Minden ellenkező látszat ellenére az ütközetet a Nyílt Társadalom Alapítvány nyerte, amikor egy preventív vágást bemutatva úgy határozott, hogy isten neki, fakereszt, ha ennyire nem látja szívesen a hatalom, akkor rajta ne múljon, átteszi a székhelyét egy civilizáltabb országba.
Jelkép értékű lehet, hogy a rendszerváltás után megjelent új magyar politikai generáció egyik legfényesebb csillaga, aki a szocializmus évtizedei után a legvonzóbban mutatta be, képviselte és népszerűsítette a liberális elveket, mivé lett.
Nem mintha nem lenne sürgős szüksége a romokban heverő országnak minden elképzelhető segítségre, de ez a gesztus egy olyan országtól, amelyikben 2010 óta az egészségügy megállíthatatlanul sodródott – és még azt sem mondhatjuk, hogy a Fidesz mindent elkövetett volna e folyamat megfordításáért – a teljes összeomlás szélére, a nonszensz új mélységét hódítja meg.
Ami nem csoda, ha azt vesszük, hogy abban az esetben, ha nem lenne senki, akire rásüthetné a nemzetietlenség bélyegét, rögtön kiderülne, hogy inkvizítori tevékenységen kívül – melyet egyébként nagy lelkesedéssel folytat – semmi érdemi tevékenységet nem tud felmutatni.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, és ahogy azt Havasi Bertalan volt olyan szíves fényképekkel alátámasztva szétkürtölni, az alakuló gyűlés a vártaknak megfelelően lezajlott. Kormányprogram persze – más országok belügyeibe való beleugatáson kívül – sehol.
Próbálja meg, – tudom, nem könnyű -, nyájas olvasó Kim Dzsong Un helyébe képzelni magát: Ön vajon elhinné, hogy az életszínvonal javulásával megvásárolhatja az észak-koreaiak és a nemzetközi közösség jóindulatát? Eörsi Mátyás blogbejegyzése.
