A hétfői munkanap végén még úgy tűnt, brókercsőd-mentesen indul a hét, este viszont robbant az újabb bomba: öncsődöt jelentett Quaestor Financial Hrurira Kft., a Quaestor-csoport kötvénykibocsátója.

A cég indoklása szerint a Buda-Cash botrány olyan pánikot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését, a kialakult pánik során ügyfeleik olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a Quaestor Csoport likvid pénzügyi eszközeit, ezért az állam segítségét kérték. - arja a napigazdasag.hu

Kedden reggel is indult az ilyenkor szokásos ügymenet: a BÉT felfüggesztette a Quaestor kereskedési jogát, az MNB felügyeleti biztost rendelt ki, majd kiderült, hogy mennyi az annyi. A Magyar Nemzeti Bank alelnökének keddi nyiltakozata szerint a QUAESTOR az eredetileg 60 milliárd forintra tervezett kötvénykibocsátási programját akár 100 milliárd forinttal is túlléphette, erre azonban lehet, hogy nincs a brókercégnek fedezete. Windisch László a parlament gazdasági bizottságának keddi ülését követően azt is elmondta: a kár összegéről korai még beszélni, nem tudni, hogy a cégnél az eszközök értéke fedezi-e a kötvénykibocsátás értékét.

Szerdán a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája nyomozást indított csalás bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen - erősítette meg aznap az MTI értesülését az Országos Rendőr-főkapitányság. A Quaestor cégcsoport székházában házkutatást is tartottak.

A cég módszere egyébként a következő volt: a Questor-csoport a befektetők bizalmának erősítése érdekében a Quaestor Financial Hruria Kft. kötvények másodpiaci forgalmát is megteremtette. Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője emlékeztetett, az MNB megállapította, hogy a jegybank által nem felügyelet papíroknál "túlbocsátásról", azaz fiktív, illegális kibocsátásról van szó. A Quaestor Financial Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd fiktív kötvénykibocsátásról lehet szó - jegyezte meg. 

A szóvivő szerint alapos jogi vizsgálatot igényel, hogy e "kötvénynek látszó tárgyak", fiktív kötvények - amelyek létre sem jöttek, a központi értéktár nem is tartotta őket nyilván - pontosan minek minősíthetők: az értékpapír-cégnél lévő ügyféleszközöknek-e, vagy pedig ténylegesen kötvényeknek. Ha az előbbi meghatározás lenne igaz, akkor ezek esetében is felmerülhetne a Befektető-védelmi Alap (Beva) garanciája, ha a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolás alá kerülne - fejtette ki Binder István. 

A szóvivő hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem felügyeli a vállalati kötvénypiaci intézményeket, a jegybank által felügyelt értékpapírcégek kezelt ügyfélállományaira viszont vonatkozik a Beva-garancia.

Péntekre azután a múlt héten kirobbant botrányban érintett három brókercég - a Buda Cash, a Hungária Értékpapír Zrt. és a DRB Bankcsoport ügyében - is napvilágra került egy újabb érdekes részlet. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti alelnöke a Figyelő.hu-nak adott interjúban azt mondta, hogy a vizsgált esetekben - Buda-Cash, Hungária Értékpapír Zrt., DRB Bankcsoport - sokszor felbukkant ugyanaz a könyvvizsgáló. Hozzátette, hogy a könyvvizsgálók felelőssége különösen fontos a kötvényprogramok esetében. Itt ugyanis az MNB felügyeleti jogköre kizárólag a kibocsátási tájékoztatókra és a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségek betartására korlátozódik. Jelezte, hogy a készülő, szigorításokat tartalmazó törvénymódosítási javaslatban ezért szerepel a könyvvizsgálók felügyeletének szigorítása is. 

Hangsúlyozta, hogy a botrányok nem a pénzügyi rendszer működésének a zavaráról árulkodnak, hanem néhány, egymástól elszigetelt cégnél elkövetett súlyos visszaélésről, ami nem valamilyen rendszerszintű kockázatból fakad. A tőkepiaci szektorban több mint 125 felügyelt cég van, ebből van dolgunk hárommal - jelezte.

Windisch László szerint a brókerpiaci problémák méretét jól mutatja, hogy a hazai befektetési szolgáltató piac 26 ezer milliárd forintnyi ügyfélvagyont kezel, a három problémás brókercégnél a volumen alig egy százaléka van. Természetesen ez nem vigasztalja a pénzükre váró, aggódó embereket, de a kollégáival együtt a megoldáson dolgoznak - mondta.

A brókerbotrányon kívül is történt azért még néhány dolog a magyar gazdaságban - például egész komoly adatdömping érkezett a héten.

Kedden az infláció alakulásáról tudhattunk meg részleteket. Az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal emelkedtek februárban a fogyasztói árak. Az élelmiszerekért átlagosan 0,6 százalékkal kellett többet fizetni. A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek drágultak, 1,2 százalékkal, ezen belül a járműüzemanyagokért 2,6 százalékkal kellett többet fizetni. Átlag felett, egy százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára - közölte gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal.

Éves összehasonlításban a fogyasztói árak átlagosan egy százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. Ezen időszak alatt jelentősebb mértékben az üzemanyagok és a háztartási energia ára csökkent. Az élelmiszerek, a tartós fogyasztási cikkek, valamint a ruházkodási cikkek ára szintén mérséklődött, míg a szolgáltatások és a szeszes italok, dohányáruk drágultak. 2015. január–februárban a fogyasztói árak átlagosan 1,2 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint az előző év azonos időszakában. Az élelmiszerek ára 0,4 százalékkal csökkent.

A pénzromlás mérséklődése az alacsonyabb jövedelmű családok helyzetét könnyíti meg leginkább, mivel bevételeik aránylag nagy részét fogyasztásra költik – kommentálta a KSH adatait a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az üzleti szféra számára a mérsékelt árdinamika kiszámíthatóbb gazdasági környezetet teremt. Az alacsony infláció – fejtette ki a tárca - lehetővé teszi a hozamok csökkenését, ami könnyíti a vállalkozások és az új beruházások finanszírozását, amely végül szintén a gazdasági teljesítmény növekedését vonja maga után

Csütörtökön kiderült, hogy még mindig nagyon durván mennek a magyar autógyárak. Az autóipari termés 11 százalékkal, míg az exportok felfutásának köszönhetően a gumi és fémtermékek gyártása 10,8 százalékkal nőtt januárban, amivel megfordult a decemberben tapasztalt lassulás – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal frissen kiadott második becsléséből. 

A KSH megerősítette, hogy 2015 januárjában az ipari termelés volumene 5,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított index 7,7 százalékkal emelkedett. Szintén megerősítette az előző hónaphoz mért 4,3 százalékos emelkedést szemben a decemberi lassulással, amikor is másfél százalékos visszaesés volt novemberhez képest.

napigazdasag.hu (Fotó: ecopedia.hu)