Tegnap este megbeszéltem magammal, hogy – bár semmi kedvem nincs hozzá – a közvetlen érintettség okán egyet alszom a megrökönyödésre, és ma reggel beleállok Pataky Attilába. Nem úgy, ahogy ő belém és sokan másokba, hanem lehetőleg a megértő értelem hangján megérdeklődöm tőle, mégis mi volt a célja ezzel?
Azt állítja Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára (az M1 állami hírcsatornán), hogy a 2011-ben hatályba lépett adópolitika „meghozta a sikereket; olyan gazdasági bővülésnek lehetünk szemtanúi, ami példa nélküli az Európai Unióban.”
A Kárpáthír szerint az Ukrán Állami Nyugdíjalap Beregszászi Kirendeltségének igazgatója, Kardos Sándor az Ukrajnából Magyarországra áttelepülők nyugdíjügyeiről tartott tájékoztatót, melyben felhívta a figyelmet az általunk már sokat emlegetett 1963-as államközi egyezményre.
X. Y.-nak fogom hívni jobb híján, nem tudjuk az igazi nevét. A Honvédelmi Minisztérium munkatársa, aki saját kútfőből vagy egy Fidesz-közeli intézet anyagát a nevére véve megszövegezte a terrorveszélyhelyzet (sic!) esetén bevezethető rendkívüli intézkedéseket tartalmazó normaszöveget.
Egész Európában egyetlen ország van, aki meg tudta védeni magát és polgárait, és az Magyarország - mondta Németh Szilárd az ATV-ben rendezett hárompárti vitán, majd azzal vádolta az ellenzéket, hogy a kormánytöbbség által elfogadott, az ország védelmét szolgáló javaslatokból semmit nem szavaztak meg.
A Magyar Villamosművek Zrt. nevű állami vállalat (mondom állami!), amely – a magyar piaci viszonyokat meglovagolva – a Habony Művek tulajdonában lévő, az olvasottsági versenyfutásban hadd ne részletezzem, hogy miként teljesítő médiatermékekben találta értelmét népszerűsíteni a paksi atomerőművet.
Szinte egyszerre jelent meg két látszólag nem összetartozó hír a napokban: A Habony Árpád érdekeltségébe tartozó cégek szakítottak legtöbbet a (az egyébként teljesen értelmetlen) Paks II beruházást népszerűsítő kampányból, illetve, hogy az Andy Vajna felségterületévé vált TV2-nél megkezdődtek a tisztogatások.
A politikai szórakoztatóipar intézményei, a közvéleménykutató cégek rövid időn belül két „méréssel” is megörvendeztették a lakosságot. Az úgynevezett eredmények ellentmondóak, így most azon pörög három autóbusznyi politológus és megmondóember, hogy a Jobbik előzte-e meg az MSZP-t, vagy fordítva.
Korábban ezen a fórumon már kifejtettük: a NER-t egy posztállami kísérletnek tekintjük, amely pártnemzet és népi állam duális szerkezetében működik. Mára tovább léphetünk, hiszen a kormánypolitika három nagy társadalmi csoportba terelte az embereket: vannak adományosok, piacképesek és esélytelenek.
