A Hetek cikke.

Újabb öt évig lehet Románia államelnöke Klaus Iohannis, miután fölényesen, a szavazatok mint­egy 70 százalékát megszerezve nyert a múlt hétvégi választáson. Ellenfele, Viorica Dăncilă sorozatban a negyedik olyan szociáldemokrata államfőjelölt, aki alulmaradt a második fordulóban. Az utóbbi két elnökválasztáson a külföldön élő románok szavazataival nyert a jobbközép jelölt.

2009-ben a román Szociáldemokrata Párt jelöltje, Mircea Geoană az első exit-poll eredmények fényében államelnöknek tudhatta magát, olyannyira, hogy győzelmi beszédet is tartott. A szavazás másnapján jött a dráma, miután a külképviseleteken leadott szavazatok megszámlálását követően kiderült: Traian Băsescu nyerte meg a választást, ő marad tehát a Cotroceni-palotában.

A 2014-ben nagy esélyes Victor Ponta miniszterelnök az első fordulóban szerzett 10 százalékos előnyét nem tudta győzelemre váltani. Mély felháborodást váltott ki ugyanis, hogy kormánya korlátozta a szavazást a külképviseleteken. A tévétársaságok és a közösségi média segítségével Klaus Iohannisnak sikerült mozgósítania a felháborodott és addig passzív, Romániában élő állampolgárokat, és 54 százalékkal megnyerte a választást.

A mostani elnökválasztás első fordulójában szintén magas, 675 ezer volt a külföldi szavazók száma, ám a másodikban minden addigi rekordot megdöntött: közel egymillióan, 944 ezren adták le voksukat valamely külképviseleten, 94 százalékuk pedig Iohannisra szavazott. Az elnök a diaszpóraszavazatok nélkül is győzött volna, ugyanakkor a külföldön élő románok politikai aktivitása figyelemre méltó.

A jelenség hasonlít a Fidesz (és Orbán Viktor), illetve az erdélyi magyar szavazópolgárok viszonyára: ők szintén döntő többségében a kormánypártot támogatták. A magyarországi közvélemény viszonyulása mégis teljesen más a határon túli szavazókhoz, mint a romániainak a diaszpórában élőkhöz: a Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc évek óta kampányol azzal, hogy aki sosem élt Magyarországon, az ne szavazhasson – üzenetére nemcsak a DK szavazói fogékonyak, felmérések szerint a Fidesz-pártiak jelentős hányada is egyetért a kijelentéssel.

Romániában ugyanakkor – bár a szociáldemokrata kormány egyértelmű vesztese a diaszpórában élők szavazókedvének – egyik párt sem meri bírálni azon szavazókat, akik nem tartózkodnak életvitelszerűen az országban. Fontos megjegyezni, hogy a Moldovai Köztársaságban élő románok, a határon túli magyarokhoz hasonlóan, könnyített módon juthatnak román állampolgársághoz, és ez nemcsak az európai uniós útlevél miatt vonzó számukra: bár a Moldovai Köztársaságban jelenleg nincsenek többségben azok, akik a két „román” állam egyesülését szorgalmazzák, nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben ez megváltozik.

Székely István Kolozsváron élő politológus, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke úgy véli, hogy a romániai politikában teljes a konszenzus a Moldovai Köztársaságban élő románok támogatásával kapcsolatban, akik folyamatos gazdasági támogatásban részesülnek, bár ez inkább az államközi kapcsolatok szintjén valósul meg. A nyugati diaszpórával kapcsolatban a megítélés pártfüggő, jóllehet a társadalom nyomására a baloldali pártok is arra kényszerültek, hogy például a választásokon való részvételüket megkönnyítsék – mondja az RMDSZ ügyvezető alelnöke.

Bajban lehet az RMDSZ

Az államfőválasztás második fordulójában a magyarlakta vidékeken a szavazókedv rendkívül alacsony volt, a három székelyföldi megye, Maros, Hargita és Kovászna mellett Szatmár megyében is jóval elmaradt az országostól a részvételi arány.

Ez annak tudható be, hogy egyik jelölt sem szólította meg a magyar közösséget. Elemzők szerint ennek egyik magyarázata a még mindig nagyfokú magyarellenesség: Klaus Iohannis például 2014-ben megköszönte Kelemen Hunornak, hogy az RMDSZ nem támogatta őt nyilvánosan, ugyanis attól tartottak, hogy ez a román szavazók egy részének elvesztését eredményezte volna. Az erdélyi magyarok az RMDSZ ösztönzése nélkül is a szász származású jelöltre szavaztak, abban bízva, hogy kisebbségiként gesztusokat fog tenni a magyar közösségnek. Csalódniuk kellett. Iohannis ötéves mandátuma alatt egyszer járt Székelyföldön, és az ajándéknak szánt székely zászlót nem fogadta el.

2019-ben a magyar közösség emiatt azzal büntette Iohannist, hogy nem ment el szavazni, az újrázó elnöknek viszont ezúttal is bejött a számítása: nem volt szüksége kockázatot vállalnia a magyarok 300-400 ezer szavazatáért, mert a külföldön élő románok révén könnyedén megszerezte ennek a többszörösét.

A romániai magyar közösséget a külföldön élő állampolgárok magas szavazókedve aggodalommal töltheti el, ugyanis magas román részvétel mellett a legnagyobb magyar érdekvédelmi szervezetnek, az RMDSZ-nek egyre nehezebb lesz teljesíteni a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

Erre az államfőválasztás első fordulóját követően derült fény, akkor nyilvánvalóvá vált, hogy hiába szavaztak több mint 350 ezren Kelemen Hunorra, az RMDSZ államfőjelöltjére, a magas román részvétel mellett ez mindössze 3,9 százalék elérésére volt elég. Az RMDSZ felső vezetése akkor elismerte, a külföldön élő erdélyi magyarok megszólítására nem fektettek hangsúlyt, ez az oka annak, hogy 675 ezer külföldön leadott szavazatból mindössze háromezret kapott az RMDSZ jelöltje.

Kijelenthető tehát, hogy azt követően, hogy az erdélyi magyarok elhagyják az országot, az RMDSZ is elveszíti velük a kapcsolatot. „Valóban, ez egy olyan, eddig elhanyagolt terület, ami az eddigiekhez képest sokkal több odafigyelést igényel” – mondta a Heteknek Székely István. (atv.hu)