Különös, semmi máshoz nem hasonlítható érzéssel tölt el minket az, amikor Kovács Zoltán megszólal.
Bár már három napja látott napvilágot a hír, nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy ne szenteljünk rá néhány keresetlen gondolatot. Rétvári Bencéről ismeretes, hogy a legnagyobb ökörséget is elő tudja vezetni perdöntő érvként.
Korábban már írtunk arról, hogy miért is nem a bírói kart igyekszik zsebében tartani a kormány.
Nem tudjuk pontosan, mit gondolt Orbán Viktor amikor a teljességgel használhatatlan és a hangoztatott célt véletlenül sem szolgáló kerítés számláját benyújtotta az Európai Uniónak azzal a feltett szándékkal, hogy az uniós alapelveinek meghazudtolását is jelképező tákolmány költségeinek felét állja.
Lázár szerint a kormánynak nincs médiája
És már attól is pusztul néhány az utolsó épp agysejtjeink állományából ha rájövünk, kikből áll ez a kabinet.
Manapság nagy divat a liberális magatartást, politikát és egészében a kifejezést kritizálni. A helyzet pikantériáját az adja, hogy ez az erős ellenérzés éppen egy olyan párt előbb lappangó, majd nyílt propagandájának az eredménye, amelyik mára legkevésbé sem mondható demokratikusnak.