólalásában Morvai azt kérdezte Timmermanstól, hogy az Európai Bizottság miként oldaná meg, hogy az uniós kvóták alapján a kelet- és közép-európai országokba telepített menedékkérők ott is maradjanak, és ne álljanak tovább azonnal a gazdagabb nyugati és északi tagállamokba.

gepnarancs.hu