Fogyóban a Tisza

A Szeged Vision szemléletes 360 fokos körben megtekinthető képben vázolta fel a sajnos talán nem is túl távoli jövőt, amikor a hőhullámoktól sújtott délen, a kiszáradó Tisza medrében talán már 100 euróért árulják majd tiszta víz literét. A disztópikus jövőkép mindössze 30 év távlatában riogat, de a klímaváltozás már sokkal közelebb van, az bizony a jelenünk, és az ország összes vízfelülete érintett a következményképp fellépő drámai mértékű vízszintcsökkenésben.

Valahogy így nézhet majd ki Szeged 2050-ben, ha továbbra is félvállról vesszük a klímaváltozás elleni küzdelmet

- írta a Szeged Vision posztjában, melyben a remélhetőleg soha el nem érkező "Száraz Szeged" körpanorámája látható.

A szegedvision.hu webolodalán szintén megtekinthető a sokkoló térélmény, amibe bele lehet - és, érdemes is! - nagyítani, a vizionárius környezetvédők láthatóan sokat dolgoztak rajta, hogy hiteles és átélhető képet fessenek egy olyan valóságról, amit ma elképzelni sem tudunk, de ami felé nagy valószínűséggel száguldunk. A képen az itt-ott feltűnő színes pontokra kattintva ismerkedhetünk meg a konkrét veszélyekkel, melyek ide sodorhatnak bennünket.

A kiút és pozitív jövőkép

Az oldalon szerencsére nem csupán a kezdőlapon feltűnő fenyegető rémképpel találkozhatunk, és a kritikai realizmusba sem süllyed el a látogató, hiszen a különböző közterületek neveire kattintva újabb 360 fokban körbeforgatható képeket kapunk egy olyan jelenlegi és jövőbeni Szegedről, ami megmenekült a fenyegető veszedelemtől. Itt már a megoldásokkal és a kiutat jelentő fejlesztésekkel is találkozhatunk, a köztéri vízgazdálkodástól az intelligens térbútorzaton és kommunális eszközökön át a közlekedés és tömegközlekedés fejlesztéséig. A Szeged Vision a Széchenyi 2020 pályázati támogatással megvalósult projektről egy online beszélgetést is szervezett dr. Gál Tamás klimatológussal, melynek felvétele alább megtekinthető.

A Tiszán sajnos sorra dőlnek meg a rekordalacsony vízállások, 07.25-én reggel Szolnoknál -284 centiméteren állt a folyó. Amennyiben nem érkezik hamarosan csapadék, akkor a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízkivételi korlátozást vezethet be a teljes hossz mentén.

Végveszélyben a Velencei-tó?

A tó vízszintje mindössze négy centiméterrel magasabb, mint a legalacsonyabb történelmi vízállása - mondta el Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője az MTI közlése alapján. A Velencei-tavon komoly beavatkozásokra van szükség, a vízügyis szakemberek igyekeznek úgynevezett levegőztetéssel pótolni az oxigént a tóban, hogy ne pusztuljanak ki az élőlények.

Siklós Gabriella kiemelte, hogy az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) előrejelzései szerint a következő napokban már nemcsak az ország keleti területein, hanem nyugatabbra is fokozódhat a vízhiány.

Most több helyen másod-, harmadfokú készültség van érvényben, ezeken a területeken a nap 24 órájában ellenőrzik a vízfolyásokat, a csatornák állapotát, összehangolják az öntözési igényeket, továbbá a szivattyúk telepítése és karbantartása is folyamatosan zajlik.

A szóvivő kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban olyan számú öntözési igény érkezett az OVF-hez, mint korábban soha.

A jelenlegi vízhiányos helyzet mindenkitől nagy figyelmet igényel, a hatóságoktól, de a felhasználóktól is - hívta fel rá a figyelmet. A nagyobb tavak minőségét és szintjét is folyamatosan ellenőrzik, a vízminőség szerencsére mindenhol megfelelő.

A Balaton

Alacsony a vízállás, de Siklós Gabriella mindenkit megnyugtatva kiemelte, hogy 100 évet tekintve, 1921 és 2021 között hatvan alkalommal is alacsonyabb volt a vízszint a jelenleginél. A szóvivő szerint jelentős mennyiségű csapadék a következő napokban sem várható a vízgyűjtők területén.

A Szilas-patak

Budapesten a XV. kerületben csörgedező Szilas-patak üres medre tanúskodik a második idén dokumentált folyóvíz-kiszáradásról. A patak a XV. és a XVI. kerületeken folyik keresztül, illetve csak folyt, Újpalotán ugyanis a víz elfogyott, a patak kiszáradt - írta meg az időkép. A néhai patakból a helyiek és a szakemberek vödörben igyekeztek a vízi állatokat megmenteni, piócákat, csigákat, ebihalakat és halakat vittek át egy közeli forrás melletti vizekbe.

És a többi kiszáradó vizünk

Idén megírtuk már, hogy kiszáradt a Vekeri-tó, és Ruzsa környékéről is eltűnt 10-15 vizes élőhely. A kiterjedt vízhiány megelőzése érdekében a vízfogyasztás csökkentését kérte több Pest megyei településen a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. amiről újfent az MTI adott hírt. A vízszolgáltató múlt pénteken a Facebook-oldalán azt írta: az elmúlt hetekben a hőség idején rendkívül megnőtt a vízfogyasztás elérve a vízellátó rendszer maximális kapacitását.

