Mint a Heteknek adott interjújában elmondta, amint módosítják a vonatkozó törvényt, az ÁBTL – a nemzetbiztonsági szempontból minősített adatok kivételével – átveszi a mágnesszalagokon lévő adatállományt, és azt kutathatóvá teszi.

Mindez akkor értelmezhető igazán, ha mellé tudjuk tenni a valódi történetet, a tényleges dokumentumokat 

– fogalmazott a főigazgató.

Az úgynevezett ügynöklisták nyilvánosságra hozásával kapcsolatban Cseh Gergő Bendegúz kiemelte: ezt sehol a világon nem tették meg.

Az én véleményem az, hogy nem listákban kell gondolkodni, mert a lista nem hoz igazi megtisztulást, csak összemossa a vétlen áldozatokat a valódi bűnösökkel.

Ehelyett kutatási szabadságban és a legteljesebb állampolgári információs önrendelkezési jogban érdemes gondolkodni, ahol mindenki megismerheti a róla vagy a családjáról jelentő ügynök nevét és az összes adatokat, melyeket róluk összegyűjtöttek”

– fogalmazott, megjegyezve, hogy ez már megvalósult, hiszen az érintettek és a kutatók is hozzájuthatnak ezekhez az adatokhoz.

A levéltár szerepe ezzel kapcsolatban annyi, hogy biztosítsa a kutatás szabadságát és az áldozatok jogainak a védelmét –

a morális ítélkezést végezze el más.

Cseh Gergő Bendegúz az iratanyagok hiányosságával kapcsolatban azt mondta: sok irat eltűnt vagy nem került még a levéltárba, sok iratot pedig lehet, hogy külföldre vittek.

Egészen a rendszerváltásig működtek szovjet tanácsadók a titkosszolgálatoknál, ők vihettek ki akár eredeti, akár másolt iratokat

– jegyezte meg, hozzátéve, hogy a jövőben az ÁBTL szeretne kutatni a moszkvai levéltárakban, különösen a titkosszolgálati iratokat őrző intézményekben.

A teljes interjú a Hetek legfrissebb számában olvasható.

gepnarancs.hu