Pénteken a vízfogyasztás csökkentése érdekében másodfokú vízkorlátozást rendeltek el az önkormányzatok  Tahitótfalu, Leányfalu, Szentendre, Pilisszentlászló, Budakalász, Üröm, Pilisborosjenő, Solymár, Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszántó, Csobánka, Pomáz és Nagykovácsi településeken.

Ennek értelmében tilos az automata öntözőberendezések működtetése; a járdák, utak mosása; a gépjárművek tömlős mosása; a medencék töltése; továbbá minden tömlős locsolás és mosás az említett települések egész területén.

Szerdától eredetileg szombat éjfélig rendelt el harmadfokú hőségriasztást az országos tisztifőorvos, de a legmagasabb fokú intézkedést pénteken kedd éjfélig meghosszabbították.

A Levegő Munkacsoport egyenesen arra figyelmeztet a klímaváltozás kapcsán, hogy ha nem teszünk semmit, akkor 40 év múlva már Balaton átúszás helyett Balaton átgyaloglást szerveznek majd az "egykori tó" medrében.

Nem csak Magyarországon nagy a baj, a Pó is kiszárad lassan

Az elmúlt 70 év legrosszabb aszálya gyakorlatilag lecsapolta az olasz Pó folyót. A Pó folyó, amely több mint 650 kilométer hosszan fut nyugatról keletre az ország északi részén, még a téli hóhiány szélsőséges hatásait is nyögi, amit a nyári kánikula is súlyosbít. Az idén nyári válság ugyanis az elmúlt évtizedek egyik legszárazabb telét követi.

Olaszország szükségállapotot hirdetett ki a folyó mentén, amely az ország mezőgazdasági termelésének mintegy harmadát biztosítja, miután 1800 óta a legmelegebb júliust élte át, és a hőmérséklet várhatóan a jövő héten is emelkedni fog.

A Copernicus műholdas adatai 2021 decembere óta szinte semmilyen csapadékot nem regisztráltak a piemonti régióban - idén februárig mindössze 40 millimétert, szemben a 160 milliméteres várható értékkel.

Az elmúlt 70 év legrosszabb aszálya gyakorlatilag lecsapolta az olasz Pó folyót. - Kép: Pexels

Spanyolország és Portugália: 1200 éves rekord

Legalább 1200 éve nem volt a mostanihoz fogható szárazság Spanyolországban és Portugáliában - állapították meg kutatók az MTI híre szerint. Az Ibériai-félszigeten a legtöbb eső télen esik, amikor a nedves, alacsony légnyomású rendszerek megérkeznek az Atlanti-óceán felől. A nedves időjárási frontot azonban megállíthatja az úgynevezett Azori-szigeteki magasnyomású rendszer vagy szubtrópusi anticiklon - írta meg a The Guardian egy tudományos kutatásra hivatkozva.

A tudósok azt találták, hogy a szélsőséges erejű Azori-szigeteki anticiklonok gyakorisága drámainak megemelkedett: 1850 előtt tíz télből egyszer, 1980 után négy télből egyszer fordultak elő.

Ezek az extremitások a nedves időjárást észak felé tolják, az Egyesült Királyságot és Skandináviát teszik csapadékossá. Az Azori-szigeteki anticiklonok gyakoribbá válása az emberi tevékenység szén-dioxid-kibocsátása okozta globális felmelegedés számlájára írható.

Ennek komoly következményei vannak, mert a rendkívül nagy azori-szigeteki anticiklon szárazságot jelent az Ibériai-félszigeten és a Földközi-tengeren" - mondta Caroline Ummenhofer, az amerikai Woods Hole óceánkutató intézet munkatársa. Az Ibériai-félszigetet az elmúlt években egyre több hőhullám és aszály sújtotta, az idei május volt az eddigi legmelegebb Spanyolországban. Környezetvédők szerint a régió leghosszabb folyóját, a Tajót is a teljes kiszáradás fenyegeti.

Az új kutatásban 1850-ig visszanyúló időjárási adatokat és Kr. u. 850-ig visszamenően számítógéppel reprodukált éghajlati jellemzőket elemeztek, és kiderült, hogy 1850, vagyis a jelentős emberi szén-dioxid-kibocsátás előtt átlagosan tízévente egyszer jelentkezett a "nagy csapadékcsökkentő" extrém Azori-szigeteki anticiklus.

Az Ibériai-félszigeten a legtöbb eső télen esik, amikor a nedves, alacsony légnyomású rendszerek megérkeznek az Atlanti-óceán felől. - Kép: Tajo folyó

1850 és 1980 között hétévente, de 1980 után már négyévente fordult elő a destruktív jelenség. Az adatok szerint a szélsőségesen nagy azori-szigeteki anticiklus a havi téli csapadékmennyiséget átlagosan egyharmadával csökkenti. A Portugál barlangok cseppköveinek vegyi elemzése is kimutatta, hogy a kevés eső szorosan összefügg a jelentős azori-szigeteki anticiklonok idejével. Várhatóan az anticiklonok gyakorisága tovább nő, ami fokozza az Ibériai-félsziget szárazságát, míg a globális szén-dioxid-kibocsátás nullára nem esik vissza. (Forrás: news.yahoo, MTI) / agroinform.hu